IV. A S�M�NI VIL�GK�P

1. A "vil�gfa"

Ha be akarunk hatolni valamilyen kultur�lis komplexus l�nyeg�be, mindenekel�tt tudnunk kell, mik�nt v�lekednek az �ket k�rnyez� vil�gr�l az emberek, e komplexus hordoz�i.
Minden n�p, minden emberi k�z�ss�g k�pet alkot mag�nak a vil�gr�l. A modern eur�pai ember vil�gk�p�t a tudom�ny tapasztalati t�nyei alak�tj�k ki. A term�szeti embernek azonban csak legsz�kebb k�rnyezet�r�l �llnak rendelkez�s�re tapasztalatok; a t�bbit k�pzelet�vel p�tolja. A term�szeti ember vil�gk�pe teh�t j�r�szt k�pzel�d�s, s ezeken a k�pzel�d�seken szok�sok �s kultur�lis form�k alapulnak.
Nos, hogyan v�lekedtek a vil�gr�l a szib�riai, Altaj-vid�ki �s t�vol-keleti n�pek?
Vil�gk�p�k megalkot�s�ra els�sorban az �szt�n�zte �ket, hogy a term�szetf�l�tti l�nyek lak�hely�t, tev�kenys�g�k sz�nter�t pr�b�lt�k elk�pzelni. Meg akart�k hat�rozni a viszonyt az emberi tev�kenys�g sz�ntere, a f�ld, illetve a szellemek tev�kenys�g�nek sz�ntere, teh�t a f�ld�nt�li vil�g k�z�tt.
Az evenkik p�ld�ul �gy tudj�k, hogy a f�ld valamikor eg�szen kicsiny volt, �s minden oldalr�l v�z vette k�r�l.
A mammut kicsinek tal�lta ezt a szigetecsk�t, agyaraival f�ldet kotort a tengerfen�kr�l, �s a r�g�ket a m�r meglev� szigetre dob�lta. �m a f�ld ekkor nagyon hegyes-v�lgyess� v�lt, s a mammut seg�ts�g�l h�vta a k�gy�t. A k�gy� cs�szk�lni kezdett a r�g�s f�ld�n; amerre tovasiklott, nyom�ban foly�medrek maradtak. Amerre a mammut l�pegetett, l�banyom�ban tavak keletkeztek. Ahol meg a r�g�k megmaradtak, azok a hegyek.
M�s n�peknek m�s elk�pzel�seik vannak, de l�nyeg�ben hasonl�ak: az �llatoknak igen nagy szerepet tulajdon�tanak a f�ld teremt�s�ben.
A f�ld f�l� borulnak az egek. T�bb �g sorakozik egym�s f�l�tt! Sz�muk �ltal�ban h�t vagy kilenc, b�r az alt�ji t�r�k�k hagyom�nyai tizenkett�, tizenhat, s�t tizenh�t �gr�tegr�l is sz�mot adnak. �m nemcsak az �gr�l vannak ilyen k�pzeteik, hanem a f�ldr�l is: a s�m�nhit� n�pek v�lem�nye szerint nem egy f�ld van, hanem h�rom. Ezeket nevezik "vil�gok"-nak. Ez a sz�m �lland�: a s�m�ni vil�gk�p szerint van egy fels�, egy k�z�ps� �s egy als� vil�g.
J�l vigy�zzunk: itt m�s fogalmakkal van dolgunk, mint az eur�pai k�pzetekben! Az �g az eur�pai hitvil�gban a szellemvil�g, az isten �s az angyalok lak�helye. A s�m�ni egek azonban csak r�tegek, val�di boltozatok. A l�nyek tev�kenys�g�nek sz�nhelyei, lak�helyei a vil�gok. A fels� vil�g p�ld�ul az egek f�l�tt foglal helyet. Bej�rata a sarkcsillag, �ppen ez�rt az evenkik a sarkcsillagot "az �gbolt ny�l�s�nak" nevezik.
Vajon �gy k�pzelik-e el ezt a fels� vil�got, mint az eur�paiak a "mennyorsz�got"? Sz� sincs r�la! A szib�riai vad�szok k�zelebb maradtak a term�szethez �s a gyakorlati �lethez.
A fels� vil�g a f�ld m�sa, csak t�k�letesebb: legel�in gyeng�bb a f�, foly�in k�nnyebb az �tkel�s.
