FIRENZISZ
FIRENZISZ
Men
 
szmll
Induls: 2005-06-04
 
A ht szimbluma

Triskell

A hrom spirl jelkpezi a vizet, a fldet s a levegt. Ezek biztostjk az univerzum lland krforgst. Kreatvv tesz, s segt a megvilgosodsban.

 
Samanizmus
Samanizmus : VIII. A "MESTERSG"

VIII. A "MESTERSG"

  2006.07.03. 14:53

1. A smn s szellemei 2. A "segt" 3. Mi minden kell a smnkodshoz? 4. Drmai jtk: a smn "utazsa" 5. A smnnek

VIII. A "MESTERSG"

1. A smn s szellemei

A smn s mgikus ereje nem egyb, mint a pszichikai labilitsbl szrmaz n- s tmegszuggeszti, az ezekbl ered knyszerkpzetek, amelyek t egy fantasztikus, termszetfltti vilg rszesv teszik.
Ezeket a knyszerkpzeteket a smn a maga "szellemeinek"-nek nevezi. Mestersgben alapvet fontossgak ezek a kpzetbeli lnyek, hiszen sajt s npnek hiedelme szerint egsz ereje ezekben rejlik. A "segt-szellemek" vezetik a smnt a legtvolabbi, kznsges haland szmra megkzelthetetlen helyekre, hogy felkutassa s visszakapja a beteg lelkt, k zik ki a betegsgeket a betegekbl, k segtenek elvezetni a halott lelkt a msvilgra, s k sugalmazzk a feleleteket mindazokra a krdsekre, amelyekre a smnnak - a hozzfordulk krsre - vlaszolnia kell. Szellemei nlkl a smn ertlen, az a smn, aki elveszti szellemeit (vagyis "normlis" lesz), megsznik smnnak lenni.
A psztorok s vadszok munkaszervezse nyilatkozik meg abban, hogy a smnnak nem egy szelleme van. Van egy kivlaszt-szellem, aki a smnt felszltotta hivatsa elfogadsra, a tbbiek pedig segt-szellemek, akiket a kivlaszt-szellem bocstott a smn rendelkezsre. A jakut smnok a maguk f-szellemt, aki kivlasztotta ket, az emegetet, fmlapra vsve a viseletkn hordjk. A smn csak az emeget kzvettsvel lt s hall a szertarts alatt. A fszellemen kvl azonban egsz sereg segt-szellem (keleni) ll szolglatra, akiket a smnkods idejre hv a jurtjba. Arrl, hogy ezeket a szellemeket hogyan kpzelik el, beszljen egy nanaj smn maga:
"Egyszer, betegsgem (smnbetegsg) idejn, megjelent nlam egy szellem s gy szlt: "n smnseid ajamija (szelleme) vagyok. n tantottam ket smnkodni, most tged tantlak majd!" Hrom sevent (segtt) adott nekem: a Prduc-, a Medve- s a Tigris-szellemet. Ezek lmomban jttek hozzm, s megjelennek hvsomra, amikor smnkodom. Ha valamelyik nem akar megjelenni, az ajami knyszerti, hogy eljjjn. Smnkodskor az ajami s a segt-szellemek bennem lnek; ha nagyok, ha kicsik, fstknt, gzknt hatolnak belm."
Rvls eltt a smn fstlssel kbtja el magt, s eksztatikus llapotban fantasztikus vzikat lt. ppen ezrt a szellemek alakja szerintk igen vltozatos: llat, ember, madr vagy klnleges szrnyalak. Egy msik nanaj smn ezt mondotta kivlaszt-szellemnek alakjrl:
"Kicsi, mindssze flrf magas, igen szp asszony. Arcra s ruhzatra szakaszott olyan, mint a mi asszonyaink. Fekete haja vllig r, hajfonatai rvidek. Msok azt meslik, hogy elttk olyan asszonyok jelennek meg, akiknek fl arca fekete, fl arca vrs. Nha regasszony, nha farkas alakjban jelenik meg. Flelmetes a klseje! Olykor szrnyas tigris alakjban jn el."
Egy harmadik nanaj smn gy sorolta fel segt-szellemeit: egy veszett kutya, egy veszett rka, egy trpe, egy fejetlen ember s egy fajdkakas.
A sr smnok segt-szellemei is rendszerint llatok, a kivlaszt-szellemek viszont hajfonatos, feszes mell kedves lenyalakok. Mg fehrhaj lny is van kzttk. A jakut kelenik snta, dadog, flszem regemberek vagy fekete pillangk. A hagyomnyok, szoksok, konvencik hozzsegtik
a smnt a kpzeldshez, gy alakulnak ki ezek a tpusok.
A segt-szellemek a smn tancsadi; a smn minden tevkenysgben kikri tancsukat. Ha a segt-szellem nem jelenik meg pldul gygyts eltt, a smn bizonytalan; ilyenkor nincs meg az nszuggeszti biztonsga, s a szuggesztv hats is elmarad. Ezt a smn a maga nyelvn gy mondja, hogy "nem tudja, melyik szellemtl jtt a betegsg, melyik vilgba kell behatolnia".
A smnt oltalmazzk is segt-szellemei. Az ilyen smnrl azt mondjk, hogy "a hall nem fog rajta", egyszeren nem lehet elpuszttani. A mondk egyik tpusa szerint, amelylyel mr tallkoztunk, a smn gyilkosa akr fel is darabolhatja a smnt, mgsem tudja megsemmisteni. Persze a smn is vigyz a szellemeire, klnsen arra, hogy el ne mulassza tpllni ket. A smn nemcsak a maga szmra, hanem a szellemek szmra is eszik-iszik. Taln nem is meglep, ha elruljuk, hogy a szellemek nagyon szeretik a plinkt. Ha nem kapnak elg plinkt, akkor nem segtik a smnt. S valban: jzan llapotban nagyon nehz smnkodni. (Mi eurpaiak ezt a segt-szellemet Alkoholnak hvjuk...) Ezt az emltett nanaj smnok egyike kereken ki is mondta:
"Amikor ldozatul hozott telt eszem, vagy a diszn vrt iszom, akkor azt nem n eszem, nem n iszom, hanem a kivlaszt-szellemem. Segt-szellemeimet is tpllom, neki azonban csak hst vagy kst szrok szt, s k maguk szedik fel. Lttl mr smnt a halottak nagy emlknnepn? Mint ember, nem tudna meginni annyi plinkt. Ezt mind a kivlaszt-szelleme issza meg. A kivlaszt-szellemet s a segt-szellemet tpllni kell. Ha nem tplljk ket, akkor szitkozdnak s panaszkodnak: "Segtnk neked, hogy az embereket gygytsd, te pedig siralmasam tpllsz bennnket." Ha panaszkodnak, akkor disznt kell lni..."
A nanajok egyik nagy smnja falurl falura jrt, hogy a halottak lelkt a tlvilgra vezesse. Ez az "monopliuma" volt. Munkjt megszakts nlkl vgezte, ezrt llandan magnl tartotta kivlaszt-szellemt. A kivlaszt-szellemet plinkval kellett tpllni, teht a smn llandan rszeg volt.
A mi nyelvnkn: izgat- vagy kbtszerrel tartja fenn eksztatikus, izgalmi llapott. Az nyelvkn: tpllja szellemeit.
Persze, az is elfordul, hogy a szellemek tpllsa jelkpszer vagy mgikus: az altaji trk smnok ldozati itallal hintettk meg szellemeik brzolsait.
Ezeknek az ember alak (antropomorf) s llat alak (zoomorf) szellemeknek azonban nemcsak nfenntartsi szksgleteik vannak; szexulis letet is lnek. A klnleges idegllapot szexulis zavarokat is okoz a smnoknl, miknt a "nv vltozott" frfi-smnok esetben lttuk. A kpzeletbeli szexulis kielgls a frfi- s nsmnoknl egyarnt gyakori; termszetszerleg gy jelenik meg kpzeteikben, hogy szellemet vesznek felesgl vagy szellemhez mennek frjhez.
A smn s szelleme kztti nemi kapcsolat Szibria-szerte megtallhat. A szexulpatologikus esetek egsz skljt vehetjk szemgyre. A nanajoknl szinte termszetes a smnnak ez a furcsn onanikus, ngerjeszt nemi lete.
"A frfismn kivlaszt szelleme mindig n, a nsmn pedig frfi - mondta az elbb idzett nanaj smn. - ppen olyanok, mint a frj meg a felesg. Nmelyik smn egytt hl valamennyi segt-szellemvel. Volt egy nagy nsmn, aki frj nlkl lt. Sok segt-szelleme volt, s valamennyivel egytt hlt."
Tkletesen rthet.
Ez a mi fogalmaink szerint aberrns nemi kielgls tragdihoz is vezethet, vagy legalbbis ahhoz, hogy a smn kzmbs lesz a normlis szexulis let irnt. A srok fantasztikus fltkenysgi drmt beszltek el, amelyben a felesg maradt alul a lthatatlan vetlytrssal folytatott kzdelemben:
"Az els smn fldi felesgn kvl szellemvel is nemi letet lt. Egyszer rszegen elrulta, hogy van egy lthatatlan felesge is, akit senkinek sem szabad megltnia. Felesge knyszertette, hogy mutassa meg neki. Vgl smnkodni kezdett, hogy meghvja gi felesgt. Sokig dobolt, rvlt, majd dobjt a fal melletti padkra lltotta. Felesge kiablni kezdett: "Hol a msik felesged? Hazudtad az egszet, semmifle felesged nincs rajtam kvl." A smn megbotrnkozva vlaszolta: "Hogyne lenne msik, lthatatlan felesgem! Nlkle milyen smn lennk? Nzz a dobba!" Az asszony ahelyett, hogy vatosan belenzett volna, bosszsan a kezbe kapta. A dobbl vakt sugr ragyogott ki, s egy hang hallatszott: "me, frjedre fltkeny voltl..." A smn felesge hirtelen elvgdott s szrnyethalt."
A smn s szellemhzastrsa kzti viszony sokszor szinte tlfttt vlik. Az ember fantzija ltalban hatvnyra emeli vagy megsokszorozza a valsgot: az igazi szerelmek sohasem olyan bujk s tlftttek, mint ezek az idegi eredet erotikus kpzeldsek. s a smn sajt kpzeldseiben jobban kielgl, mint a normlis szerelmi letben, amelyre hovatovbb kptelenn vlik. me, egy teleut smnnek rszlete, amelyben a smn s szellemfelesge, nv szerint Ak Csecser, beszlget:

