V. "FOGGAL SZ�LETETT"

1. Hogyan lesz a s�m�n?

Fontos k�rd�s: kib�l, hogyan, mikor, mi�rt lesz s�m�n? Tal�n esz�be jut valakinek, hogy s�m�n lesz, jelentkezik az �reg s�m�nn�l �s megtanulja t�le? Vagy tal�n �r�kl�dik a s�m�ns�g, ap�r�l fi�ra sz�ll? Ezt a k�rd�st egyel�re bizony nemcsak az olvas�, hanem a kutat�k sem tiszt�zt�k v�g�rv�nyesen. M�g mindig vitatkoznak rajta, b�r ma m�r olyan t�nyek �llnak rendelkez�sre, amelyekr�l igen nagy val�sz�n�s�ggel megadhat� a helyes v�lasz.
Mert arra alig van adat, hogy a s�m�ns�got tanuln�k.
A nyenyecek azt mondj�k ugyan, hogy az �reg s�m�nok tan�tj�k a fiatalokat, de azt m�r nem tudj�k megmondani, miben is �ll ez a tan�t�s. Sokkal gyakoribb azonban az a v�lem�ny, hogy a s�m�nok tan�t�i a szellemek. A burj�tok is ezt �ll�tj�k �s a csukcsok is, akikn�l a s�m�njel�ltek az id�sebb s�m�nok seg�ts�ge n�lk�l v�lnak s�m�nokk�. Eg�sz �lt�kben �ntudatosan mondj�k: "A szellemek tan�tottak erre." A csukcs s�m�nnak m�g a "technik�t", teh�t a hasbesz�l�st �s a k�l�nb�z� m�gikus elj�r�sokat sem kell megtanulnia. Legfeljebb egy m�sik s�m�n - hal�la el�tt - �truh�zhatja r� a maga tudom�ny�t, var�zserej�t, de ez is m�gikus �ton t�rt�nik. Mi m�s ez, mint annak a kifejez�se, hogy - a mi nyelv�nkre leford�tva - a s�m�nkod�s adotts�g, k�pess�g, amely vagy megvan valakiben vagy nincs - ak�rcsak n�lunk a m�v�szi tehets�g.
Az viszont figyelemre m�lt�, hogy egy-egy csal�dban t�bb s�m�n is el�fordul. Ez�rt egyes kutat�k ilyen kijelent�sekre ragadtatt�k magukat: "S�m�n csak az lehet, akinek �sei k�z�tt (apai vagy anyai �gon) voltak m�r s�m�nok." S val�ban tal�lunk val�s�gos s�m�ncsal�dokat. P�ld�ul a burj�t Bata s�m�n anyai �gon a Hirbit nemzets�gb�l sz�rmazik, amelyben a csal�d eml�kezete �ta � m�r a harmadik s�m�n, s�t, oldal�gon is volt m�r egy s�m�n. A karagaszok egyik nemzets�g�nek valamennyi s�m�nja mind�ssze k�t csal�db�l sz�rmazott: az egyiknek k�t, a m�siknak h�rom tagja volt s�m�n. Egy m�sik karagasz nemzets�gnek valamennyi s�m�nja egyetlen csal�db�l ker�lt ki.
Teh�t: vannak ilyenek. S ez egy�ltal�n nincs ellent�tben avval, amit az el�bb mondottunk. N�lunk tal�n nincsenek olyan csal�dok, amelyekben a m�v�szi k�pess�gek �r�kl�dnek?
Igen, vannak ilyenek. De nemcsak ilyenek vannak.
Mert hov� soroljuk azokat az eseteket, amelyekben a s�m�n ut�dai k�z�tt egyetlen s�m�n sem akadt t�bb�? S hogyan magyar�zzuk, hogy sokan s�m�nokk� v�ltak, b�r "felmen�ik" k�z�tt egyetlen s�m�n sem volt? Vagyis: a s�m�nk�pess�g �r�k�lhet� ugyan, m�gsem �r�kl�s �tj�n lesz valaki s�m�nn�.
