III. A S�M�NOK VIL�GA

1. Szib�ria �s n�pei

Az Ur�lon t�l a Behring-szorosig, az �szaki-Jegestenger szomsz�ds�g�ban ny�lik el ezer �s t�zezer kilom�tereken az
a hatalmas f�ldter�let, melynek neve a telet, a havat �s a jeget id�zi: Szib�ria.
Ez a f�lddarab igen hossz� ideig ismeretlen �s f�lelemgerjeszt� volt. Leg�szakibb t�jain, a kietlen tundr�n, csak �szak edzett �s gy�r n�v�nyzete teny�szett; d�lebbre hatalmas ny�rerd�k s fenyvesek, a j�rhatatlan, �thatolhatatlan tajga h�z�dott; legel�in r�nszarvascsord�k, nyomukban pr�mekbe �lt�z�tt, ki�ll� arccsont� emberek. Az oroszok m�r a XVI. sz�zadban megvetett�k itt l�bukat, de csak a legb�trabbak �s legedzettebbek mertek letelep�lni, s ezek a telepek is irdatlan messze estek egym�st�l.
Szib�ria sz�zf�ldj�t az oroszok pr�b�lt�k felt�rni. Addig Szib�ria n�pei, sem az �sn�pek, a ketek, a gilj�kok, a jukagirok vagy a csukcsok, sem a k�s�bb bev�ndoroltak nem pr�b�lkoztak itt f�ldm�vel�ssel. A zord �ghajlat csak az �llatteny�szt�st, a vad�szatot �s a hal�szatot tette lehet�v�, s �gy igen hossz� ideig megrekedtek a fejl�d�sben.
Az Ur�l vid�k�n �ltek a hal�sz-vad�sz finnugor n�pek: a manysik �s a hantik, s vel�k az a finnugor n�pt�rzs is, amely k�s�bb elv�ndorolt, s amelyet a tudom�ny ma "el�magyarok"-nak nevez. �szakabbra a finnek �s lappok meg a szamoj�dek laktak. Ez ut�bbi �sszefoglal� sz�n n�gy n�pet �rtenek: a nyenyeceket, az enyeceket, a szelkupokat �s a nganasz�nokat.
A t�r�k csoporthoz tartoz� n�pek d�lebbre laktak, a jakutok kiv�tel�vel; �ppen ez�rt a t�r�k�k �ltal�ban nom�d p�sztorkod�ssal foglalkoztak: az altaji �s abak�ni t�r�k�k, a karagaszok, szojotok.
A Bajk�l-t� vid�k�re egy mongol csoport is felv�ndorolt: a burj�tok. Egy�bk�nt a mongolok Szib�ri�t�l d�lre, Mong�li�ban �s K�na �szaki r�sz�n legeltettek.
Szib�ri�ban sz�tsz�rtan, e hatalmas ter�let szinte minden pontj�n tal�lkozunk mandzsu-tunguzokkal: �szakon az evenkikkel, �s az evenekkel d�len a nanajokkal �s az udeh�kkel.
Ezek a n�pek mind a t�rt�nelmi id�kben v�ndoroltak be Szib�ri�ba, esetleg az Ur�l �s az Altaj vid�k�r�l, de m�r itt tal�lt�k az �sszib�riaiakat: a keteket, gilj�kokat, jukagirokat, csukcsokat, korj�kokat, kamcsad�lokat, eszkim�kat �s a rejt�lyes eredet� ajnukat.
Milyen volt ezeknek a n�peknek az �letm�dja? Val�ban elmondhatjuk, hogy ezek a n�pek �vezredeken �t hozz�szoktak a neh�z meg�lhet�shez �s a mostoha k�r�lm�nyekhez.
A t�pl�l�kot megtermelni nemigen tudt�k, ink�bb csak megszerezt�k; a termel� tev�kenys�g legmagasabb fok�ra azok a n�pek jutottak, amelyek az �llatot nemcsak meg�lt�k, hanem teny�sztett�k is, vagyis a nom�d p�sztorok. Lak�hely�k t�bbnyire s�tor volt; legjellemz�bb az �gynevezett jurta, a k�r alak� nemezs�tor; ilyenben laknak ma is a mongol p�sztorok, �s ilyen volt a honfoglal� magyarok s�tra is. A folytonos v�ndorl�s gyakori k�rnyezetv�ltoz�ssal j�r, �jabb �s �jabb adotts�gokhoz kell alkalmazkodniok. T�rsadalmi form�juk a nemzets�gi t�rsadalom: a legel�ter�leteket nemzets�genk�nt jel�lik ki, a nemzets�g legel�je k�z�s. A nemzets�gek l�tsz�ma v�ltoz�; ma p�ld�ul �ltal�ban mind�ssze n�gy-�t s�toralja.
A nemzets�gnek k�t nevezetes �s vezet� tagja volt: a nemzets�gf� �s a - s�m�n.