(Ak Csecser, a szellem mondja smnjnak:)

Miutn meghallottam jttdet,
attl a hnaptl fogva
arany tlba tettem az telt,
frjem, ifj smn.
Megrkezsed napjtl fogva
ezst tlba tettem az telt,
drgaltos fiatal smn.
A kk asztalnl egyms mellett lnk,
ezst tlbl esszk eledelnket.
A fehr asztalnl egyms mellett lnk,
drgaltos frjem, fiatal smn!
Arany tlbl esszk eledelnket,
elrejtznk a fggny rnykba,
enyelgnk majd s trflkozunk,
frjem, fiatal smn!

(A smn feleli:)

Fiatal felesgem, Ak Csecser,
drgaltos felesgem, Ak Csecser,
felkszva a smnfn,
a smnfa csavarod rovtkin,
magasztalva a teliholdat
siettem tallkozni vled.
n drgasgom, Ak Csecserem,
ltod, fldn l felesgem
szrksfekete hajval,
fekete dibarna arcval, -
, ifj Ak Csecser, te fenti felesg! -
fldn lak felesgem
mg arra sem mlt,
hogy vizet hintsen kt kezedre!

A fordts nem mfordts, hanem sz szerinti. S mg gy is rezni a szenvedlyt s a ktsgtelen mvszetet. A smn az ilyen jelleg tlst a paroxizmusig kpes fokozni. A szibriaiakra jellemz "imitatv knyszer", amelynek megszllottjt a mandzsu-tunguzok olonnak szoktk nevezni, a smnban tlzott mreteket lt. gy lehetsges, hogy eksztatikus llapotban az egybknt rokkant aggastyn fiatalembereket megszgyent gyessggel s lnksggel ugrik mteres magassgba slyos viseletben, vagy gsi fjdalmakat kpes elviselni, esetleg olyan mutatvnyokra kpes, hogy kseket szr magba. A smnhit ezt is a szellemeknek tulajdontja. "lnk, mozgkony szellem kltztt a smnba, vagy fjdalmakra rzketlen szellem szllta meg." A mr emltett "nyelveken szls" magyarzata is az, hogy "idegen trzshz tartoz szellem kltztt a smnba".
gy teht ez az abnormis idegllapot a smn normlis, termszetes llapotv vlik. Ha a smn ms magatartst erltet magra, vagy elfordul szellemeitl, a szellemek bosszt llnak rajta. Ha abbahagyja a smnkodst, pusztuls vr r. A csukcsok szerint a szellem s a smn kzti legkisebb ellentt is a smn hallt okozza.
Amikor egy megbomlott lelki egyensly vlik egyenslyllapott, milyen kvetkezmnyei lehetnek az "egyenslytalan egyensly" legkisebb megingsnak is!


2. A "segt"

A szellemeken kvl mg sok egybre is szksge van a smnnak. Mieltt a segdeszkzkrl beszlnnk, vegyk szemgyre a smn emberi segdeit. Ezek a "ministrnsok" maguk is beavatottak, de nem smnok, legfeljebb smnjelltek.
Egyik f feladatuk, hogy elsegtsk a smn rvletbe esst. rdekes adatot tallunk a rgi lapp smnszertartsok lersban: ebbl kiderl, hogy a smn segti nk voltak. A nk ilyen szerepe egybknt mr az korbl is ismeretes; nem lehet tudni milyen rejtett szexulis indokai voltak a lapp smnnak arra, hogy nket hasznljon fel eksztatikus idegllapotnak gerjesztsre. Az adatok szerint kt nnepi ruhba ltztt n hromszor megkerlte a smnt, mikzben kezben baltt tartott.
A nyenyeceknl a smn segtje "vgigministrlja" az egsz szertartst. A szertarts megkezdse eltt a dobot melegti, a smnnal egytt nekli a szellemidz neket, vezeti a hallgatk krust, s megmagyarzza a smn rvletben kiejtett homlyos szavait. A jakutoknl ugyancsak a dobot szrtja a segt, ltzteti a smnt, a szertarts alatt pedig kiltsokkal buzdtja.
A mandzsu-tunguzoknl rendszerint nem is egy segtje van a smnnak. "Minden egyes nanaj smnnak segt jr, nha tbb is. Fiatal legnyek ezek, akik llandan ksrik a smnt, s rszt vesznek minden szertartsban. A dobot fel kell hevteni a smn szmra, ppen ezrt smnkodskor rendszerint kt dobra van szksg, az egyik a smn kezben van, a msikat ezalatt a smn segti a tz fl tartjk. Mikor a dob megmelegedett, a smn segtje tadja a smnnak, s tveszi a smn kezbl a msik dobot, amelyet ugyancsak megmelegt."
A keteknl is van segtje minden smnnak: vagy a fia vagy valamelyik rokon, aki llandan vele lakik. Itt is egyik f feladata a dob melegtse. A csukcs smn segdje affle "kntor": vlaszolgat a smnnak, azonkvl tnyjtja neki a szksges dolgokat.
A smn segtjnek intzmnye ltalnos a szibriai npek krben. A segt lehet frfi vagy n, rokon vagy idegen, fiatal vagy reg. Ez azonban nem foglalkozs, csupn lland feladat, amelyet "trsadalmi munkban", nkntesen vgeznek.
Nagyobb jelentsgek a smn szmra mestersgnek eszkzei: hogy teljes kpet kapjunk, vegyk most ezeket szemgyre.