Az altaj kizsik mes�lik, hogy egyszer s�lyosan megbetegedett egy fi�cska. Elh�vattak hozz� egy s�m�nt, aki a szellemekkel val� �rintkez�s ut�n kijelentette: a beteg egyik �se, a meghalt Almatok s�m�n k�v�nja, hogy a beteg s�m�n legyen.
Vagyis a s�m�nt mindig a szellemek v�lasztj�k ki.
A szag�jokn�l a s�m�nn� v�l�s s�lyos, hosszadalmas betegs�ggel kezd�dik. A beteg j�r�szt eszm�letlen. Ez id� alatt "lelke elmegy s�m�n�s�hez, "s�m�natyj�hoz", �s szellemeket kap t�le. A s�m�n csak nemzets�ge szellemeit kapja, amelyek nemzets�ge elhunyt s�m�njait�l maradtak r�".
Az �r�kl�snek azonban biol�giai t�rv�nyei vannak, s ezek vonatkoznak idegrendszerbeli saj�toss�gokra �s hajlamokra is. M�rpedig az �r�kl�s ismeretes t�rv�nyei szerint nem minden nemzed�k �r�kli ugyanazokat a tulajdons�gokat. �gy teh�t a "s�m�ncsal�dokban" okvetlen�l eg�sz nemzed�kek maradnak ki a "szellemi kiv�laszt�sb�l". A s�m�nok persze m�sk�ppen magyar�zz�k ezt a jelens�get. Szerint�k - mint p�ld�ul a szojotok mondj�k - az apa n�h�ny szelleme m�s helyre k�lt�zik, m�s embert v�laszt mag�nak. De az is lehet, hogy "az ap�t egy m�sik s�m�n meg�lte, �s elragadta szellemeit".
Ha pedig valaki s�m�n�s�k n�lk�l v�lik s�m�nn�, a szag�jok magyar�zata szerint nem nemzets�gi szellemek v�lasztott�k ki, hanem valamelyik hegy szelleme. Vannak azt�n betegs�gt�l lett s�m�nok is.
�gy teh�t a s�m�ns�g f�ggetlen az ember akarat�t�l: a szellemek dolga. Csakhogy m�g az a k�rd�s, mikor t�rt�nik ez a kiv�laszt�s. A serd�l� gyermekek k�z�tt tart-e szeml�t a szellem? Nem. S�m�nnak sz�letni kell. A s�m�n sorsa m�r anyja m�h�ben megpecs�tel�d�tt.
L�ssuk k�zelebbr�l ezt a szib�riai predesztin�ci�t.

2. A s�m�n sz�let�se

A leend� s�m�n m�g csak embri�, de m�ris kapcsolatba ker�l a szellemekkel. A hiedelem szerint ugyanis, ehhez a magzathoz nemcsak az ap�nak van k�ze: az any�t valamilyen betegs�gszellem vagy s�m�nt�l lett �llat is megterm�keny�ti, s �gy a sz�letend� gyermekb�l s�m�n lesz.
A jakutok ezt az elk�pzel�st a k�ptelens�gig fejlesztett�k. Szerint�k a s�m�nok - ak�r n�k, ak�r f�rfiak - harminc �ves korukban teherbe esnek �s az erd�ben k�nz� f�jdalmak k�zepette varjat vagy b�v�rkacs�t sz�lnek (!), amelyek azonnal el is rep�lnek. A k�vetkez� �vben csuk�t hoznak a vil�gra, a hal t�st�nt vizet keres �s el�szik. A harmadik �vben medv�t vagy farkast sz�lnek, s az mindj�rt elfut az erd�be. (H�romszor azonban m�g szerint�k is csak a legh�resebb s�m�nok sz�lnek.) A s�m�n hal�la ut�n, hossz� id� m�lva a mad�r, majd k�s�bb sorban a csuka, a medve, a farkas �s az eg�sz s�m�nsz�lte fauna behatol egy-egy terhes asszonyba, s ezeknek az asszonyoknak a gyermekei s�m�nok lesznek.