L�that�lag a szib�riai "mennyorsz�g" szer�nyebb v�gyakat fejez ki, mint az eur�pai. No de ez nem is "mennyorsz�g": itt a f�ldi embernek semmi keresnival�ja nincs. A f�ldi emberek a fels� vil�g lak�i sz�m�ra szerencs�tlens�get �s betegs�get vinn�nek. Az odaker�lt f�ldi embert a fels� vil�g s�m�nja ismeri fel. Figyelemre m�lt� okoskod�s: eszerint a "term�szetf�l�ttis�g" k�lcs�n�s! Amennyire nyugtalan�t� a term�szetf�l�tti l�nyek l�togat�sa a f�ldi emberek sz�m�ra, �ppen olyan aggaszt� a f�ldi ember� amott; vagyis "a sarkcsillagon t�l" a f�ldi ember a term�szetf�l�tti l�ny. Ez a k�lcs�n�ss�g, ez a mell�rendelts�g olyan t�rsadalom �szj�r�s�ra vall, amely m�g nem ismeri az oszt�lyok �s a t�rsadalmi al�vetetts�g fogalm�t. A term�szett�l er�sen f�gg�, de t�rsadalmilag szabad emberek �szj�r�sa ez.
Az als� vil�g a k�z�ps�, vagyis a f�ld alatt ter�l el. Bej�ratai egyes ny�l�sok a f�ld sz�n�n vagy vizek fenek�n. Ez a vil�g is a mi f�ld�nk m�sa, �s az ottani emberek �pp�gy nem l�tj�k a k�z�j�k ker�lt f�ldi embert, mint a fels� vil�g lak�i, csup�n a s�m�n, m�gpedig a Nagy S�m�n k�pes felismerni. A f�ldi ember az als� vil�gba is hal�lt, szerencs�tlens�get visz.
Ez a vil�gk�p teh�t f�gg�leges. A nyugati evenkik azonban mindezt v�zszintesen k�pzelik el. �k a fels� vil�got "reggeli"-nek (vagyis ahol a nap k�l), az als�t pedig "�jszakai"-nak nevezik. K�zb�l van a k�z�ps� vil�g. A h�rom vil�got hatalmas foly� k�ti �ssze, amely a keleti vil�gb�l folyik az �szakiba. Az el�bbiben �r�k s�t�ts�g �s hideg honol, nincs �let, �s minden fekete. (Ez m�r min�s�gileg is m�s, mint a f�gg�leges vil�gk�p fels� vil�ga!) Vannak s�m�nok, akik azt �ll�tj�k, hogy ez a vid�k m�g a vil�gfoly� forr�svid�k�n�l is t�volabb ter�l el, h�t �gen vagy felh�n kell �tverg�dnie annak, aki oda akar jutni. Ebbe a vil�gba csak a s�m�nok juthatnak el. Itt �l a f� gazdaszellem, a s�m�nok tan�t�ja. A vil�gfoly�n a s�m�nok szerint h�t, s�t kilenc v�zes�s van. A legutols�, mely ut�n a torkolat k�vetkezik, a legnagyobb. A nagy s�m�nok k�z�l is csak egy-kett� tudott ezen a hallatlanul vesz�lyes v�zes�sen �tjutni. A s�m�nok legnagyobb r�sze ottpusztult. �ppen ez�rt s�m�nkod�skor nem mentek tov�bb a harmadik vagy negyedik v�zes�sn�l. (K�lt�i k�p: idegroham tombol�sa, mint d�b�rg�, kavarg� v�zes�s.)
A vil�gfoly�nak azonban nincs olyan jelent�s�ge a s�m�n-k�pzetk�rben, mint annak, amelyik a f�gg�leges vil�gk�p h�rom vil�g�t k�ti �ssze: a vil�gf�nak. Ez az �ri�si fa az als� vil�gban gy�kerezik, cs�csa a fels� vil�gba �r, t�rzs�nek k�zep�n pedig a k�z�ps� vil�g, a mi f�ld�nk helyezkedik el. Ez a vil�gfa bevonult a samanizmus �s a nemzets�gek jelk�prendszer�be, jelent�s�ge van a s�m�navat�s szertart�s�ban �s egy�b cselekm�nyekben, vagyis a s�m�ni vil�gk�p alapvet� r�sze. Azt is mondhatn�nk, hogy aff�le "�letfa", mintegy vez�rfonala az emberi �letnek: t�v�n�l ott tal�ljuk a s�m�n "anya�llat�t" �s �llat alak� (zoomorf) szellemeit, a t�rzs�n, a k�z�ps� vil�gon laknak az emberek, a fa cs�cs�n pedig a rokonok lelkei.
