IX. A SAMANIZMUS T�RT�NELME

1. M�r a bronzkorban is…

Most m�r f�ltehetj�k a k�rd�st a t�rt�nelemnek is: milyen m�ltra tekint vissza a samanizmus?
Engedje meg az olvas�, hogy e sorok �r�ja ez�ttal ism�t szem�lyes �lm�nnyel lepje meg. Felejthetetlen �lm�ny volt, amikor erre v�laszt kaptam a t�rt�nelemt�l. Egy exped�ci� alkalm�val tal�ltam r�, az Ok�nak, ennek a rohan�, tajt�kz� szib�riai foly�nak a partj�n.
Tizen�t-h�sz m�ter magas sziklafal perem�n �lltunk, alattunk a tajt�kz� Oka. Ezen a helyen �si emberi telep�l�snek kellett lennie, hiszen vad�szat sz�m�ra igen alkalmas: az idekergetett �llatok az Oka szikl�s medr�be vetett�k magukat, �s lejjebb k�nny�szerrel ki lehetett fogni �ket.
Ezt a meredek falat �si sziklarajzok d�sz�tik. Ny�lv�nval�, hogy a vid�k �slak�ja a var�zsl�s eszk�zeivel is biztos�tani akarta a b� vad�szzs�km�nyt, s ennek �rdek�ben k�l�nf�le rajzokat v�sett, festett a sima bazaltra.
Nyakt�r� m�sz�s ut�n, a v�zben g�zolva akadtam r� az els� sziklarajzra: szarvast �br�zolt. Az �skori m�v�sz mintegy k�t centim�ter sz�les �s k�t-h�rom millim�ter m�lyen kiv�sett s�vval h�zta meg a k�rvonalakat, �s s�t�tv�r�s fest�kkel sz�nezte. Amint tov�bb nyomultam el�re a hol der�kig, hol mellig csap� foly�ban, sorra t�rultak fel a rajzok: v�gtat� r�nszarvas, legel� j�vorszarvas, kecses nyak� hatty�.
Mind-mind a vad�szsikert el�seg�t�, m�gikus rajzok: az �hajtott zs�km�ny "lelkei" vagy "szellemgazd�i". Az �si hit szerint, ahol ezek jelen vannak, ott meg kell jelenni�k maguknak az �llatoknak is.
Egyszer azut�n, az �llatk�pm�sokon t�l, mintegy t�z m�ter magasan f�l�tt�nk a falon, egy k�rf�l�n akadt meg a szemem.
Napkorong volna csup�n?
Beljebb nyomulok a foly� k�zepe fel�, hogy jobban r�l�ssak a v�r�s karik�ra.
Ez bizony nem napkorong! Kiss� eml�keztet a fogasker�kre.
�jabb nyakt�r� sziklam�sz�s k�vetkezett. J� negyed�ra hosszat tartott ez a t�zm�teres viaskod�s a szikl�val, m�g v�gre szemt�l szembe, k�zvetlen�l el�ttem l�ttam a korongot. Csaknem k�tarasznyi karika volt, benne apr�bb k�r�k, meg igen sok vonalka. L�ttam m�r ezeket a mot�vumokat.
S�m�ndobokon l�ttam!
Semmi k�ts�g: a sziklarajz s�m�ndobot �br�zol. Legink�bb az �sszib�riai, ket s�m�nok festett dobjaival tart rokons�got. S mint k�s�bb Okladnyikov szovjet r�g�szprofesszorral - aki ugyanennek az expedici�nak a vezet�je volt - meg�llap�tottuk, a legr�gibb s�m�ndob, amelynek eml�ke fennmaradt, mert a rajzok st�lus�b�l meg�llap�that�, hogy bronzkori emberek keze munk�i.
M�snap ism�t felm�sztam, �s pontosan lem�soltam a rajzot.