A betegs�gnek m�r t�bb a val�s�galapja, hiszen ak�r az illet� szem�lyt, ak�r teherben lev� anyj�t �rheti olyan betegs�g, amely d�nt�en hat az idegrendszerre. Egy nganasz�n s�m�n mes�lte: "M�r sz�let�sem el�tt s�m�nn� tett engem a himl�: amikor any�m �t�dik h�napban volt, �lm�ban a himl� feles�ge lett."
A szag�jok m�r val�s�gos jelz�rendszerr�l �s "kapcsol�t�bl�r�l" tudnak. Ez nem m�s, mint egy magas hegy cs�cs�n a "gazdag ny�rfa", az aranyos level�, �gasbogas ny�r, amelynek t�rzse hatoldal� has�bhoz hasonl�. Ezeket a s�k oldalakat a s�m�nok tulajdonjegyei d�sz�tik. A szellemek birodalm�ba igyekv� s�m�n �tk�zben megpihen ennek a f�nak a l�b�n�l. Ha valamelyik nemzets�gben valakinek s�m�nn� kell lennie, akkor e nemzets�g halott s�m�nj�nak a tulajdonjegye meg�jul. A s�m�nok ebb�l tudj�k, melyik nemzets�gben sz�letik �j s�m�n.
Amikor a gyermek megsz�letik, csalhatatlanul k�s�rik a jelek.
A lappokn�l �s a hantikn�l a s�m�n - ak�rcsak a magyar n�phit t�ltosa! - foggal sz�letik. Rendszerint k�t el�ls� fog a jel. Az is s�m�ns�g jele, ha a gyermek burokban j�n a vil�gra. P�ld�ul egy nganasz�n s�m�n hat�rozottan �ll�totta, hogy burokban sz�letett.
S amint n�vekszik a gyermek, szaporodnak a jelek. Egyre jobban elk�l�n�l a t�bbi gyermekt�l. A magyar n�phit szerint a "t�ltosgyerek" r�szben er�sebb, r�szben mag�ba vonul�, a manysi hagyom�ny szerint �lesebb felfog�k�pess�g�, �rz�kenyebb �s ideges; a csukcsok azt mondj�k, hogy
a s�m�ns�gra kiv�lasztott gyermek m�r kor�n megismerszik a tekintet�b�l: mintha valami olyat n�zne, amit m�sok nem l�tnak. A szelkupok egy sor k�ls� ismertet�jelet is megk�l�nb�ztetnek: fejeb�bj�n vil�gos a haja, az ajka magas, tekintete �les.
A szellemek akkor j�nnek �rte, amikor el�ri a serd�l�kort.

3. Elh�v�s �s betegs�g

A "serd�l�kor" - legal�bbis a s�m�ni elhivat�s tekintet�ben - el�g t�g fogalom. A s�r Kujuga s�m�nasszony p�ld�ul azt mondta, hogy hat�ves kor�b�l kezdte �t k�nozni a szellem. A jakutok az elh�v�s idej�t a k�pess�g fok�val hozz�k �sszef�gg�sbe: szerint�k a legh�resebb s�m�nok h�rom-�t, a k�z�pszer�ek �t-kilenc, a sil�nyak pedig tizenk�t-tizennyolc �ves korukban kezdenek betegeskedni. (Ez az el�fordul� korai elh�v�s �sszef�gg a s�m�ngyermek egy�b "abnormit�saival": kora�retts�g�vel, esetleges korai nemi fejletts�g�vel, amire nem egy p�lda van a magyar t�ltost�rt�netekben is.)