3. Mi minden kell a smnkodshoz?

Az eddigiekbl mr sejthetjk, hogy a smn eszkzeinek igen nagy jelentsge van. A smnkodshoz szksges trgyak eredeti feladata a hatskelts, a szuggesztv hats fokozsa. A smn megjelensnek klnsnek, megdbbentnek, esetleg flelmetesnek kell lennie, meg kell mozgatnia kznsgnek fantzijt s hozz kell jrulnia a szertarts trsadalmi s etnikai funkcijnak betltshez. Ez egybknt nem csupn a smnra jellemz, hanem, a vilg valamennyi varzsljra, Afrikban, ceniban, Dl-Amerikban s msutt. Az larcok, az llatjelmezek mindentt a tmegszuggeszti fokozst szolgljk, akrcsak a klnbz hangszerek, dobok, kereplk vagy sznes zszlk stb. A tmegszuggeszti klssges eszkzeirt egybknt nem kell Szibriba vagy Afrikba menni: a rmai egyhz tmjnfstje, miseruhja, sznes templomablaka s csengettyje pontosan azt
a clt szolglja, amit a smn komor ltzke, agancsa, dobja s fmcsrgi.
A smndobrl mr sok mindent tudunk, de azrt nem rt, ha visszatrnk hozz s mg egy pillantst vetnk r. Mint tudjuk, a krbehajltott fakvnak csak az egyik oldalra fesztenek brt; a burjtok szerint valamikor ktfenek volt a smndob, de a szellem kettvgta, hogy cskkentse
a smnok hatalmt.
A dobok rendszerint ellipszis alakak. Kerek dobot inkbb csak a dl-szibriai trkk s a csukcsok hasznlnak.
A dob brt sokfle brval dsztik. A trk npek dszt hajlama kzismert: valban, a dl-szibriai trk smndobok brzolsai a leggazdagabbak s legvltozatosabbak. Az abakni trkknl a dob fellett vzszintes sv vlasztja kett: a fels mez a "fels vilgot", az als az "als vilgot" brzolja. A "fels vilgot" brzol mezben gitesteket lthatunk (nap, hold, csillagok), valamint fkat, madarakat, hzi- s vadllatokat: lovat, zet, szarvast, kecskt, jvorszarvast, azonkvl embereket, akiknek a kezben bot, j, nyl, nha dob van. Az "als vilg" brzolsai elssorban csszmszk: kgyk, gykok, bkk, kukacok, pick, azutn llatok: hal, medve, farkas, l, kutya. Olykor ft s gyalogos, illetve lovas emberalakokat, gyalogos smnt is festenek az "als vilgba". Az altaji kizsiknl a dob tmrjben sztterjesztett kar emberi alak ll. Klnbz dsztseket tallunk a nyugati s keleti evenki, ket, szelkup, Bajkl vidki s csukcs dobokon: klnbz vltozatokban embereket s llatokat, gitesteket s krbefut svokat brzolnak. A tbbi szibriai np smndobjai ltalban dsztetlenek.
Ugyancsak vltozatosak a dobfogantyk. Legelterjedtebb a kereszt alak, a fggleges s egyenes botfoganty. Az obi-ugorokra a Y s X alak foganty jellemz, a csukcsok fogantyja pedig kinylik a kvn kvlre.
A dobver fbl vagy agancsbl faragott sulyok, amelynek tfellett prmmel vonjk be. Van dohnylevl alak, mossulyokhoz hasonl, s hossz, keskeny, lapos plca. Ezt is szoktk ember- vagy llatalakokkal dszteni, mgpedig akr vsssel, karcolssal, akr fm- vagy csontrttekkel.
Azt is lttuk mr, hogy a dobnak ketts feladata van: rszben ezzel idzi meg a smn a szellemeket, rszben pedig a dobon mint htasllaton utazik el hozzjuk. A dobver ebben az esetben korbcs, teht lovagl eszkz. A szojotok nekeiben a dobot a "smn lovnak" nevezik, a dobvert pedig a "smn korbcsnak". A szojot smn szavakkal fordul dobjhoz, mintha l llat lenne:

n lovam,
htas maralszarvasom,
, szpsges dobom!
Megsntultl, , n szpsgem!