Megsz�moltam a k�t k�r k�z�tti keresztvonalk�kat. Jobbr�l is h�t, balr�l is h�t, s a k�r alj�n f�lfel�, lefel� egyar�nt h�t-h�t vonal sorakozott egym�s mellett. A dob sz�l�n k�r fut k�rben, fent jobbra a hold, alatta a nap rajza. A napkorongb�l, egym�st�l egyenl� t�vols�gra, n�gy enyh�n �velt sug�r ny�lik ki, ak�rcsak a mai ket s�m�ndobok rajzain. A nap fels� pontj�r�l hasonl� sug�r ny�lik befel� is. A k�t �gitest rajz�t�l balra egy f�gg�leges vonal: az evenki dobok tan�s�gai szerint a "szellemek �tja". Ugyanaz lehetett a jelent�se a jobb �s bal oldalon, valamint a dob alj�n - de m�g a dob k�ls� vonal�n bel�l - sorakoz� h�t-h�t vonalnak is. A dob alatt lev� h�t vonal viszont az altaji �s a nyugat-szaj�ni t�r�k dobokat jellemz� szalagokat, b�rsz�jakat jelentheti.
Ugyanekkor Okladnyikov professzor m�g magasabban, csaknem a sziklafal fels� sz�l�n szarvasagancsos emberi alak �br�zol�s�t fedezte fel.
Mi m�s lehet ez, mint s�m�n?
Bronzkori s�m�n!
Milyen messze van t�rben az Oka partj�t�l a Duna - Tisza mente, s milyen m�rhetetlen t�vol van id�ben a bronzkor napjainkt�l! A kult�ra n�mely jelens�ge m�gis egybefogja ezeket a t�vols�gokat. Mert ugyanaz az agancs d�sz�ti e sziklafalon megh�z�d� emberalak fej�t, mint a magyar n�phit lucasz�kr�l meglesett boszork�ny��t. Boszork�nyaink az agancsos fejviseletet a honfoglal� magyar t�ltosokt�l �r�k�lt�k, s e t�ltosok ma �l� "koll�g�i", a szib�riai s�m�nok, a legut�bbi id�kig hordt�k.

2. A s�m�n mint biztos�t� szelep

M�rmost term�szetszer�leg felvet�dik a k�rd�s: hogyan alakult a samanizmus �s alakult-e egy�ltal�n? Ha m�r a bronzkorban is folyt s�m�ntev�kenys�g, ugyanolyan volt-e, mint az utols� �vsz�zadokban?
Nyilv�nval�, hogy a samanizmus sem maradt v�ltozatlan az �vezredek alatt, mint ahogyan semmi sem ker�li el az �lland� �talakul�st �s fejl�d�st. Ma is nyomon k�vethet� a fejl�d�snek bizonyos vonala, hiszen az egyes n�pcsoportok a samanizmus t�rt�net�nek k�l�nb�z� f�zisait �rizt�k meg.
A korj�kok samanizmus�ban m�g nyom�t lelj�k annak a legkezdetibb form�nak, amelyben a s�m�nkod�s m�g nem k�l�n foglalkoz�s, a nemzets�gnek minden tagja s�m�nkodhat, �s a r�v�l�nek nincs saj�tos viselete. A nemzets�gi t�rsadalomban az �ltal�nos l�lekhit, az animizmus is �sszetettebb, bonyolultabb, teh�t m�r a samanizmus is "fejlettebb", �sszetettebb form�ban jelentkezik, kidolgozottabb szertart�sokkal, saj�tos viselettel �s eszk�z�kkel. Ezt a form�t tal�ljuk az obi-ugorok, szamoj�dek �s mandzsu-tunguzok k�r�ben.
A tov�bbi fejl�d�s sor�n, kiv�lt, amikor k�l�nb�z� egy�b hat�sok is �rik, a samanizmus m�g bonyolultabb� v�lik: megjelennek a legf�bb istens�gr�l vallott n�zetek, a s�m�nszertart�sba bevonulnak az im�ds�gok �s �ldozatok, �s kivir�gzik az �gynevezett dualizmus (amelynek �zsi�ban a r�gi ir�ni vall�s a f� k�pvisel�je): a vil�g a legf�bb j� istens�g �s a legf�bb gonosz istens�g harc�nak sz�ntere. �gy alakul ki a fekete �s a feh�r s�m�ns�g. Ezek a von�sok els�sorban a szib�riai t�r�k�k �s mongolok samanizmus�t jellemezt�k.