Leggyakrabban m�gis a serd�l�korban kezd�dik el a s�m�nn� v�l�s folyamata. A kamaszkor, a teljes nemi �retts�gbe val� �tmenet kora m�g a norm�lis gyermekekn�l is nagyfok� �rz�kenys�ggel, lelki egyens�ly�nak labilit�s�val, k�l�nf�le zavarokkal j�r. Fokozottabban jelentkezik ez a szib�riai n�pek m�r ismert idegrendszerbeli saj�toss�gai k�vetkezt�ben, s rendk�v�l heves t�netekkel j�r azokn�l, akikn�l a lelki stabilit�s m�g az ottani k�r�lm�nyekhez viszony�tva is rendellenesen kicsiny. A leend� s�m�nokat ebben a korban roppant megr�zk�dtat�s �ri. A s�m�nok szerint ilyenkor a s�m�njel�lt "megbetegszik". A betegs�g t�netei hiszt�rikus �s epileptikus rohamokhoz hasonl�ak: a jel�ltet g�rcs r�zza, eg�sz test�ben reszket, tagolatlanul �v�lt�zik, tengelye k�r�l forog, �rj�ng, v�g�l a f�ldre zuhan �s hosszan tart� �jul�sba esik.
Egy utaz� �ppen tan�ja volt egy ilyen elh�v�snak egy gilj�k s�m�nn�l. A s�m�n tizenk�t �ves fia eb�d ut�n elaludt, majd v�ratlanul fel�bredve �rj�ngeni kezdett: ide-oda dob�lta mag�t �s �gy kiab�lt, mint a s�m�nok. A roham ut�n rettenetesen kimer�lt volt. �lm�ban, mint k�s�bb mondotta, k�t szellem jelent meg: egy f�rfi meg egy n�. Apja szellemei voltak. �gy sz�ltak hozz�: "Ezel�tt ap�ddal j�tszottunk, most veled fogunk!"
Vil�gos, hogy a pszichopatol�giai t�nyez�h�z itt egy t�rsadalmi �s etnikai t�nyez� is j�rul. A s�m�njel�ltet k�r�lvev� l�gk�r maga is olyan, hogy szinte �szt�k�li �t az ilyen k�pzel�d�sekre. Az el�bbi esetben az apa is s�m�n volt, teh�t a gyermek benne �lt a s�m�nkod�s l�gk�r�ben: de egy�bk�nt is: a szellemek elh�v�s�val m�r el�z�leg annyit foglalkoznak, f�lnek, tartanak t�le, v�rj�k vagy szeretn�k elker�lni, hogy ez az esem�ny hallucin�ci� form�j�ban meg is t�rt�nik. Nyilv�nval�, hogy a hiedelem maga teremti meg az ill�zi�t, �s az ill�zi� tov�bb er�s�ti a hiedelmet. Egy m�sik gilj�k s�m�n elmondotta, hogy elh�v�sa idej�n teljesen �nk�v�leti �llapotban fek�dt, annyi ideig, hogy csontt�-b�rr� aszott.
Az altaji t�r�k s�m�njel�lt is merevg�rcsbe esik, teste megfesz�l �s reszket. Tagolatlanul �v�lt, szem�t forgatja, gyakran felugr�l, sebesen forog-p�r�g, majd ver�t�kkel bor�tva ism�t a f�ldre zuhan. Hasonl� jelens�ggel tal�lkozunk a forr� �g�v alatt is, p�ld�ul a dervisek t�nc�ban.
Az id�leges, heves rohamokon k�v�l megv�ltozik a jel�lt eg�sz viselked�se. A Bajk�lon t�li evenkikn�l az ifj�, miel�tt s�m�nn� v�lik, megzavarodik �s f�l�nk lesz. Az el�sz�r megsz�llt csukcs leg�ny is k�z�mb�s lesz a megszokott mindennapi �let ir�nt. Minden munk�t�l f�lreh�z�dik, keveset �s kedvetlen�l eszik, senkivel sem �ll sz�ba, a hozz� int�zett k�rd�sekre nem v�laszol, idej�nek nagy r�sz�t �talussza. Van olyan, aki mind csak otthon gubbasztana, m�sok viszont vad�szat vagy csorda�rz�s �r�gy�n kisz�knek a tundr�ra.