A k�pzetek persze k�l�nb�z�k. A vil�gf�nak is t�bb v�ltozat�r�l tudunk. Az egyik szerint - �ppen az evenkikn�l - annyi vil�gfa van, ah�ny vil�g, vagyis h�rom. Az als� fa a s�m�n szellem�seinek lak�helye, a k�z�ps� a k�ls� s�m�nl�lek�, a fels�n pedig a rokonok lelkei helyezkednek el, mint kicsiny madarak, s id�r�l id�re leereszkednek a k�z�ps� vil�gba az emberekhez, hogy �j nemzed�knek adjanak �letet.
T�bb vil�gf�r�l tudnak a ketek is. Szerint�k a vil�gf�k az egeken �llnak, kiv�ve az els� k�t eget. A szellemek madarak alakj�ban �lnek az �gakon, �s a s�m�n k�r�s�re hajland�k felsz�llni a k�vetkez� �gbe, hogy megtudakolj�k azt, amire a s�m�n k�v�ncsi. A Bajk�l menti evenki s�m�nok mellkend�j�n sz�pen �br�zolj�k a h�rom vil�got �s a vil�gf�t. Ezeknek a n�peknek a gondolkod�sa annyira t�vol van az absztrakci�t�l, hogy m�g a vil�gfa sem valamilyen elvont vagy stiliz�lt fa, hanem egyszer� v�r�sfeny�; ezen m�szik fel a s�m�n a fels� vil�gba.
Az eur�pai t�teles, logikus gondolkod�s sz�m�ra n�mileg szokatlan, hogy e v�ltozatok k�z�tt nem sok logikai kapocs van. De ne felejts�k el: a samanizmus nem t�teles vall�s, hanem hiedelemvil�g. �m �ppen a sok v�ltozat seg�t megtal�lni azt, ami mindegyikben k�z�s, �s �gy �ltal�nos s�m�ni vil�gk�pnek nevezhet�. Eszerint pedig a vil�gmindens�g t�bb �gb�l �s h�rom vil�gb�l �ll; az ut�bbiakat vil�gfa vagy vil�gfoly� k�ti �ssze. A s�m�n pedig a vil�gf�n - ritk�bban vil�gfoly�n - jut el az egyik vil�gb�l a m�sikba.
�m hogyan utazik a s�m�n, ha az eg�sz szertart�s alatt ugyanazon a helyen marad?

2. H�ny lelke van az embernek?

A k�rnyez� vil�g ut�n n�zz�k meg most m�r, hogyan l�tt�k ezek a szib�riai n�pek �nmagukat.
Ideg�llapotuk jelens�gei, a k�l�nb�z� �nk�v�leti �llapotok, s az ezekre val� hajland�s�g, a hallucin�ci�k �s a tudattalan cselekedetek saj�tos k�pzeteket keltettek az ember bels� berendez�s�r�l. Ezeknek a k�pzeteknek a kialakul�s�ban seg�ts�g�l szolg�lt a buddhizmus egyik v�lfaja, a l�maizmus is, amely a mongolokra �s mandzsukra hatott er�sebben.
Ezeknek a n�peknek az elk�pzel�se szerint az ember testb�l �s l�lekb�l �ll. A "l�kek" azonban nem egy, hanem h�rom. Az olyan s�m�nok, akiket m�r meg�rintett a buddhizmus filozofikus l�gk�re, azt is hajland�k elmagyar�zni, hogy ez a h�rom alkot�r�sz term�szetesen nem f�ggetlen egym�st�l, hanem �gy viszonylanak egym�shoz, mint "az ujj k�rme, h�sa �s csontjai". Gyakorlatilag azonban ezek az alkot�r�szek elv�lhatnak egym�st�l, egyenk�nt is kisz�llhatnak a testb�l, utazhatnak �s m�s testekbe k�lt�zhetnek.
Az emberi l�lek h�rom alkot�r�sze: l. az igazi l�lek, 2. a "tov�bbviv�" l�lek, 3. a k�ls� l�lek. Ezek a "lelkek" voltak�ppen az ember k�l�nb�z� fiziol�giai tev�kenys�g�nek "megszem�lyes�t�i". Az els� l�lek nem m�s, mint a tudat, a m�sodik l�lek a fajfenntart� er� �s a magasabb fiziol�giai funkci�k hordoz�ja, a harmadik pedig a v�ndorl� l�lek, amely r�szben a buddhizmus vulgariz�l�sa nyom�n ker�lt be ebbe a hiedelemvil�gba.