A samanizmus alakul�s�nak k�rd�se r�szleteiben m�g a tudom�ny megoldatlan k�rd�sei k�z� tartozik. Annyi azonban bizonyosnak l�tszik, hogy kezdetleges fokon minden csal�dnak volt k�l�n s�m�ndobja, �s a csal�d b�rmelyik tagja s�m�nkodhatott. Ennek er�s maradv�nyai �ltek a korj�kokn�l, s�t a csukcsokn�l is. Az �szi szarvasv�g�s �nnep�n a csukcs csal�d minden tagj�nak - a gyermekeknek is - joga, s�t, k�teless�ge volt, hogy �nek �s ki�ltoz�s k�s�ret�ben doboljon. Mindenki igyekezett, ha jelk�pesen is, �rintkezni a szellemekkel. Ha visszaeml�kez�nk a karagasz dobavat�sra, r�j�v�nk, hogy a sorban-dobol�s is a k�z�s s�m�nkod�s eml�ke.
De hogyan alakult ki az egy�ni s�m�n int�zm�nye?
N�mely csal�dtag bizony�ra fog�konyabb volt az ilyenfajta eksztatikus �llapotok ir�nt, mint a t�bbiek, �s ezekb�l lettek a csal�d, majd k�s�bb a nemzets�g s�m�njai.
Ennek ok�t is feltehetj�k. Gondoljuk csak el: milyen vesz�lyekkel j�rt az eg�sz k�z�ss�gre n�zve a k�z�s s�m�nkod�s. A szib�riai labilis pszichikai alkat, a saj�tos neurotikus �llapot, amely m�r kifejlett idegrohamokban nyilv�nul meg, puszt�t� hat�s� lehet, ha a termel�sre, a k�z�s l�tfenntart�sra gondolunk. Minden bizonnyal �szt�n�sen felvet�d�tt annak sz�ks�gess�ge, hogy az �ltal�nos neur�zist �s a termel�s dezorganiz�l�s�val j�r� pszich�zisokat szab�lyozz�k �s levezess�k. Az els� s�m�nok igazi kiv�laszt� szelleme maga a t�rsadalom, a csal�d, a nemzets�g volt: a s�m�n, mint vill�mh�r�t� vagy biztos�t� szelep, mintegy levette a megr�z� idegg�rcs�k terh�t a k�z�ss�gr�l, amely az � idegroham�nak passz�v szeml�l�s�ben vezette le a maga idegfesz�lts�g�t �s "�lte ki" ilyen ir�ny� hajlamait.
A s�m�n teh�t - �ltal�nos "var�zsl�" feladataival egy�tt - a szib�riai emberi k�z�ss�gek biztos�t� szelepe volt az eg�sz k�z�ss�get hatalm�ba ker�t� �s zavar� pszich�zisok ellen.
Azt is val�sz�n�nek kell tartanunk, hogy a k�z�s s�m�nkod�sb�l kiemelked� els� "m�kedvel� s�m�nok" n�k voltak. "A n� fog�konyabb idegzete r�v�n hajlamosabb a s�m�nkod�sra" - jegyezte fel a csukcs s�m�nhit egyik kit�n� ismer�je. Emellett utalnunk kell a kezdeti t�rsadalmak matriarch�lis berendezked�s�re, amelyben a csal�d ir�ny�t�ja a n� volt.
A csukcs sz�l�s mindenesetre �rt�kes �tbaigaz�t�st ad: "Az asszony sz�letett s�m�n." Egy �reg eszkim� a vad�szat f�szerepl�inek az asszonyokat tartja, akik otthon, olajm�cs�k mellett �lve var�zsl�ssal "a partra csalogatj�k" a zs�km�nyt, hogy a f�rfi elejthesse.