Fell�p a m�r eml�tett elrejt�z�si k�nyszer: gyakran lefekszenek a h�ra �s elalszanak. Megt�rt�nik, hogy az ilyen napokig alszik egy h�bucka alatt, amelyet a h�vihar hordott �ssze felette. Amikor fel�bred, sejtelme sincs, mennyi id� telt el az�ta. N�ha �gy elcsavarognak, hogy napokig nem ker�lnek el�, s nem is tudj�k merre j�rtak. Egyesek ideg�llapota m�r az elmezavarral hat�ros: hallucin�lnak, tombolnak, t�zbe-v�zbe hemperednek, minduntalan f�ra m�szn�nak, nemegyszer �ngyilkoss�got k�s�relnek meg. Vannak egy�b szervi elv�ltoz�saik �s panaszaik is: h�z�dnak a v�gtagjaik, szaggatnak
a csontjaik, hasuk megduzzad.
�gy l�tszik, j�val a honfoglal�s el�ttr�l sz�rmazik a mi n�p�nknek ez a tapasztalata: "aki dud�s akar lenni, pokolra kell annak menni..."

4. A "felesleges csont"

Ha n�lunk ilyen valakit l�tnak az emberek, azt mondj�k r�la: "egy ker�kkel t�bb van neki".
Hasonl�an v�lekednek a s�m�nhit� n�pek is, csakhogy nem "ker�kr�l" besz�lnek, hanem csontr�l. Nem v�letlen a "foggal sz�let�s", m�gpedig a t�bb foggal sz�let�s hiedelme, a k�t sor fog �s a hat ujj.
A s�m�n utols� vizsg�ja ez; a s�m�ni "diplom�t" csak �gy adj�k ki a "szellem-professzorok", ha minden k�ts�get kiz�r�lag meg�llap�tott�k a f�l�ssz�m� csont megl�t�t.
A betegs�g v�g�n t�rt�nik a s�m�n "nevel�se", "kioktat�sa". Hallgassuk csak meg, mit mond err�l egy evenki s�m�n:
"A nappal �s az �jszaka hat�r�n �ll egy fa, a turu. Annak a f�nak kilenc �ga, kilenc �g�n f�szkek, egym�s felett. Ezekben a f�szkekben nevelik a j�vend� s�m�nok lelkeit."
A jakutok k�pzeletbeli "s�m�n-egyeteme" a Dzsokus-hegy alatt van. Ott �ll egy magas feny�, minden �ghajl�s�ban egy-egy f�szek. Min�l magasabban lev� f�szekbe jut a s�m�n lelke, ann�l er�sebb, nagyobb s�m�n lesz bel�le.
M�r ismerj�k a jakutokat �l�nk k�pzel�erej�kr�l. Ez nem hagyja cserben �ket a s�m�nn� v�l�s k�pzetk�r�ben sem. �k az ember h�rom lelk�nek egyik�t m�g h�romfel� bontj�k: leveg�-l�kekre, f�ld-l�lekre �s anya-l�lekre. A s�m�njel�lt betegs�ge idej�n mindh�rom lelk�t elviszik "nevelni". Arra
a magas feny�re a leveg�-l�lek ker�l, �s egyt�l kilenc �vig marad ott, att�l f�gg�en, hogy milyen "k�pzetts�get" akarnak neki adni, milyen h�res s�m�nnak sz�nj�k a szellemek.
A tanulm�nyi id� v�gezt�vel a leveg�-l�lek visszaker�l a jel�ltbe. A m�sik k�t l�lek ezalatt teljesen �jj�sz�letik �s nem t�r t�bb� "haza". A "f�ld-l�lek" hal alakj�ban �r�kk� a "betegs�gek viz�ben" marad. Az "anya-l�lek" a betegs�gek viz�nek partj�n "anya�llatt�" alakul. Ez az �llat rendszerint szarvasbika, ritk�bban medve, sas stb. A s�m�n mind�ssze h�romszor l�tja anya�llat�t: az els� s�m�nkod�skor, �lete k�zep�n �s hal�la el�tt.
A legk�l�n�sebb dolog azonban akkor t�rt�nik a leend� s�m�nnal, amikor m�r visszat�rt a szellemek s�m�n-iskol�j�b�l. Ez a "betegs�g" legutols�, befejez� szakasza.