Erre a harmadik l�lekre jellemz� esetet mes�lnek az egyik evenki nemzets�g tagjai: egy ember tal�lt egy t�kr�t, belen�zett, �s a saj�t arca helyett egy �szv�r k�p�t l�tta benne. Ez az � "k�ls� lelke" volt, amely el�z�leg ny�lv�n egy �szv�r test�ben lakozott. Ezek az evenkik az�ta is kerest�k az olyan t�kr�ket, amelyekben az ember a "lelk�t" l�tja meg. Ez a k�ls� l�lek a f�lelem k�vetkezt�ben is elhagyhatja a testet. Ilyenkor a test m�ly �lomba mer�l, szinte �lettelenn� v�lik.
�me, a f�lelem kiv�ltotta eszm�letlens�g magyar�zata.
Az els� l�lek igen gyakran elhagyja a testet. Ilyenkor k�vetkezik be a tudat elveszt�se, az �lomb�li utaz�s, az els� l�leknek m�s ember vagy �llat test�be val� bek�lt�z�se stb. Ez teh�t az �nk�v�leti �llapotok, hallucin�ci�k �s szuggeszt�v r�hat�sok magyar�zata.
Hal�los vesz�ly fenyeget azonban, ha a m�sodik l�lek t�vozik a testb�l. A mandzs�riai evenkik v�lem�nye szerint ez biztos hal�l, hiszen ez a l�lek az "�leter�". Ilyenkor ez a l�lek visszasz�ll az anyaszellemhez, a lelkek eloszt�j�hoz, aki egy �jsz�l�ttnek adja, vagyis az el�z� ember v�g�rv�nyesen megsz�nik.
�rdemes megjegyezni, hogy a term�szeti n�pek m�g fantasztikus k�pzel�d�seikben is k�zel maradnak a term�szethez �s a val�s�ghoz: nem a szem�lyis�g t�lvil�gi tov�bb�l�s�ben hisznek, mint az eur�pai individualista kereszt�nys�g; az embert a term�szet r�sz�nek tekintik, a hal�lt pedig olyan fordul�pontnak, amikor az alkot�r�szek �j eloszt�sra ker�lnek.
�m mi t�rt�nik azokkal a lelkekkel, amelyek nem "�p�lnek" be valamilyen emberi szem�lyis�gbe, nem lesznek egy ilyen l�lek alkot�r�sz�v�? Ezek a lelkek megmaradnak "szabad" �llapotukban, �s tetsz�s szerint k�lt�zhetnek be b�rmilyen testekbe. Oda r�ppennek, ahov� akarnak. Ezek
a szellemek m�r a term�szetf�l�tti vil�ghoz tartoznak.
Nos, ezek ut�n vil�gosan �ttekinthetj�k, mik�nt k�pzelt�k a s�m�nhit�ek a term�szetf�l�tti l�nyekkel val� �rintkez�st, illetve hogyan t�kr�z�dnek k�pzelet�kben a k�l�nb�z� �nk�v�leti ideg�llapotok. A szellem alv�s k�zben h�romf�le m�don k�lt�zhetik be a testbe:
l.A l�lek elt�vozik �s utazik valahol, a l�lek ott �rintkezik a szellemekkel, k�zli tapasztalatait, a test besz�l, mik�zben tov�bb alszik.
2.A l�lek t�vol van, ezalatt hely�be egy szellem k�lt�zik, birtok�ba veszi a testet, a test besz�l.
3.A l�lek jelen van, a szellem bel�p a testbe, a l�lek "gazd�ja" lesz; a test, mik�zben alszik, a szellem parancs�ra besz�l.
Mindezek a magyar�zatok azokra a "nem teljes" alv�sokra vonatkoznak, amelyek k�zben az alv� ember besz�l, �nekel, mozog. Ez a jelens�g, mint nem norm�lis, beteg �llapot, Eur�p�ban is ismert, a hipnotikus �lom �s szomnambulizmus (alvaj�r�s, "holdk�ross�g") form�j�ban. Az el�bbi a hipn�zis jelens�gei k�z� tartozik, az ut�bbi pedig a k�ls� agyk�regben elrakt�rozott �s a norm�lis embern�l m�g tudattalan �llapotban is inakt�v, lez�rt eml�kek felszabadul�sa. Szib�ri�ban, a m�r eml�tett k�r�lm�nyek folyt�n, ezek a jelens�gek hozz�tartoztak a norm�lis �llapothoz, �s a term�szeti ember sz�m�ra a "l�lek" �s a "szellem" fogalma ny�jtott seg�ts�get ahhoz, hogy err�l sz�l� ismereteit kifejezze.