Nyilv�nval�an ez a t�rt�nelmi alapja annak, hogy sok s�m�n igyekszik "n�v� v�ltozni". Van, amikor ez csak form�lis: a s�m�n n�i viseletet �lt, de megtartja f�rfifoglalkoz�sait, p�ld�ul vad�szik, r�nszarvast legeltet, viselked�se minden tekintetben, szexu�lisan �s t�rsadalmilag is f�rfias. Van, amikor n�i neveket vesz fel, mint p�ld�ul az egyik csukcs f�rfis�m�n, aki Irgitki-nenek, vagy "Hossz�k�rm� n�"-nek nevezte mag�t. Komolyabb foka ennek az �tv�ltoz�snak, amikor a s�m�n tilosnak tartja maga sz�m�ra a f�rfifoglalkoz�sokat �s a hadvisel�st. V�g�l �ltal�nos volt a teljes nemcsere, amikor a s�m�n eg�sz val�j�ban "n�v� v�lt", f�rjhez ment, n�i munk�t v�gzett, s�t sokszor h�mnem� szellemhez ment f�rjhez. Ebben az esetben szexu�l-patol�giai esettel �llunk szemben, mik�nt m�r utaltunk is erre. Meglehet, hogy a t�rsadalom bizonyos fejl�d�si fok�n, teh�t a kezdeti �llapotban �s a "n�s�m�nkod�shoz" k�zel, a s�m�nkod�sra els�sorban a neurotikus eredet� homoszexualit�sra �s szexu�lis aberr�ci�kra hajlamos f�rfiak jelentkeznek, illetve l�tszanak alkalmasnak.
A fejlettebb nemzets�gi t�rsadalmakban, amelyekben az anyajog minden maradv�nya eleny�szett, a sokszor katonai �s egy�b vezet� poz�ci�t is ny�jt� s�m�ni tiszts�g �ltal�ban a f�rfiak kez�be ment �t, b�r, mint l�ttuk, egyes d�l-szib�riai n�pek s�m�njai t�bbs�g�kben n�k voltak, mint p�ld�ul a karagaszok�i.
Egy�bk�nt azok a jakut k�pzetek, amelyek szerint a s�m�nok nemre val� tekintet n�lk�l "sz�lnek", szint�n arra mutat, hogy eleinte a s�m�nok t�bbs�g�kben n�k voltak.
Vil�gos teh�t: a t�rsadalomnak saj�t pszichikai viharaival szemben val� �nv�delme megteremtette a s�m�n int�zm�ny�t; a s�m�n eredetileg a hiszt�ri�ra �s egy�b neur�zisokra hajlamosabb n�; k�s�bb, mihelyt a s�m�ns�g hatalommal j�rt, a tiszts�g �ltal�ban a f�rfiak kez�be cs�szott.

3. A mai Szib�ria

Ebben a k�nyvben sokszor szerepel a jelen id�.
S m�gis azt kell mondanunk, hogy mindaz, amit itt olvashattunk, m�r a m�lt�. Akkor is a m�lt�, ha itt-ott alkalomszer�en m�g fel�leszthet�, ha itt-ott m�g �lnek olyanok, akik �vtizedekkel ezel�tt akt�v s�m�nok voltak, �s most is eml�keznek mesters�g�kre.
A mai Szib�ria t�bb� nem az a k�ny�rtelen, borzalmakkal teli f�ld, amelynek a t�rt�nelem folyam�n ismert�k; t�bb� nem a c�rok veszt�helye, ahov� lass� hal�llal halni k�ldt�k a sz�m�z�tteket, hogy olyan h�h�roknak adj�k �t, mint a gyilkos sarki hideg, a skorbut, az �r�letbe kerget� mag�ny.
A mai Szib�ri�t modern vas�tvonalak szelik �t, s ezeket a vasutakat azok ir�ny�tj�k, vezetik, akik nemr�g m�g s�m�njaikat k�ldt�k ki dobolni, hogy a szellemekt�l megtudj�k, mit akarnak legel�iken a vas�t�p�t�k. A magasban nem szellemek �s s�m�nlelkek rep�lnek a "fels� vil�gba", hanem l�khajt�sos rep�l�g�pek z�gnak; az egykori lakatlan pusztas�gokon term�keny f�ldek ter�lnek el, �s roppant er�m�vek termelik az energi�t, a modern "j� szellemeket", a tegnapi p�sztor �s hal�sz szolg�lat�ra. A sz�zf�ldek ma m�r sok milli� tonna gabon�t teremnek, �s a gy�r�ri�sok technikusokat �s m�rn�k�ket faragnak a vad�szok fiaib�l �s unok�ib�l.