A jakut s�m�njel�lt a betegs�g v�g�n "meghal". H�rom-n�gy napig teljes eszm�letlens�gben fekszik a jurta jobboldali hever�j�n, se nem eszik, se nem iszik. Nem lehet mellette m�s, csak egy serd�l� leg�ny, aki nem ismer m�g semmif�le "tiszt�talans�got". Ez sem tehet egyebet, mint olykor-olykor "fekete vizet" ad inni a jel�ltnek. Mert ezalatt megy v�gbe az utols� aktus: a jel�ltet a szellemek "feldarabolj�k"!
El�sz�r a fej�t v�gj�k le, majd eg�sz test�t apr� darabk�kra vagdalj�k �s sz�tosztj�k a gonosz szellemek k�z�tt. Kellemetlen, ha egy-egy szellemnek v�letlen�l nem jut a jel�lt test�b�l: az ilyen szellem okozta betegs�ggel szemben eg�sz s�m�n-p�lyafut�sa alatt tehetetlen lesz, mert csup�n azokat a betegs�geket gy�gy�thatja meg, amelyeknek a szellemei meg�zlelt�k test�nek egy-egy darabk�j�t. A k�stol� ut�n a sz�tszedett testet ism�t �sszerakj�k, a csontokra �j h�st er�s�tenek �s �letre keltik. Azt mondj�k, a jel�lt fekv�hely�t ilyenkor vastagon bor�tja a v�r. A kisebb s�m�nokat egyszer darabolj�k fel, a h�reseket h�romszor is.
A s�m�nok maguk mes�lik el ezt a fantasztikus kalandot. A nyenyec s�m�n csak egyszer�en kijelenti, hogy feldarabolt�k. A nganasz�n s�m�n m�r eg�sz t�rt�netet mes�l el a meztelen emberr�l, aki lev�gta a fej�t, test�t feldarabolta �s h�rom napig f�zte egy �stben. Ez a meztelen ember kov�cs volt. �gy sz�lt: "Minden csontod foly�v� v�ltozott." "S �n val�ban egy foly�t l�ttam, ebben �sztak a csontjaim." A kov�cs a fog�j�val hal�szta ki a csontokat… Az Altaj hegys�gben lak� teleutok szerint is feldarabolj�k, s katlanban f�zik a szellemek a leend� s�m�nt, �s k�nos pontoss�ggal megsz�ml�lj�k minden csontj�t.
A jel�lt feldarabol�s�nak c�lja ennek a f�l�ssz�m� csontnak a megkeres�se. Ez a f�l�sleges csont a v�gs� hiteles igazol�s. L�m, mit hallottam err�l mag�t�l egy szag�j s�m�nt�l:
"Amikor beteg voltam, �lmokat l�ttam. �lmomban elvittek �s darabokra vagdaltak egy fekete asztalon. Miut�n feldaraboltak, egy katlanba tettek �s f�ztek. Mindezt l�ttam. Amikor darabokra vagdaltak �s f�ztek, a borda k�r�l tal�ltak egy k�z�p�tt lyukas csontot. Ez volt a f�l�ssz�m� csont. Az emberek csak akkor v�lhatnak s�m�nn�, ha tal�lnak n�luk ilyen csontot."
Szib�ria-szerte megtal�lhat� ez a k�pzet. �s megtal�lhat� �br�zol�sa a s�m�nt�rgyakon is. Egyes n�pekn�l szok�sos a s�m�nkeszty�. Nos, a leningr�di �llami N�prajzi M�zeumban �rz�tt egyik nyenyec s�m�nkeszty�nek h�t ujja van.
A s�m�nkeszty�re tenyeret �br�zol� f�mlapocsk�t szoktak er�s�teni. A hamburgi N�prajzi M�zeumban �rz�tt jakut f�mteny�r, valamint a leningr�di m�zeumban lev� nyenyec f�mteny�r hatujj�. Egy udehe s�m�nszobron ugyancsak hat ujjat faragtak ki.
Akinek nincs f�l�s csontja, nem lehet s�m�n. Ez�rt mondj�k n�lunk is: "a t�ltosnak k�t sor foga van".