A kcsoknl, a szagjoknl s az evenkiknl is, ahol a folyk a f kzlekedsi utak, a dob nem htasllat, hanem csnak, a dobver pedig evez.
A dobver nll szereprl mg csak annyit, hogy a szojot smn jvendmondsra hasznlja fel. Minden jelenlevhz odadobja verjt, annak essbl tudja meg a jvt. Prmes oldalval lefel jt jelent, prmes oldalval felfel rosszat.
Azt mr tudjuk, mirt ennyire fontos smneszkz a dob. A hanghatson kvl azonban a ltvny is lnyeges eszkze a tmegszuggesztinak. ppen ezrt valamikor a smnok minden bizonnyal larcot hordtak, s ennek maradvnyai megvannak a burjtoknl, evenkiknl s a kumandoknl is. Az utbbiaknl a smn a lldozat bemutatsakor zsrkreg-larcot visel. Az larc azonban a legutbbi idkben ltalban eltnt, szerept a fejviselet vette t.
A sokfajta fejviselet hrom alaptpusra oszlik: a homlokszalagokra, amelyek abroncsknt fogjk krl a fejet, a koronkra, amelyeknl az abroncsot a fejtet felett kt keresztcsk kti ssze, s a sapkkra, amelyek az egsz fejet befedik.
Az ajnu s az Amur menti smnok forgcsbl kszlt homlokszalagot viselnek. Ez nem ms, mint a homlok kr csavart hossz faforgcs-kteg, amely hosszan lenylik a htgerinc fl.
A szelkup s ket smnok keskeny homlokszalagot viselnek, tolldszts nlkl. Ez irhbl, nha pamutszvetbl kszl, szlessge kb. 15 cm. brk dsztik: a szelkupoknl madr- s emberalakok, a keteknl a hm s a ni nemi szervek brzolsai. A szalag als szlrl rojtok csngnek.
A karagasz s szojot smnok fejviselete tollas homlokszalag: a kb. 15 cm szles homlokszalag fels szlbe flesbagoly, sketfajd, csszrmadr, daru, vadliba vagy hja tollait dugdossk.
A szles homlokszalag, amely olyan magas, hogy visszahajlik a fejtetre, st lenylik a vllig, az altaj-kizsi smnok jellegzetes fejviselete.
Igen jellemz smn-fejviselet az agancsos korona. A burjt, szamojd s evenki smnok kztt nagyon elterjedt. Az egymst keresztez kt flabroncs cscsn van az "agancs", rendszerint vasbl. A madaras korona is fmbl kszl, azzal a klnbsggel, hogy agancs helyett madr dszti, de az is elfordul - pldul a mandzsu-tunguzok kztt -, hogy az agancsos korona agancsgai kztt egy madr l.
Vgl szoksosak a fktk, valamint a sveg, illetve kp alak sapkk. A sveg igen elterjedt, az abakni trkkre s az altaji trkk j nhny csoportjra egyenesen jellemz.
A svegeket gyakran tollak, st egsz madarak dsztik.
Az larc maradvnyai azok a rojtok, melyek a fejviseletrl az arc el lgnak. Az is szoksban volt, hogy a smn bekormozza arct a szertarts idejre. Ebben is van fldrajzi megoszls: a rojt a dl-szibriaiakra, a kormozs az Amur mentiekre jellemz.
Figyelemre mlt a smnkpeny szerepe a szertartsban. Csak a csukcs s a korjk smnok smnkodnak gyszlvn meztelenl, egybknt mindentt szinte ktelez a megfelel smnkpeny. Ez mr valdi ruhadarab, mgpedig "npviselet", teht vidkenknt s npcsoportonknt szmos vltozatot mutat. A vltozatok a kpeny anyagra ppen gy vonatkoznak, mint dsztsre, s kialaktsukban a fldrajzi krlmnyek ppen gy rszt vettek, mint a krnyez npeknek s civilizciknak (knai, orosz), tovbb a krnyez vallsoknak (buddhizmus, mohamedanizmus, keresztnysg) hatsa.
A kpeny dsztsei mgikus s szimbolikus jellegek, a fmtartozkok nagyrszt a hanghats fokozsra szolglnak.
A kpenyek ltalban llatbrbl vagy pamutszvetbl kszlnek. Az llatbrk kztt leggyakoribb a rnszarvasbr, de elfordul a jvorszarvas- s a medvebr is. Egy szelkup smnnak kt kpenye volt: az egyik rnszarvasbika, a msik medve brbl kszlt. Az elbbit akkor hordta, ha a "fels vilgba", az utbbit akkor, amikor az "als vilgba" utazott. A szabsmd t alaptpust mutat; ezek kztt a f klnbsg abban ll, hogy egyetlen brbl, illetve szvetvgbl varrtk-e, vagy tbbl. Az evenkiknl gynevezett "farkat" varrtak a kiszlesed aljhoz, akrcsak a jakutoknl.
A smnkpenyek dsztse rendkvl gazdag volt: rajzolt, festett mintk, rttek, kivarrsok, fggk, csengk, tkrk, szalagok. A smnkpenyek ltalban fantasztikus ltvnyt nyjtottak. Sokfel - gy a karagaszoknl s a szojotoknl - a smnkpenyt az emberi, mshol viszont a rnszarvastest szimblumaknt dolgoztk ki. St, olyan kpenyek is voltak, amelyek madarat brzoltak. A kpeny motvumai emberi vagy llalti testrszeket, s fkppen csontokat jelkpeztek. Ez a krlmnyes s gondos "csontkultusz" nylvn sszefggsben van a "flsszm csont" hiedelmvel, amely a smnnak mintegy jelvnye s "igazolvnya" a szellemvilgban. A karagasz smnkpeny elejn a nyaktl a mellcsont vgig fggeleges sv fut, a "mellcsont". Jobbra s balra kilenc-kilenc ferdn lefel hajl csk gazik ki belle, a "bordk".
A mellbimb magassgban egy-egy fehr korongot varrtak ki, az "emlt". A kldk magassgban van a "kldk"-korong. A kpeny vllnl a "vllforgt", az ujjakon a "karcsontot", vgn pedig az "t ujjat" varrtk ki. A kpeny htn lthat kivarrsok a "htgerincet" s a "bordkat" jelkpezik. A szojotok ezt mg azzal egsztettk ki, hogy az "emlhz" vrs s fehr szalagot varrtak - az elbbi a "vr", az utbbi a "tej" -, a hton pedig fmfggkkel brzoltk a "lapockacsontokat".
A madrkpenyeknek farkuk volt, a kpeny ujjain szvetszalagok jeleztk a szrnyakat, a kpenyen lg fmfggk pedig a tollakat. A szelkupok a "szrny" csontjait csontokbl ksztettk. Az evenkik ezt a klns totemkultusz-maradvnyt sszefoglalan meg is magyarzzk:
"Ha a smn anyallata madr, a kpeny szabsa madrhoz hasonlt, ha anyallata rn- vagy jvorszarvas, akkor kpenyn agancsok fggnek. Ennek megfelelen a smnkpeny ujjaihoz varrt irharojtok az elbbi esetben tollakat, az utbbiban pedig az llat szrt brzoljk. Az irharojt fl vaslapot erstenek; ez vagy szrnycsont, vagy lbcsont."
Gyakran a smn kesztyje s lbbelije is az anyallat kpzethez igazodott. A medvemancs-kesztyn a karmok is rajta maradtak, a lbbelin pedig gyngykbl madrlbat varrtak ki vagy rnszarvaspatt brzol vaslapot erstettek r.
Vannak a kpenyen olyan fggk is, amelyek a meggygyult s hls betegek ajndkai. Mr volt sz a fmkpokrl, amelyek a smn "nyilai" az ellensges smnok ellen.
A dsztsek sok csrg, cseng, fmlap, a mandzsu-tunguzok s mongolok egy rsznl pedig knai fmtkr egsztette ki. A csrgk, csengk, fmlapok zajkelt eszkzk, amelyekkel a smn elijeszti ellensgeit, illetve rvls alatt a dob hangjt kiegsztve valsgos zenekart intonl, fokozva
a tmegszuggesztv hatst.
Vgl a smnkods trgyai kz tartozik a smnfa. A fakomplexus ppen olyan jellemz a samanizmusra, mint az llatkomplexus. A "vilgfa" kzponti helye a vilgkpben, az "gigr fa" jelentsge a smn nevelsben, a rovtkolt nyrfa funkcija a smnavatsban azt jelenti, hogy a fa-kpzet vgigksri a smnt egsz letben s minden tevkenysgben.
A smn jurtjban vagy jurtja eltt, a bejrat mellett rendszerint ott ll a smnfa.
Egy evenki smn - az Alskves Tunguzka mentn - azt mondotta, hogy annak a fnak az emlkre, amelynek egyik fszkben neveltk a lelkt, minden szertarts eltt felllt stra mellett egy tbb keresztbottal elltott lombos ft.
A szelkupoknl ltalban vrsfeny vagy nyr a smnfa, s a smn szalagokat akaszt r. A teleutoknl a nemzetsg nagy nnepn a smn egy tizenhat rovtks nyrfa eltt vgezte szertartst. A fa lpcsfokai az grtegeknek feleltek meg.
A smnfa az ltalnos hiedelem szerint tknt szolgl a fels vilgba. Az emltett evenki smn azt mondta, hogy "a mi hitnk szerint a rvl smn lelke ezen a fn kszik fel az istenhez, mert a szertarts alatt ez a fa megn, s lthatatlanul felr az gig".
A jelkp teht "valsgosan" funkcionl mgikus szerepben.
A szelkupok szerint ezen a fn "a sz az istenhez megy".
A teleutoknl a smn minden alkalommal meg is jtssza a fels vilgba val felkszst, mert a rovtkkba lpve fel is mszik a fra.
Ezt a kpzetet kiegszti a msik: a fa lete sajtos sszefggsben ll a smn letvel. ltalban azt tartjk, hogy a smnfa kivgsa a smn hallt okozza, illetve, ha a smn meghal, egy ven bell elszrad a fja. A szelkupoknl az gynevezett "smnesk"-ben van nagy szerepe a fnak. Ha kt smn kztt vita tmad, hogy melyikk az "ersebb", akkor smneskt rendeznek. A smnok tadjk egymsnak smnfjukat, apr darabokra trdelik s a vzbe vetik. Kzben mindegyik meghatrozza a msik letnek hatridejt, amelynek lejrtval az ellenflnek el kell pusztulnia. Azt tekintik gyztesnek, akinek a jslata teljesedik.
A smnfa teht egyesti magban a "vilgfa" s az "letfa" sajtossgait: a smn eszkze s letnek jelkpe.
Ezeknek az eszkzknek a felhasznlsrl mr sokat tudunk. rdemes azonban rszletesebben belemlyedni a "smntechnikba", abba a tevkenysgbe, amely bizonyos fajta termszeti emberek valamennyi kulturlis ignyt is kielgtette.
Lssuk teht a smnt mint mvszt.