Mindehhez m�g csak annyit jegyezz�nk meg, hogy a s�m�nok hite szerint nemcsak az embernek van lelke, hanem az �llatnak is. Arra n�zve megoszlanak a v�lem�nyek, hogy az "els� l�lek" r�sze-e az �llatnak; mindenesetre az �llatok lelke minden szab�ly n�lk�l bek�lt�zhetik az emberekbe �s viszont.
Ezen a ponton azonban m�r el�rkezt�nk az emberek �s a szellemek viszony�hoz.

3. Szellemek �s emberek

Sohase felejts�k el azt a k�l�nbs�get, amely e sarki k�r�lm�nyek k�z�tt �l� vad�szok �s p�sztorok gondolkod�sa �s a mi gondolkod�sunk k�z�tt van. Az � k�vetkeztet�seik az objekt�v er�k megszem�lyes�t�s�n alapulnak. Azok a fiziol�giai t�netek, amelyek az �ntudatlan �llapotban v�gzett k�l�nb�z� tev�kenys�gekhez vezetnek, az � fogalomrendszer�kben �gy jelennek meg, mint szellemeknek a testbe val� bek�lt�z�se �s ottani tev�kenys�ge. Ez viszont nyilv�nval�an azon a szil�rd meggy�z�d�sen alapszik, hogy l.l�teznek szellemek, 2.a szellem behatolhat a testbe, v�g�l 3.a szellem a testben cselekv�k�pes.
A s�m�nhit� n�pek mindazt a pszich�zist - egyedit �s t�megeset -, amely az eml�tett k�r�lm�nyekb�l, a nom�d �letm�d k�vetelte �lland� alkalmazkod�sb�l, az �jabb �s �jabb �letfelt�telek megjelen�s�b�l �s az alkalmazkod�s neh�zs�gei keltette nyugtalans�gb�l, valamint szexu�lis zavarokb�l ered, a szellemek bek�lt�z�s�nek tulajdon�tj�k. (Megjegyzend�, hogy az ilyen pszich�zisra hajlamos egy�nek t�lnyom�r�szt a serd�l�koron �ppen t�ljutott fiatalokb�l ker�lnek ki, teh�t olyanokb�l, akik m�g nem hevert�k ki a pubert�s zavarait.) Megt�rt�nik, hogy valamilyen okb�l valaki egyszerre csak kapja mag�t, kirohan az erd�be, felm�szik egy fa �gai k�z� �s napokig ott marad, "nem tud lem�szni", v�g�l er�szakkal kell visszavinni. Az is megesik: l�tv�n, hogy senki sem megy �rte, napok m�lva m�giscsak lem�szik �s saj�t l�b�n hazat�r. M�sok szikl�k k�z� �lnek, m�sok otthon maradnak, de arcukat hajukba rejtik, ki�ltoznak �s �nekelnek. Ezeket a rohamokat �ltal�ban f�lelem, tehetetlen d�h, valamilyen felfokozott ideg�llapot vagy szexu�lis kiel�g�letlens�g v�ltja ki. Ezekre az esetekre rendszerint felfigyelnek az emberek, �s �gy v�lekednek, hogy az illet�t "megsz�llta" egy szellem. Akivel ez t�ls�gosan gyakran t�rt�nik meg, lassank�nt cs�kkent �rt�k�v� v�lik a t�rsadalom sz�m�ra, mert feladatait megb�zhatatlanul l�tja el; egyes esetekben, kiv�ltk�ppen, ha a termel�sben k�z�pponti helyet bet�lt� szem�lyr�l van sz�, minden int�zked�st megtesznek, hogy a "szellemt�l megszabad�ts�k"; m�s esetekben pedig vagy megmarad ebben az �llapot�ban, vagy pedig, mint l�tni fogjuk, s�m�n lesz. (Egy�bk�nt az ilyenek k�z�tt t�bb a n�, mint a f�rfi.)
A szellemek nemcsak a jelens�gek magyar�zat�ra j�k, hanem egy�b el�ny�kkel is szolg�lnak. A "szellem megsz�llta" ember sok mindent el�rhet �s kimondhat; a rem�nytelen szerelmes ilyen �llapotban a v�gyott szem�ly tudt�ra adhatja k�v�ns�gait; ki lehet mondani sok olyasmit, ami j�zan �s tudatos �llapotban tilos. A "szellem" megszabad�tja az egy�nt a t�rsadalmi fegyelem k�telezetts�g�t�l, leveszi v�ll�r�l az �nuralom felel�ss�g�t.