Szovjet-Szib�ria, a szocialista Szib�ria az �p�tkez�sek f�ldje. Aki ma Szib�ri�ban j�r, mindenfel� hatalmas g�peket �s lelkes embercsoportokat l�t a tajga rengetegeiben: g�pkocsivezet�k mag�t�l �rt�d� term�szetess�ggel mutogatj�k, hol lesznek a j�vend� v�rosok.
Ezek a "j�sok" nem s�m�nok. �k nem a "szellemeket" k�rdezt�k meg, mi lesz holnap, hanem maguk tervezik �s terveiket maguk is hajtj�k v�gre.
Ebben a Szib�ri�ban m�r nem probl�ma a f�l�ves �jszaka, sem a f�l esztendeig tart� �jf�li nap. Irkutszk, Krasznojarszk, Minuszinszk �s a t�bbi nagyv�ros neonf�nyei beragyogj�k �s nappall� var�zsolj�k a szib�riai �jszak�t.
A r�nszarvasteny�szt�k g�pkocsira �s traktorra �lnek; ak�rhogy verheti dobj�t, j� t�ltoslov�t a s�m�n, bizony lemarad a l�khajt�sos rep�l�g�p m�g�tt.
S val�s�g lett a "fels� vil�gbeli" utaz�s is: Szib�ria f�ldje f�l�tt rep�lt el az az ember, aki val�ban j�rt a "fels� vil�gban", de t�ltoslova a rak�tameghajt�s� �rhaj� volt.
Szib�ria megv�ltozott, �s szinte �r�r�l �r�ra v�ltozik tov�bb.

4. S a tegnapi s�m�nok?...

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt vajon mi lett a s�m�nokkal?
Mert a felt�telek, amelyek s�m�nn� tett�k �ket, r�szben ma is fenn�llnak: a szib�riai etnikus alkat, idegrendszer�k �s pszichikai adotts�gaik. �m a k�ls� k�r�lm�nyek megv�ltoz�sa ezeket a felt�teleket is befoly�solja. Ha a term�szetnek val� kiszolg�ltatotts�g megsz�nik, ha nincs t�bb� �r�k�s nyugtalan�t� meglepet�s, ha megsz�nik a v�ndorl�s, nyilv�nval�, hogy m�dosul az egyesek �ltal "sarki hiszt�ri�nak" nevezett neurotikus t�net is. Ma azonban m�g �lnek a tegnapi s�m�nok, �s �lnek fiaik, le�nyaik.
�k megvannak, csak a "szellemek" v�ltoztak meg.
A s�m�nok ebben a modern, vas�tvonalas, neonf�nyes, rep�l�g�pz�g�sos, filmsz�nh�zas, kult�rh�zas k�rnyezetben m�sk�ppen festenek. Siker�lt megismernem n�h�ny volt s�m�nt. A burj�t Hadi mag�baz�rk�z� ember. Ideggyenge. Gyakran gy�trik hallucin�ci�k. A beltir Csibad�jev egzalt�lt, embergy�l�l�. Csibadj�kov els� l�t�sra lelkibeteg. A szag�j Kizlaszov testileg sem eg�szs�ges, �lland� fejf�j�s gy�tri. Am�g n�la laktam, naponta kellett vizes ronggyal borogatni a homlok�t. Borgajakov idegbeteg. A sz�ja t�tva, nyelve kil�g �s idegesen mozog, mint a kuty��. A karagasz Kokujev hallgatag, az emberekt�l visszavonul�. Koncentr�l� k�szs�ge hi�nyos. Minden holdt�ltekor a fej�t f�jd�tja. Bolhojev szellemileg felt�tlen�l fogyat�kos, testileg is beteg. A n�la t�lt�tt n�h�ny nap alatt is igen gyakran eredt el az orra v�re. A szojot Ak Nitka embergy�l�l�. Szaldzsak Sz�z�kpen r�ng�g�rcsben szenved� idegbeteg. Csal�dja is beteg: unokah�ga csendes �r�lt.