2. �llatok �s emberek

Az emberek �lete az �llatokt�l f�gg. A n�v�nyzet nem olyan, hogy az ember k�zvetlen�l fogyaszthatn�; csak az �llatok h�sa �s teje t�pl�lja az embert, s az �llatok b�re, sz�rzete, pr�mje ruh�zza. A vad�sz �lete att�l f�gg, van-e elegend� ter�t�kre ker�l� vad, s a p�sztor �lete att�l f�gg, j� legel�je van-e az �llatoknak.
Csoda-e, ha az ember ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt �gy tiszteli az �llatot, mint gyermek az anyj�t? Ez a szoros f�gg�s az �llatokt�l �gy t�kr�z�dik a szib�riai ember k�pzelet�ben, mintha az �llat sz�l�je, �se volna, mintha az �let�t is az �llatnak k�sz�nhetn�.
A vad�llatok k�z�l, amelyek a vad�szn�pek meg�lhet�s�t biztos�tj�k, els�sorban a szarvas k�l�nb�z� fajt�it kell megeml�ten�nk: a r�nt, a j�vort, a nemes szarvast �s a t�rpe fajt�kat. Azonk�v�l a medv�t �s a kisebb pr�mes �llatokat: a r�k�t, meny�tet, nyestet, cobolyt, tov�bb� a k�l�nb�z� madarakat. A legeltetett pat�s �llatok k�z�l itt, a rideg k�rnyezetben, csak a legig�nytelenebb �l meg, az amelyik j�l b�rja a hideget �s a nem �ppen d�s n�v�nyzetet. �gy h�t a p�sztorok t�lnyom�r�szt r�nszarvast teny�sztenek, a r�nszarvas hat�rozza meg eg�sz �let�ket. Egyes helyeken, d�len el�fordul a szarvasmarha is, de ez ritka. A lovat viszont �ltal�ban ismerik, k�l�n�sen a t�r�k�k �s a mongolok.
Mik�nt az ember anyagi l�te az �llat anyagi l�t�t�l f�gg, a term�szetf�l�tti er�ket megszem�lyes�t� szellemek is j�r�szt �llat alak�ak. �ppen ez�rt a s�m�n minden tev�kenys�ge hangs�lyozza az �llati eredetet �s a maga �llatt� v�l�s�t. Fej�n szarvasagancsot vagy madarat visel, ruh�ja r�nszarvast jelk�pez. M�s s�m�nk�penyek valamilyen mad�rnak (sasnak, b�v�rkacs�nak stb.) az �br�zol�sai, s jelk�pesen megtal�ljuk rajtuk a mad�r sz�rny�t, fark�t, csontjait.
A ragadoz�k �s d�vadak az �rtalmas szellemeknek adnak alakot. A farkas p�ld�ul igen gyakran ellens�ges szellemet jelent.
J�l meg kell �rten�nk: a szib�riai vad�sz �s nom�d p�sztor k�pzelet�ben a maga anyagi l�te, mindennapi �lete t�kr�z�dik, �ppen �gy, mint a magasabb kult�r�kban. Csakhogy m�g a feud�lis t�rsadalmi �s gazdas�gi rend, a mag�ntulajdon, az �r-szolga viszony, a f�ldes�ri despotizmus, a h�b�ri hierarchia viszonyai az �gi �rban, az �gi �rnak soha ki nem fizethet� tartoz�sban, az �gi hierarchi�ban, vagyis a kereszt�nys�g vall�si komplexus�ban t�kr�z�dtek, addig a hal�szat-vad�szat �s a nom�d p�sztorkod�s egyszer�bb viszonyai a term�szetf�l�tti vil�got �llatalakokkal n�pes�tett�k be.
Az emberi k�pzelet teremtette szellemvil�gok mindig az ember f�ldi l�t�nek "�gi" m�sai. L�m, az eur�pai spiritiszt�k szellemvil�ga sem egy�b, mint f�lm�velt �s finomkod� polg�r- �s kispolg�rszellemek polg�ri k�zt�rsas�ga. A "misztikus" jelens�gekben voltak�ppen semmi titokzatos nincs, sem a nagyv�rosok els�t�t�tett szob�iban, sem a mongol puszt�n vagy az evenki s�torban.