A szellemhit teh�t "ideol�giai" igazol�sa annak az ideg�llapotnak, amelynek sor�n az egy�n elveszti az ellen�rz�st �nmaga f�l�tt. Ez az ideg�llapot persze ragad�s, �s t�megpszich�ziss� v�lhat; ebben az esetben az eg�sz k�z�ss�g vesz�lybe ker�l, mert eg�sz �letrendje megzavarodik. Ezt viszont ezek a n�pek szab�lyoz�ssal ker�lik el, s a szab�lyoz�s eszk�ze �ppen a s�m�n.
Igen sokf�le szellemr�l tudnak az evenkik, mandzsuk, gilj�kok, szamoj�dek, alt�ji t�r�k�k �s a t�bbiek. Szelleme van a vad�szatnak �s szelleme van a t�znek; k�l�n szelleme van minden betegs�gnek. Vannak szellemek, amelyek az als� vil�gban laknak, �s vannak fels� vil�giak. M�r besz�lt�nk az evenkik f� gazdaszellem�r�l; a mandzsuk f�szelleme, az �letet ad� omisi, k�tnem�.
Rendszerint �llat alak�ak, de megsz�ml�lhatatlanul sok az egy�b �llatszellem, k�zt�k az �s�k szellemei. Amikor a s�m�n r�v�l�se k�zben megh�vja a szellemeket, egyszer csak k�l�nb�z� �llathangokat kezd ut�nozni. Ilyenkor a hallgat�s�g izgalommal veszi tudom�sul, hogy meg�rkeztek a szellemek. Vannak rosszindulat� szellemek �s vannak seg�t� szellemek; a s�m�n az ut�bbiak seg�ts�g�vel �zi ki a betegs�gek szellemeit. Vannak gazdaszellemek, akiknek a s�m�n engedelmess�ggel tartozik, de vannak olyan szellemek is, akiknek a s�m�n a "gazd�juk", � parancsol nekik.
Term�szetesen ez a sokf�le szellem nem valamilyen meghat�rozott, �lland� rendszerbe foglalt k�pzetkomplexus. A szellemek a k�r�lm�nyek szerint id�r�l id�re v�ltoznak. Egyes szellemek elhalv�nyulnak, visszaszorulnak, m�sok el�t�rbe ker�lnek, s�t, a t�bbi n�ppel val� �lland� kapcsolat r�v�n �j szellemek is keletkeznek. Mert ebben a kultur�lis komplexusban nem a szellemek �lland�k, hanem az, aki a szellemek �s az emberek k�z�tt k�zvet�t: a s�m�n. A s�m�n mint valami eleven transzform�tor fogja fel mag�ban az embereket �s a szellemeket, alak�tja �t az emberit szellemiv� �s ford�tva.
Ez�rt a tov�bbiakban azt vizsg�ljuk meg, milyen helyet foglal el a s�m�n a s�m�nhit� n�pek vil�gk�p�ben.

4. "Az els� s�m�n"

Mi�ta vannak s�m�nok a f�ld�n?
A k�rd�st ez�ttal nem a t�rt�nelemnek tessz�k fel, hanem a hagyom�nynak �s a mitol�gi�nak. Most arra vagyunk k�v�ncsiak, mit tudnak err�l maguk a s�m�nok �s n�peik.
A burj�tok szerint kezdetben csak szellemek �ltek. A nyugati szellemek j�k, a keletiek gonoszok voltak. A nyugatiak teremtett�k az embereket, akik eleinte boldogan �ltek, nem ismert�k a betegs�geket �s a szomor�s�got. �m a keleti szellemek megirigyelt�k az emberek boldogs�g�t, s ekkor meghonosodtak a f�ld�n a betegs�gek. Ett�l kezdve megsz�nt az emberek boldogs�ga. A nyugati szellemek seg�teni akartak: elhat�rozt�k, hogy az embernek s�m�nt adnak seg�ts�g�l.