4. Drmai jtk: a smn "utazsa"

A smni szertarts nemcsak gyakorlati gygyt, jsl vagy ldoz tevkenysg, hanem egyszersmind drmai is. Az ember s a vilgmindensg drmja, amelynek "konfliktusa" az ember s a "termszetfltti" erk kztt zajlik le.
A szertarts helyl szolgl stor a sznhz; a tz krli tr, ahol a smn a szellemeket idzi, a sznpad; a stor fala mentn van a krbefut nztr; a meghvott szellemektl megilletdtt nemzetsgbeliek az htatos nzkznsg; a smn segtje a vilgost s a dszletez: majd magasra sztja, majd parzslv fojtja a tzet, amely gy mindenfle rnyakat, fantasztikus alakokat vet a jurta falra; a lng kz szrt illatos fvek nemcsak a dszletet gazdagtjk ms-ms szn, ms-ms srsg fstjkkel, hanem bdt illatukkal is hozzsegtik a nzt, hogy mindazt ltni vlje, amit a cselekmny megkvetel.
A smn pedig a sznsz.
St, nemcsak sznsz, hanem tncos, nekes s teljes zenekar is. lomszer ltvny a tz fnyben tncol alak lobog szalagjaival, meg-megvillan tkreivel, mikzben csengnek-bongnak, csrgnek, csilingelnek a fmfggk s a csengk.
s szntelenl dng, dbrg a dob.
A smndob hangja nemcsak a smnt hozza izgalomba, hanem hallgatsgt is. A lovagls sebessgt ms s ms dobszval rzkelteti. A hallgatsg szinte ltni vli: a l most lassan baktat, majd futsnak ered, vratlanul megijed valamitl, ismt knnyedn galoppozik, hirtelen vgtba csap, szinte ltszik a l sz srnye. Mr messze szguld, patinak dobogsa szinte visszhangknt r a hallgatk flhez.
S a dob hangjt ksri a zenekar.
A dob maga is ksri nmagt: fmfggi, fmkariki adjk a ksretet ehhez a klns zengshez. De ott van ksretnek a smnkpeny is: a smn szertarts kzben olyan ritmusban, olyan ervel rntja meg a vllt, hogy a rajta lev fmfggk a kvnt temben, az hajtott hangervel csendljenek ssze. S mindehhez szles skln zeng a smn eksztzis fttte hangja.
Ennek a drmnak az az elnye, hogy a kpzeletet, ezt a csodlatos vettgpet kapcsolja be, amely tetszs szerint alakul s felragyog kpeket varzsol a nz el.
ppen ezrt a bemutatott cselekmny minden szndarabnl magvalragadbb, hiszen a nzkznsg nem egyszeren szemlli, hanem mlysgesen hisz is benne.
Vegynk rszt egy ilyen "eladson". A szemlyes lmny rzkeltetni fogja az ott trtnteket. A szertarts a Jeniszej vidki evenkiknl zajlott le.
A smnstor kzepn kis mglya g, a storban flhomly borong. A falak mentn csendesen beszlgetve lnek a nemzetsgbeliek. A levegben rezni lehet, hogy hamarosan valami rendkvli trtnik, s ez a nyomasztan vrakoz rzs mg fokozza az ideges ingerlkenysget, a misztikus hangulatot.
A smn a bejrattal szemben l. Szikr, ideges arca halvny, hallgat, figyelmes, ingerlkeny, vllait rndtgatja, s enyhn egyik oldalrl a msikra hajlong. Arca rngatzik, keze remeg. Jobbra s balra szellembrzolsok hevernek, pisztrngok, szigonyok, behastott s sztfesztett botok.
A mglya pisztrng alak szellembrzolsokkal van krlrakva.
Most jelt ad a smn. A segt elveszi a smn szertartsi ltzett: a kpenyt, a mellkendt, a lbbelit, a sapkt s a ktujjas kesztyt. Most fogja a dobot, a tz fl tartja, melegti. A meleg dob jobban szl. Halkan kiprblja.
Egyre suttogbb, egyre el-elapadbb a beszlgets. A segt hozzfog a smn felltztetshez. Mikor az ltztets befejezdik, a smn egy kis tutajra l, amely hal alak szellembrzolsokkal van tele. A dobot jobb trdre lltja s bal kzzel fogja, jobb kezben a dobver.
S most rt a dob kls felre.
A beszlgetst mintha elvgtk volna. A tz halvnyabban pislkol, flhomlyban szl a dob. A stor oldalhoz lapul nemzetsgbeliek szorongva vrjk a smn szavait, akrcsak a messze nyugatrl jtt vendg. Kpzeldsre igen hajlamosan, nagyon fogkonyan, tgra nyitott, izgatott szemekkel bmuljk a smn stt alakjt.
A smn a dob temre jobbra-balra ing s nekbe fog.
A szellemeket idzi. Melodikus, bels rzsektl s feszltsgtl fttt a dallam. Egyelre halkan szl, sejtelmesen. Az evenkik szellemidz smnnekei mindig ritmikusak s rmesek. Szvegk tele van virgos, sznes metaforkkal, s jra meg jra visszatrnek a ritmikus refrnek.
A smn elnekli az els strft, s a jelenlevk karban megismtlik. Ezutn a smn - bizonyos idkzkben - a dobra t, ezzel a hanggal ksrve az elnekelt ktsoros verset, majd a dob temhez igazodva a ritmikus refrnt nekli, amit a jelenlevk ugyancsak megismtelnek. A refrnt megint
a dob vltja fel, majd az nek msodik strfja kvetkezik.
Mirl szl ez az nek?
A rgtnztt nekben a smn sajt segt-szellemeihez fordul: harcra hvja ket a betegsg szellemvel szemben. Sorban odafordul segt-szellemeihez, rszletesen lerja ket a hallgatsgnak, alakjukat gazdag hasonlatokkal teszi plasztikuss. Mindegyik segt-szellem eltt felemlegeti a nemzetsgnek tett korbbi szolglatait s termszetfltti erejnek jellemz vonsait. Az nek azt is elmondja, hol van most a szellem, jelenleg mit csinl, szvesen vagy vonakodva tesz-e eleget a smn felhvsnak. Vgre arrl szmol be, hogy a szellem - engedelmeskedve a smn kvnsgnak - elhagyta a nemzetsgi terlett, s elindult a smnhoz a storba.
Az nek ebben a pillanatban elhallgat, a dobols is fokozatosan halkul, vgl csak lgy dobpergs marad belle.
A jelenlevk llegzetvisszafojtva vrjk a szellem megjelenst. A feszlt csendet csak egy-egy heves dobts szaktja meg, majd folytatdik a lgy dobpergs.
A feszlt csendben a smn valsgos artistamutatvnyt vgez: pontosan hallani lehet a "szellemek hangjt". Vadllati hrgs, madarak csipogsa, szrnycsapsok, svtsek hagyjk el a smn szjt, aszerint, hogy ez vagy az a szellem jelent-e meg eltte.
Ez a smn valban mvsze mestersgnek: nem mindegyikk tudja ilyen kivlan eljtszani szerept.
Egyszer csak a smn nagyot st - lenyelte a megrkezett szellemet -, majd jra rt a dobra. A jelenlevk az idegekre hat lmny hatsa alatt elkbulva, ugyancsak flig "transz"-ban lnek. A smn most a kvetkez szellemet hvja, a felrezzent nzk pedig ismtlik a smn szavait.
gy megy ez mindaddig, amg valamennyi szellem "ssze nem gylik".
Mikor a szellemek mr mind sszegyltek, megkezddik a drma msodik felvonsa.
A smn kiosztja kzttk a feladatokat: az egyiket azzal bzza meg, hogy a strat rizze, a msikat, hogy rszem legyen a rvls minden tjn, a harmadikat pedig azzal, hogy mellette maradjon tovbbi megbzsainak teljestsre.
A szellemek kztt az egyik els helyet a hargi, a smn llat alak let-lelke foglalja el. A smn egy sereg szellem vdelme alatt tnak indtja a hargit az "als vilgba", hogy ott tudja meg a nemzetsgbeli rokon betegsgnek okt.
Megkezddik teht a tlvilgi "utazs".