Nagyr�szt teh�t idegbeteg emberek, s ezek a rendelleness�gek minden bizonnyal �r�kl�d�k.
Az idegbetegs�gen t�l azonban vannak a s�m�noknak olyan tulajdons�gaik is, amelyek bizonyos adotts�goknak k�l�n�sen fejlett fokai. �gy p�ld�ul az �reg Hadi messze sz�rnyal�, cseng� baritonhangon �nekelt, a nyelvl�gat� Borgojakov kiv�l� t�ncos volt, Bolhojev a legig�nyesebb sz�n�szi alak�t�sban r�szeltetett, Kizlaszov leny�g�z� ereje al�l magam sem tudtam szabadulni.
Sohasem felejtem el azt a n�h�ny �jszak�t Kizlaszov jurt�j�ban. Milyen k�lt�ien besz�lt a t�zben pattog� ny�rf�k, c�drusfeny�has�bok l�ngj�nak t�nc�r�l, milyen gazdag k�pzeletr�l tan�skodtak a falon rezg� �rny�kokr�l elejtett szavai! Milyen mag�valragad�an mes�lt Kokujev tajgai utunkon a v�r�s �s fekete forr�sokr�l, patakokr�l, teliholdr�l �s napfelkelt�r�l, a harmatcseppeken j�tsz� napsug�rr�l!
A sz�rnyal� k�pzelet, a szuggeszt�v el�ad�sm�d, a fejlett eszt�tikai �rz�k mindig is emelte a s�m�n rangj�t.
A s�m�n a maga k�rnyezet�ben s�m�n �s egy�ttal m�v�sz, de a "r�v�l�sek", a kimer�t� szertart�sok hossz� sora ut�n nem marad bel�le m�s, csak egy idegroncs. De mi t�rt�nik az ilyen "s�m�ntehets�g�" emberrel m�s k�r�lm�nyek k�z�tt?
Nos, a "s�m�nnemzets�gek" ivad�kait a mai Szib�ri�ban m�s "szellemek" h�vj�k el �s v�lasztj�k ki.
Irkutszkban tal�lkoztam egy nyelv�szn�vel, aki a burj�t �s mongol nyelvet �s k�lt�szetet kutatta: Saraksinov�nak h�vt�k. Maga is burj�t volt, �s burj�tok k�z�tt akadtam r� Saraksin s�m�n nev�re: a kiv�l� nyelv�sz ennek a Saraksin s�m�nnak az unok�ja volt.
Kizilben az ottani sz�nh�z egyik neves sz�n�sz�vel tal�lkoztam, K�k�llal, akinek anyja h�res s�m�n volt. K�k�lt is elh�vt�k a "szellemek"... Ezek a szellemek azonban a szocialista kult�ra szellemei voltak. K�k�l "�sszellem�t" Sztanyiszlavszkijnak h�vj�k. � m�r nem "betegedett bele" a h�v�sba. Tehets�g�vel pedig nem babon�t �s s�t�ts�get, hanem kult�r�t �s vil�goss�got terjeszt.
�gy lesznek a s�m�nok ut�daib�l tud�sok, k�lt�k, sz�n�szek, nagy m�v�szek - ha tehets�ges emberek. Ha pedig terhelts�ggel �s idegbetegs�ggel j�nnek a vil�gra, a modern orvostudom�ny meggy�gy�tja �ket. De nem "s�ppal, dobbal, n�di heged�vel".
A samanizmus eml�ke pedig megmarad a k�s� unok�k sz�m�ra, hogy l�ss�k, mennyi gy�trelem �s mennyi k�szk�d�s szeg�lyezte az ember �tj�t, am�g v�gleg el�zte a "gonosz szellemeket".
Mert el fogja �zni. Nemcsak Szib�ri�b�l - az eg�sz emberlakta vil�gb�l.