Egyes n�pek hiedelme szerint igen rosszul j�rt az a kiv�lasztott s�m�n, akinek nem volt f�l�s csontja: meghalt. M�s n�pek �gy tudj�k, hogy meg lehet v�ltani a f�l�s csontot, ember�letekkel. A jakutokn�l egy elh�vott s�m�nnak - mint mondott�k - �t csontja hi�nyzott. Ha beleegyezett volna �t ember hal�l�ba, s�m�n lehetett volna. � azonban ink�bb lemondott a hivat�s elfogad�s�r�l. Meg is vakult.
�nk�ntelen�l felvet�dik a k�rd�s: ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt ki megy sz�vesen s�m�nnak?
Jogos a k�rd�s. A v�lasz: senki!

5. A szellemparancs: engedelmess�g vagy hal�l

M�r eml�tett�k, hogy az idegrohamokra val� hajland�s�g �s maguk az idegrohamok egy�ltal�n nem tetszenek a szib�riaiaknak, �s igyekeznek ezeket elker�lni, hiszen zavarj�k a mindennapi meg�lhet�s�rt folytatott k�zdelmet. Nem �r�lnek a "szellemek l�togat�s�nak". Az evenkik p�ld�ul, amikor orosz hitt�r�t�k r�v�n megismerkedtek a kereszt�ny hitvil�ggal �s a kereszt�ny "szellemekkel" - vagyis Krisztussal, Sz�z M�ri�val �s a szentekkel -, irigykedve mondt�k: "A ti szellemeitek nem �rtottak az oroszoknak, de a mi szellemeink sokat �rtanak nek�nk." A s�m�nra �ppen az�rt volt sz�ks�g�k, hogy felvegye a harcot ezekkel az �rtalmas szellemekkel.
Nyilv�nval�, hogy egyetlen csal�dban sem okoz �r�met a s�m�ni elh�v�s. A s�m�njel�ltet valamennyien sajn�lj�k, �s a s�rok p�ld�ul azt mondj�k, hogy "a szellem lenyomta".
A jakutok �gy fejezik ki: "a szellem megragadta".
Ak�r valamelyik r�g elhunyt s�m�n�s, ak�r hegy, foly� vagy t�, ak�r a himl� vagy a szarvasr�h szelleme jelenik meg, hogy a gyermeket "elh�vja", a csal�dban er�s ellenkez�st v�lt ki. A gyermekb�l minden eszk�zzel, ravaszs�ggal, er�szakkal "norm�lis", mindennapi gyermeket akarnak faragni. Ha t�rt�netesen egyetlen gyermekr�l van sz�, az apa szinte vigasztalhatatlan. M�g az is megt�rt�nik, hogy elk�lt�znek onnan, h�tha �gy megmenek�lnek az er�szakos szellemekt�l. A lappok mes�lt�k, hogy egy �reg h�zasp�rhoz h�rom leg�ny k�p�ben szellemek �rkeztek, �s h�rom gyermek�kkel akartak j�tszani, hogy var�zsl�v� tegy�k �ket. A sz�l�k megijedtek, azonnal f�lkerekedtek, �s mindenest�l a nagy t� m�sik oldal�ra k�lt�ztek, ott telepedtek le.
Azonban ne higgy�k, hogy a jel�ltnek k�l�n�sen cs�b�t� a s�m�ni elhivat�s tudata. A jel�lt is menek�lni akar, � is ellene szeg�l! A samanizmus egyik legjellemz�bb von�sa �ppen az, hogy a leend� s�m�n nem akar s�m�n lenni, hanem a szellemek v�lasztj�k ki �s k�nyszer�tik a hivat�s elfogad�s�ra. Ezt az irt�z�st itt, Eur�p�ban tal�n akkor �rtj�k meg legjobban, ha elk�pzelj�k, mit �rez az, aki megtudja, hogy r�kja van. A csukcs leg�ny is megr�m�l, amikor �rzi a h�v�st, �s r�m�lettel teli hallucin�ci�iban r�ad�sul hallja is. Hozz� sem akar ny�lni a s�m�neszk�z�kh�z, nem hajland� dobolni, a s�m�namuletteket elsz�rja a mez�n, beveszi mag�t az erd�be, vagy idegen telepre menek�l. Ugyan�gy az altaji t�r�k s�m�njel�lt is: vil�g�rt se tenne semmi olyat, ami csak eml�keztet is a s�m�nkod�sra.