A dob hangosabban szl, a smn neke szenvedlyesebb vlik. A hargi a szellemek ksretben elindul az "als vilgba", a vilgfhoz. Ott tallja a mangit, a smn-sszellemek fejt, akitl minden t rdekl dolgot megtud. (Elfordul, hogy a mangi ertlennek mutatkozik a betegsg oknak megllaptsra; ilyenkor a smnnak a fels vilgba is el kell "utaznia", illetve el kell indtania hargijt.)
Ami most kvetkezik, pratlan lmny.
A hargi alsvilgi utazst a smn olyan elkpeszt tlssel jtssza meg, olyan fantasztikus mdon nekli el s olyan pompsan alkalmazott ksrmozdulatokkal, komikus s drmai prbeszdekkel, a szellemek hangjnak utnzsval, vad felkiltsokkal, hrgsekkel, olyan virtuz dobolssal rja le, hogy mg a babontl tvolllt is megdbbenti: sznpadra val, kivl mvszi teljestmny! Az nek teme llandan gyorsul, a smn hangja mind izgatottabb vlik, s a dob mind hangosabban szl. Elrkezik az a pillanat, amikor az nek elri a feszltsg cscspontjt, a nyugtalansg rzkeltetst.
A smn keze szinte vibrl a dobon, amely gy tombol, zeng s dbrg, mintha csak a smn lelkben dl vihar hangos megjelentje volna; ez a hang mozdulatlann bvli a hallgatsgot, amely remegve, kitgult szemmel mintha maga is rszesv vlt volna a smn eksztzisnak. Nhny flsikett dobts kvetkezik, majd a smn felugrik helyrl. Ide-oda billeg, flkr alakban a fldre hajol, ezutn folyamatosan felemelkedik, s a hangok olyan zuhatagt indtja el, hogy gy tetszik, mintha a storkarktl kezdve a ruhn lev gombokig minden bgne. A smn - miutn a szellemek szmra elkiltotta az utols travalt is - mind ersebben az eksztzis llapotba kerlt; vgl a dobot segdje kezbe hajtja, kt kezvel megkapaszkodik a storkarkra erstett szjakban, s megkezdi a smntncot.
Ebben a pillanatban maga volt a hargi, aki a szellemek egsz seregnek ksretben teljestette a smn akaratt, s szguldott veszedelmes tjn. Most a smnsegd dobolt. is rtett hozz: kezben hevesen pergett a dob. A hanghatsok elrtk a cscspontot. A stor megtelt vadllati hangokkal, morgssal, bgssel, vijjogssal, vltssel, a smn ugrlt, csengtek, csrgtek, csattogtak rajta a kpeny fmfggi, majd a storpznkrl lecsng szjakon fggve keringett
a storban, mintegy jelkpezve szellemeinek rohanst s rptt. A nzkznsg most mr az eksztzis hipnotikus hatsa al kerlt: mindentt elragadtatott arcokat lehetett ltni, szinte rzkelhetk voltak a vzik s hallucincik, a rsztvevk nmagukat is a rvls rszeseinek reztk.
Vgl is a smn elrte eksztzisnak vgs fokt, s habz szjjal a kitertett sznyegre zuhant.
A smnsegd felsztotta a tzet s a smn megmerevedett, lettelen teste fl hajolt. A smn, aki ebben a pillanatban
a holtak vilgban lev hargijt szemlyestette meg, klsleg halottnak ltszott. A smn segdje, mivel "nyugtalankodott", hogy a smn esetleg nem tr vissza a kzps vilgra, igyekezett rbeszlni, hogy trjen vissza az "als vilgbl", igazodjk annak a tznek a fnyhez, amelyet - a smnsegd - a storban felsztott. A smn kezdett letjeleket adni: gyenge, alig rzkelhet dadogs hallatszott: a szellemek kevss vilgos hangjai. Ez azt jelentette, hogy a hargi s az t ksr szellemek visszafordulnak a kzps vilgba.
A smnsegd flvel a smn ajkaihoz hajolt s suttogva kzlte a jelenlevkkel mindazt, ami a smn kijelentse szerint a hargival s a szellemeivel trtnt. A smn gyenge, alig hallgat suttogsa ers mormogsba, sszefggstelen mondattredkekbe s vad felkiltsokba ment t. A segd elvette a dobot, a tz felett megmelegtette, majd arra krte a smnt (azaz a smn hargijt), hogy ne tvessze el az utat, figyelmesebben nzze a stor tznek fnyt s gyakrabban fleljen a dob hangjra. Egyre gyorsabban s ersebben dbrgtt a segt kezben a dob, egyre vilgosabbak s tagoltabbak lettek a smn felkiltsai. A smnt visszahv dob mg hangosabban szlt, ismt az eksztzis ksrzenjv fokozdott.
A smn felugrott s jbl megkezdte a smntnc-nmajtkot, amely most a harginak s az azt ksr szellemeknek a kzps vilgba val visszatrst jelkpezte. A smn tnca mind nyugodtabb, mozdulatai pedig mind lassbbakk vltak. Vgl is - temben llandan lassulva - a tnc megszakadt. A smn szjakon lgva, a dob temre egyik oldalrl a msikra hajladozott. Azutn elrecitlta a jelenlevknek a hargi tlvilgi utazst s az ekzben tlt kalandokat. Majd megszabadtotta magt a szjaktl s leereszkedett a helyre. tnyjtottk neki a dobot s jbl felhangzott a smn neke. A smn kzlte az sk szellemnek tancsait, hogy miknt kell harcolni a betegsg gonosz szellemvel; ezutn felhagyott a dobolssal s sznetet tartott. A jelenlevk kzl valaki egy meggyjtott pipt nyjtott t neki.
A spadt s ertlen smn mohn szvta egyik pipt a msik utn. Ezzel a smnkods els rsze befejezdtt.
Miutn kipihente magt, jbl elvette a dobot s hozzltott a betegsg szellemnek "kizshez".
Kezdetben arra igyekezett rbrni a szellemet, hogy nknt "tvozzk" a beteg testbl. A szellem ezt "megtagadta". A smn s a szellem kztt sokig hzd szvlts felingerelte a smnt, a perpatvar fktelen dhkitrss, kiltsokk s fenyegetsekk fokozdott, a smn odavetette segdjnek a dobot, felugrott helyrl, kezvel ismt a storpznkrl lecsng szjakba kapaszkodott s a beteg krl veszett tncba kezdett, gy ksrelte meg a betegsg szellemnek "kizst". Ezutn fradtan s ertlenl bocstkozott le a helyre. Kezbe vette a dobot, s jbl rzendtett egy nekre. Most azt krdezte meg segt-szellemtl, hogy ezutn mit kell cselekednie.
A hargi tancsra gy ksrelte meg a betegsg kizst, hogy a beteg rszt klnbz llati s madrtestrszekkel legyezgette, drzslgette. Ilyen llati testrszknt sszefztt szarvasszr, jvorszarvas pofjbl val br, medvehomlok, vad rnszarvasszarv, torkosborz vagy farkas homlokbre, sastoll s ms hasonl szolglt. De nylvn ezek sem bizonyultak elgsgeseknek. Az ingerlt smn mindenfle szemrehnyst tett a betegsg szellemnek, jbl lelt s felindultan verte a dobot, majd mrskelte a dobtseket, fokozatosan nyugodtabb s halkabb dallamra trt t, s segt-szellemeivel azon kezdett tancskozni, hogy mi a tovbbi teend.
A hargi tancsra a smn most azt javasolta a betegsg szellemnek, hogy kltzzk t az ldozati szarvasba. A smn s a betegsg szelleme kztt jbl hosszas prbeszd kezddtt, a smn a szarvas hsnak zt, egyes testrszeit dicsrte, s a beteg testt becsmrelte. A betegsg szelleme ellenkez vlemnyen volt. Vgl a smnnak mgis sikerlt "rbeszlni" a betegsg szellemt, hogy a vltsgdjat elfogadja.
Az ldozati szarvast a storhoz vezettk, az ldozati hurkot nyakra vetettk, a beteg kzbe vette a szj vgt s hzni kezdte. Abban a pillanatban, amikor a meghzott szj megfeszlt a szarvas fejn, a mellette ll frfiak egyike az ldozatot egy ksszrssal meglte. Ez azt jelentette, hogy