A sast k�ldt�k le a f�ldre, hogy � legyen az emberek s�m�nja. A sas buzg�n �zte, kergette az emberekb�l a rossz szellemeket, tan�csokat azonban nem adhatott, hiszen nem tudott besz�lni. R�ad�sul az emberek, akiknek fogalmuk sem volt a sas k�ldet�s�r�l, nyilaikkal gyakran le akart�k l�ni. A sas minderr�l besz�molt a nyugati szellemeknek �s k�rte, hogy vagy emberi nyelven besz�lhessen, vagy egy burj�tot tegyenek s�m�nn�. A sas ekkor a nyugati szellemek parancs�ra ism�t lesz�llt a f�ldre, s egy fa t�v�ben megl�tott egy alv� aszszonyt. R�sz�llt �s teherbe ejtette. Amikor a keleti szellemek ezt megtudt�k, egyik�k ber�ppent abba a jurt�ba, amelyben az asszony �lt f�rj�vel. A szellem gy�ny�r� n�v� v�lt, s arra biztatta a f�rjet, hogy �zze el mag�t�l a feles�g�t, hadd pusztuljon el az asszony magzat�val egy�tt. A sas ekkor cs�r�vel megragadta a gonosz szellemet �s a tengerbe vetette. Az aszszony hamarosan megsz�lte fi�t, ki a "B�lcs Fekete S�m�n" (mergen hara b�) vagy "Felszentelt Fekete S�m�n" (boholi hara b�) nevet kapta. A sas nemzette fi� lett teh�t az els� s�m�n.
Figyelj�k meg ebben a m�toszban, hogy a s�m�n "eszm�je" mintegy princ�piumk�nt, �selvk�nt jelenik meg; a nyugati szellemek is csak egyetlen term�szetes megold�st tudtak a betegs�gek, vagyis a gonosz szellemek ellen: a s�m�nt. Ez arra mutat, hogy a s�m�n egyik legfontosabb feladata a gy�gy�t�s. Ugyancsak figyelemre m�lt� a sast�l val� sz�rmaz�s mot�vuma, amely nemcsak a burj�tok mitol�gi�j�nak saj�tja. Az �sszib�riai ketek egyik hagyom�nya szerint az els� s�m�n maga a sas volt, a m�sik szerint a sas tan�totta meg az embereket a s�m�nkod�sra. Ezt a sast mindk�t esetben k�tfej�nek k�pzelik el. S �mb�r a gilj�kok k�r�ben ma m�r nem �l ez a hagyom�ny, egykori megl�t�nek bizony�t�ka, hogy a gilj�kok a sast �s a s�m�nt ugyanazzal a sz�val jel�lik. S ha egy harmadik n�pcsoporthoz, a t�r�kh�z fordulunk, ott is ugyanezzel a hagyom�nnyal tal�lkozunk. Az abak�ni t�r�k�kh�z tartoz� k�csok szerint a "feh�r szellem" v�lasztja ki a s�m�nokat, ez pedig a B�r�t, vagyis a "Kir�lysas" nemzets�g szelleme. Azt a t�nyt, hogy nemcsak ebben, hanem m�s nemzets�gben is sz�lettek s�m�nok, az magyar�zza, hogy a m�s nemzets�gbe f�rjhezment asszonyok r�v�n a s�m�ntehets�g elterjedt az �sszes k�cs k�z�tt.
Mi�rt a sast�l sz�rmaztatj�k a s�m�nokat? A sas val�ban a leghatalmasabb �s leger�sebb mad�r, �s r�pt�nek magass�ga azt a k�pzetet keltheti, mintha az egekbe rep�lne. Val�ban a legalkalmasabb �s az egeken �tt�r� �s vil�gokat besz�guld� s�m�n sz�m�ra.
A s�m�ns�g eredet�re vonatkoz�lag azonban egy m�sik hagyom�nycsoportot is tal�lunk. Hallgassuk csak, mit mes�lnek a jakut s�m�nok:
"Fent, a kilencedik �gben lakik a vil�g ura feles�g�vel �s gyermekeivel. El�sz�r megteremtette a vil�got �s az embereket, majd az ut�bbiaknak, hogy legyen gy�gy�t�juk a betegs�gben �s oltalmaz�juk a balszerencs�ben, s�m�nt adott.
A s�m�n teremt�sekor az udvaron, az ajt�val szemben nyolc�g� f�t (t�spet tur�, "fel nem d�l� fa") n�vesztett, amelynek �gai k�z�tt f�nyes emberek - mag�nak a teremt�nek a gyermekei - laknak. Ezzel egy id�ben a f�ld�n is n�vesztett h�rom f�t, �s al�juk �lve elk�sz�tette az els� s�m�n valamenynyi s�m�neszk�z�t �s megtan�totta, mik�nt kell cselekednie az ember haszn�ra az ellens�ges szellemekkel v�vott harcban."