De nincs menekv�s. A szellemek k�ny�rtelenek.
Aki �tesett a "betegs�gen", annak s�m�nkodnia kell, k�l�nben belehal. A s�m�njel�lt saj�tos tudathasad�sos �llapotba jut: ellen�llhatatlan k�nyszert �rez olyan cselekv�sre, amely ellen ugyanabban az id�ben minden erej�vel tiltakozik. S a hagyom�nyok tele vannak az elh�v�s visszautas�t�s�nak tragikus eseteivel. Az el�bbi lapp csal�d t�rt�net�nek nincs v�ge ott, ahol abbahagytuk. A t�rt�net �gy folytat�dik, hogy a szellemek nem mutatkoztak ugyan t�bb�, a kiv�lasztott gyermekek azonban hamarosan meghaltak. Az altaji t�r�k s�m�njel�lt, ha k�vetkezetesen visszautas�tja az elh�v�st, legjobb esetben meg�r�l vagy nyomor�kk� v�lik. Egy gilj�k s�m�n kereken kimondta: "Meghaltam volna, ha nem lettem volna s�m�n." A csukcsok is engedelmeskednek el�bb-ut�bb; tudj�k, hogy a szellemeknek ellenszeg�lni: hal�l.
Az ember hajlamos azt hinni, hogy a s�m�ns�g a paranoi�nak valamilyen k�l�nleges fajt�ja. Hiszen itt val�ban egy "fixa ide�l"-r�l van sz�, amelynek erej�t megsokszorozza t�rsadalmi �s etnikai s�lya. Viszont �ppen ez�rt nem aj�nlatos a puszta egyszer�s�t�s kedv��rt a k�vetkeztet�st ilyen mederbe terelni. Lehet, hogy az az ideg�llapot, amely a s�m�nkod�st megel�zi, val�ban t�bolyodotts�ghoz vezetne, s tal�n �ppen a s�m�ni tev�kenys�g az, a maga t�rsadalmi funkci�j�val, ami a paranoi�t megel�zi �s elker�li. A k�nyszer olyan er�s, hogy az ellen�ll�s m�g akkor is vesz�lyes, ha nem ellenszeg�l�sb�l fakad. Volt egy T�sp�t nev� jakut s�m�n, aki f�lt, hogy az emberek nem hiszik elhivat�s�t. Ez�rt kilenc �vig hordozta mag�ban a titkot. M�r csaknem belehalt a s�m�ntev�kenys�g megtagad�s�ba, amikor v�gre m�giscsak a s�m�ndobhoz ny�lt. Mindj�rt megk�nnyebb�lt. A s�rok mes�lik, hogy egyik nemzets�gben "megbetegedett" egy leg�ny, kiv�lasztott�k a szellemek. A sz�l�k elh�vt�k a nemzets�g egyik s�m�nj�t, hogy szabad�tsa meg a fi�t a szellemekt�l. A s�m�n alighogy oda�rt, megrettent; azt mondta, az elhunyt s�m�n szellemei megfenyegett�k, hogy �t is meg�lik a beteggel egy�tt, ha a jel�lt nem engedelmeskedik.
�gy h�t a kiv�lasztottb�l akarata ellen�re lesz s�m�n.
A heveny idegbaj eg�sz �let�t meghat�rozza. S az ellen�ll�s �szt�n�s volt�t bizony�tja az, hogy a s�m�n helyzete igen el�ny�s �s kiv�teles a maga t�rsadalm�ban. Nem volna teh�t ok arra, hogy a "szerencs�s" kiv�lasztott k�zzel-l�bbal kap�l�zz�k ellene. Ebben az esetben azonban "er�szak a diszn�tor".
Ma m�r megszabadultak a szellemekt�l a szib�riai ifjak. De nem s�m�nok �s nem m�gia szabad�totta meg �ket.