a betegsg szelleme a megfesztett hurkon keresztl tment a szarvasba. A szarvast megnyztk, irhjt felakasztottk a fels istensg szmra hozott ldozatknt. Szvt a smnnak adtk, aki mohn rvetette magt s fogaival beleharapott.
A leharapott szvdarabot azutn a smn az egyik szellembrzols elre elksztett mlyedsbe kpte, egy fadugval betmte s kivitte. Kzben meghagyta segt-szellemnek, hogy az ilyenformn elfogott betegsg-szellemet viszi el az alvilg szakadkba. A betegsg szelleme azonban gyakran "becsapta" a smnt, s a beteg testben "maradt". Ebben az esetben a smn a meglt szarvas irhjt a beteg al tertette, a beteg testrszeket bekente a szarvas vrvel, s hozzltott, hogy a betegsg szellemt a vrszaggal csalogassa ki. Alighogy a betegsg szelleme "kimszott", hogy a szarvas vrt megzlelje, a smn a betegre vetette magt, a beteg testre mzolt vrt lenyalta s az egyik szellembrzols mlyedsbe (nylsba) kpte; az "elvitte" a betegsg szellemt az als vilg szakadkba. Nha - a cselekmny krlmnyeit bonyolultabb tve - a smn kijelentette, hogy a betegsg szelleme mg erre sem megy el. Ilyenkor ingerlten ismt a dobra vetette magt. A smn kezben rettenetesen szlt a dob, kzben szidalmakkal s fenyegetsekkel halmozta el a betegsg szellemt. A smn ezutn sszegyjttte az sszes segt-szellemet. Ezek minden oldalrl krlvettk az emberben "gykeret vert" betegsgszellemet, majd a smn fantasztikus tartalm, elragad elbeszlsbe kezdett, amelyben a zoomorf segt-szellemnek a betegsg szellemvel folytatott harct ismertette.
A betegsg szelleme a gyomortartalomban rejtztt. Ilyenkor a legravaszabb smnszellem - a liba - beledugta orrt a beteg gyomrba, s csrvel megfogta a betegsg okozjt.
A smn s szellemei diadalt ltek, s felhangzott a dob rmteli, flsikett hangja. A smnkodson rsztvev nemzetsgbeliek megknnyebblten llegeztek fel. Az rm azonban korainak bizonyult; a betegsg szelleme kitpte magt a liba csrbl s a jelenlevk kz vetette magt. A borzalom megdermesztette a nemzetsg tagjait. A smn egy msik szelleme, a behastott bot - amely a smnft jelkpezi - a szkevny tjba llt. A behastott bot elkapta a betegsg-szellemet, beprselte sajt - fbl val - testbe, s a kt fbl kszlt g oltalma alatt a smnhoz vitte.
Ezzel megkezddtt a smnkods harmadik, legmlyebb benyomst kelt rsze.
Amint a smn nekbl s mozdulataibl kitnt, a betegsg befogott szellemt a smnszellemek szoros gyrben krlvettk s csfoltk, gnyoltk, szidalmaztk, fenyegettk. St nmely smnszellem csipkedte, harapdlta, lbnl fogva rnciglta, le is kpdste, a legmrgesebbek pedig mg le is vizeltk, r is szkeltek. A stor a dob hangjtl, a felkiltsoktl, a smn szellemhangokat utnz vad rikoltozsaitl rengett. A dob hangja a legfelsbb hatrig ersdtt.
A smn felpattant helyrl, kezeivel megragadta a storpznra fggesztett szjakat, s veszett tem, szenvedlyes tncba kezdett. Htulrl, a szjnl fogva kt frfi tartotta. Segdje kezben - nha elfulladt hangok zuhatagban - szlt a dob. A smn vad kiltsai, llati hrgsei, madrrikoltozsai betltttk a stort. Lba all zsartnokok, szndarabok rpkdtek szanaszt, ezekre azonban gyet sem vetett senki. A jelenlevk kiltozsokkal segtettek a smnnak. A smn s a jelenlevk eksztzisa elrte a legvgs hatrt: a betegsg elfogott szellemt a smn segt-szellemei az als vilgba vittk, hogy ott a szakadkba tasztsk. Az als vilg hatrn a bvrmadr vagy valamelyik msik madrszellem lenyelte a betegsget, s vgblnylsn keresztl a szakadkba ejtette. A smn s szellemei azutn visszatrtek a kzps vilgba, mikzben maguk mgtt eltorlaszoltak minden als vilgba vezet utat. A kzps fld elrse utn vget rt a smntnc. A smn helyre telepedett, s tadtk neki a dobot, amelynek hangjai mellett rszletesen elbeszlte a gonosz szellem kizst s a szakadkba juttatst. Ismt sznet kvetkezett: a smn s szellemei pihentek.
A smnkods negyedik rsze a smnnak s szellemeinek az ellensges nemzetsg smnjn llt bosszt jelkpezte.
A smn hargija megtudta a smn sszellemeitl, hogy ki kldte a gonosz szellemet a nemzetsg tagjba. Minden oldalrl felkiltsok, felhborodsok, fenyegetsek hangzottak az idegen nemzetsg gonosz szelleme fel. A nemzetsgi smnszellemek zoomorf szrnyek egsz hordit alkottk, s a smn hargijnak vezetse alatt "tnak indultak" az ellen a smn ellen, aki a betegsg szellemt rszabadtotta a nemzetsgbelire.
A smnkods utols, befejez rszt a fels istensgnek szenteltk: rnszarvast ldoztak neki. Az ldozati szarvas irhjt az ldozhelyen lev hossz vrsfenyre, a smnfra fggesztettk fel, hst pedig a jelenlevk egyttesen elfogyasztottk. A smn a fels istensgekhez intzett klnleges nekben hlt adott a nemzetsg prtfogjnak a nyjtott segtsgrt. Azutn klnleges tncot mutatott be, amely a fels istensgekhez val utazst jelkpezte. A smn mintha felemelkedett volna a smnfn a fels vilgba, s miutn elhagyta az eget, a fels vilg egyik fldjrl a msikra haladva "elment" a fels istensghez. A beteg lelkt megrzsre t is adta a smn az istensgnek. Ez kis fbl kszlt emberalak volt, amit a smnfa cscsra erstett. Az istensg a smn szellemeit bzta meg a beteg lelknek rzsvel. A smn a fldre, a kzps vilgba val visszatr tjt gyors, vidm tnceksztzis formjban brzolta. A smn ezutn az ldozati helyhez ment, s az ldozati szarvas irhja mellett helyezkedett el, majd hossz imdsg-rgtnzst adott el, amely lthatlag keresztny tvtel volt.
Miutn a smn visszatrt a storba, a jelenlevk kvnsgra a dobver s a szarvaslapocka segtsgvel jsolni kezdett. A nemzetsgbeliek sorjban elhozakodtak kvnsgaikkal, a smn feldobta a dobvert s annak essbl megllaptotta, hogy a kvnsg teljesedik-e vagy sem. Ezutn elvette az ldozati szarvas lapockjt, izz szenet tett r, rfjt, majd a csontban keletkezett repedsek irnybl s jellegbl megllaptotta, mi vr a nemzetsgbelire.
Meggygyult-e valban a beteg ettl a hipnotikus-drmai sznjtktl? Olykor igen, olykor nem. Sokszor, ha meggygyult is, bizonyra nem ettl gygyult meg, hanem szervezete enlkl is legyzte volna a betegsget. A krnikus betegsgek hol lappanganak, hol kitrnek; ilyen esetben minden heves kitrst kln betegsgnek gondoltak.
Az is ktsgtelen azonban, hogy nem egy betegsget, klnsen, ha idegi eredet volt, valban meggygytott a smn hipnotikus tevkenysge, illetve az az autoszuggeszti, amely ennek a drmai jtknak a nyomn kelt. Egyes gygyhats nvnyek ismeretn kvl ezeknek a termszeti npeknek nem llt rendelkezskre egyb gygyt eszkz, csupn ez a hipnzis, ez az eksztatikus nszuggeszti, amely egyttal az egsz nemzetsg ilyen irny ignyeit kielgtette.
Olyan vilg volt ez, amelyben a mvszet mg egy volt
a tudomnnyal, s valban rsze volt az ember mindennapi letnek: ha kellett, mg gygytott is.