Nem ismer�s-e ez a fa?… L�ssuk csak a nanajok mes�j�t, ott is tal�lkozunk vele:
"Kezdetben k�t ember �lt a f�ld�n: Hodaj b�tya �s Mjamendi n�ne. Az � sz�rmaz�sukat senki sem tudja. Egyszer Mjamendi n�ne megsz�rta az ujj�t s eleredt a v�re. A f�ldre hullott v�rcseppekb�l h�rom ember keletkezett: egy f�rfi �s k�t n�. A n�knek gyermekeik sz�lettek, t�l�k sz�rmaznak mindazok, akik a mai napig is a f�ld�n �lnek. Ebben az id�ben nem egy, hanem h�rom nap volt. Nagy lett a vil�goss�g �s a meleg. Mjamendi n�ne ekkor �gy sz�lt Hodaj b�ty�hoz: "Mi�rt nem ragadsz �jat, mi�rt nem l�v�d le a felesleges napot? Vajon nem l�tod, milyen neh�z �gy �lni�k az embereknek?" Erre Hodaj b�tya fogta �j�t, nyilait, felkapaszkodott egy magas hegyre �s belel�tt az egyik napba. A nap kialudt. A k�vetkez� nyilat a m�sodik napba l�tte. Az is kialudt. Ett�l kezdve az emberek jobban szaporodtak. V�g�l m�r olyan sokan lettek, hogy sz�k lett sz�mukra a f�ld. "H�, �reg, mi�rt nem nyitod ki a m�sik vil�g fel� vezet� ajt�t?" - k�rdezte Mjamendi n�ne. Az �reg elindult az ajt� keres�s�re. Hosszas bolyong�s ut�n megtal�lta �s kinyitotta. Csakhogy ett�l kezdve az emberek elvesztett�k halhatatlans�gukat: a f�ld�n csak halmoz�dtak egym�sra a holttestek, mert nem volt, aki temessen, hi�nyoztak a s�m�nok. Egy �jszaka Hodaj b�tya �lm�ban egy �reg szellem jelent meg �s ezt mondta neki: "S�m�nn� akarlak tenni, hogy eltemethesd az embereket �s elk�s�rhesd �ket a m�svil�gra. Menj az erd�be, keresd meg
a s�m�nf�t, amelyen t�kr�k, harangocsk�k �s szarvak n�nek. V�lassz ezekb�l, amennyit akarsz, �s s�m�n leszel." Reggel az �reg elment az erd�be, hamarosan meg is tal�lta a s�m�nf�t, szedett a t�kr�kb�l is, harangocsk�kb�l is, szarvakb�l is, valamennyit zs�kj�ba tette �s hazavitte. M�snap �jjel a t�rgyak megsz�laltak: "Mi�rt gy�jt�tt�l benn�nket egyebe? Egymagad sz�m�ra ennyien nagyon sokan lesz�nk!" Amikor az �reg kioldozta zs�kj�t, a s�m�nt�rgyak kirep�ltek �s a f�stny�l�son �t k�l�nb�z� vid�keken �l� emberekhez sz�lltak, akik az egyes nemzets�gekben m�lt�ak voltak a s�m�ni tiszts�gre."
Nos, ez a s�m�nfa nem m�s, mint a "vil�gfa", amelynek k�pzete j�val a samanizmus el�tti id�kben keletkezett, �s megtal�lhat� az indoeur�pai n�pek �sein�l is, s�t, ha visszaeml�kez�nk a paradicsomi t�rt�netre, a sum�rokn�l is. (Egy�bk�nt a nanaj mond�ban �ppen �gy az �sasszony biztatja fel az �sf�rfit a hal�lt elszabad�t� cselekedetre, mint a paradicsomi t�rt�netben.) A sas k�pzete viszont a totemizmus tov�bb�l�se. A k�t hagyom�ny kieg�sz�ti egym�st: egyik az els� s�m�n sz�rmaz�s�t, m�sik a s�m�neszk�z�k elnyer�s�t besz�li el.
S most �jra f�ltehetn�k a k�rd�st, ez�ttal a t�rt�nelemnek: mi�ta vannak s�m�nok? Honnan eredt a s�m�ni int�zm�ny?
�m miel�tt erre a k�rd�sre v�laszt keresn�nk, l�ssuk a "mai" (helyesebben: tegnapi) s�m�nokat.