5. A smnnek

A smnnek a szibriai npek kltszetnek igen figyelemre mlt rsze. Az nekek nagy rsze rgtnzs, tartalmuk a smnszertarts cljtl fgg. Alapvet cljuk ugyancsak az nszuggeszti, ezrt ritmikusak, refrnjeik ismtldnek, kpeik, hasonlataik rzkletesek, kifejezk. Szerkezetkben kt lland rszt klnbztethetnk meg, amely rendszerint minden smnnekre jellemz: az invokcit s a refrnt.
A smnnek termszetbl kvetkezik az indulatszavak jelents funkcija az nekben; figyeljk meg csak egy mandzsu smnnek invokcijt:

ko-ho-i-ke-ho - oj-kej-kou
ko-ho-i… valamennyi halott szellemei,
ha n krlek benneteket,
oj-kej-kou!
dobbal val varzslsomat hallgassk meg!

Vagy a giljkokt:

kua, kua, kua!
Azon a hegyen laknak a nagy farkasok,
kett jjjn le hozzm,
egy fehr s egy fekete!

Nemcsak az invokci tartalmaz indulatszavakat, hanem az llandan ismtld refrn is. Egy karagasz smnnak, Kokujevnek az avatsi neke gy kezddtt, karagasz nyelven:

Tngr tonam roj dola berdi roj
bola cserda roj dola berdi roj…

Magyarul:

Dobom gunym - roj! - mr elkszlt - roj!
m e helyen - roj! - mr elkszlt - roj!
m e helyre - roj! - jttem krni - roj!

s gy tovbb, hossz-hossz strfkon t. Az roj indulatsznak az a szerepe, hogy lland ismtldsvel a smnt eksztatikus llapotba kergesse, illetve, amint mondja, "sztklje a szellemeit". Vannak hosszabb refrnek is, csupa indulatszbl:

oja-hajaj-ha-ojaj-hajaj
ej-hejej-ehej…

Ez is karagasz smnnekbl val. Egy nyenyec smn csak ezt kurjantgatta:

Je hej! He hej!
Mr hallatszik, hogy jnnek,
vidman nevetve,
hallatszik, hogy jnnek!

Elfordul az is, hogy indulatsz helyett a "jjj" felszlts szerepel.
Egy altaji trk smni szellemidz nek gy kezddik:

Jjj ide, , ifj felh,
a vllamra nehezedve!
Gyertek ide np s emberek,
Tng-Sari, te, az g fia,
lgn fia, , Kergidei!
Te, n szemem a nzsre,
te, n kezem a fogsra,
te, n lbam a futsra,
te n patm, ha megbotlom,
jobbom a dobvert fogja
zgva, jjjl a jobbomra!

A felszlts utn a smn tompa hangon nygi a szellem vlaszt:

H, smn, itt vagyok!...

Azutn a dobot kiss kifel fordtva megmozdtja, hogy vilgosan lssk: most fogadta be a dob a szellemet.
A manysi smn gy folyamodik a felsbb hatalomhoz:

Ht isten hegyeiben lev isten,
sz fej regecske!
Tavi tndrrzsa-fl frfi,
flnk-fekete-kacsa-fl frfi,
obi tndrrzsa-levl-fl frfi,
flnk-fekete-kacsa-fl frfi,
mint flnk fekete kacsa, olyan a te
hangfigyel fled,
konytsd (csapd) lefel!

Egy nyenyec smn gy kezdte nekt:

o, ou!
Herceg, nagyapm,
krni akarlak:
ne hagyj el engem!

Ismt egy karagasz nek:

Bke veled, lgy egszsges, srga gyermekem!
Lgy egszsges, lgy egszsges, srga gyermekem!
Lgy egszsges, lgy egszsges, szfej!
Jsgos nagyap, kszntelek!

A nanaj smn neke mr szinte mltsgosan nneplyes:

Az istentl kegyelem kretik,
az g fel meghajolunk,
a csillagoktl kegyelem kretik…

S most mg egyszer trjnk vissza az roj refrnes karagasz smnnekre:

Megmarkolom - roj! - dobom, gnym - roj!
rvlgetek - roj! - rejtezgetek - roj!
gazdalelkek - roj! - tanyjukat - roj!
egytl egyig - roj! - vgigjrom - roj!
meg nem llok - roj! - ht tengerig - roj!
nekmond - roj! - leszek, hres - roj!
zeget-zugot - roj! - vgigjrvn - roj!
rvlgetek - roj! - rejtezgetek - roj!...

Ezeknek a smnnekeknek a nyelve nagyon ismers. Ismers a magyar mondkkbl, npi varzsigkbl s npdalokbl, ismers a Kalevalbl, a finnek nagy npi eposzbl, amelyben lpten-nyomon rismernk ezekre a smnnekekre. S nem utolssorban meg kell emltennk, hogy smnnekek igen ersen hatottak Jzsef Attila kltszetre is; nem egy kltemnyben visszhangoznak a valamikori smnok szavai.
Ennek az si kapcsolatnak a felfedezse megrendt rzs ott a helysznen, mondhatni, a mi shaznkban. Nemcsak az obi-ugorok hasonl szavaira gondolunk. A "farkas"-t pldul a karagaszok is ugyangy mondjk: kudurugtig! Mert a kudurug farkat jelent, a -tig kpz pedig pontosan megfelel
a mienknek: valamivel elltott, valamilyenes.
Az emberi kultra megszaktatlan folyama ez. A mi kultrnk folyamnak nem egy forrsa van: ha be akarjuk jrni ezeket a forrsokat, el kell mennnk az si sumr vrosok romjaihoz, Athnbe, Rmba vagy a vgtelen szlv sksgokra.
S el kell mennnk Szibriba is.
Igen, el kellett mennnk s fel kellett jegyeznnk ezeket az si rokon-nekeket, mert mr nem sokig l az emlkk. Szibria sok vezredes jszakjt is beragyogja most mr
a termszet s a trsadalmi rabsg nygeitl egyarnt felszabadult ember napja: a vilgossg s az rtelem.


 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Linkek
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!