3. A f�l�ves �jszaka

A szib�riai hal�sz-vad�sz �s nom�d n�pek �letviszonyaira nemcsak az a jellemz�, hogy �let�k szinte �sszesimul az �llatok�val. Tekintve, hogy a t�pl�l�kul szolg�l� �llatokban nem �ppen nagy a v�laszt�k, s az �llatok sem igen v�logathatnak eledel�kben, �hatatlanul el�t�rbe ker�l a k�rd�s: milyen is ezeknek az embereknek a t�pl�lkoz�sa?
Ez a t�pl�lkoz�s bizony egyoldal�. Sok minden hi�nyzik bel�le, amit mi megszoktunk. Hi�nyzik a gabona, a gy�m�lcs - teh�t sz�mos vitamin. F�t�pl�l�kuk a h�s, a tej, s a tejb�l k�sz�lt szeszesitalok, a kumisz �s az arhi. Ez a t�pl�lkoz�s maga is alkalmazkodik az �ghajlathoz: a szib�riai embernek �lland�an p�tolni kell az elvesztett kal�ri�t. Verhojanszkban, a f�ld leghidegebb lakott hely�n -63�-ot m�rnek. �ppen ez�rt itt mindenki mindig j�l fel van �lt�zve, az emberek b�r�t nemigen �ri a nap. M�r csak az�rt sem, mert a nap csak f�l �vig s�t a sarki vid�ken, azt�n f�l �vre lenyugszik. F�l�ves �jszaka! �r�k�s f�lhom�ly, diderget� hideg, cs�p�s sz�l. A k�vetkez� f�l �vben ugyan �jszaka sem megy le a nap, de ekkor is keveset meleg�t.
Persze, az �ghajlati viszonyoknak is sok fokozata van. Mong�li�ban p�ld�ul k�ts�gtelen�l m�s az �ghajlat, mint a csukcsok vagy jakutok f�ldj�n, nem is sz�lva a Behring-szoros t�ls� partj�n �l� alaszkai eszkim�kr�l, akik m�g kunyh�ikat is j�gb�l �s h�b�l �p�tik. �m Mong�li�ban sem sokkal kedvez�bb a term�szet: a hatalmas orsz�g nagy r�sze sivatag.
Azokra a kutat�kra, akik Eur�p�b�l szoktak kir�ndulni a szib�riai vad�szok �s nom�dok f�ldjeire, �ltal�ban igen megrend�t� hat�st tesz ez az �ghajlat, ak�rcsak a tundra �s a tajga minden emberi m�retet fel�lm�l� roppant v�gtelens�ge �s hideg zords�ga.

4. "Sarki hiszt�ria?"

Az emberek, akik ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt laknak, �vezredek alatt nyilv�n alkalmazkodtak lak�hely�kh�z. Sz�mukra ezek a k�r�lm�nyek a term�szetesek. Nem egy kutat� volt, aki err�l megfeledkezett. A maga �rz�kel�sein m�rte a szib�riai n�pek magatart�s�t, term�szet�t, s �gy nyilv�nval�an t�ves eredm�nyekre jutott.
Abb�l kell kiindulni, hogy az a szervezet, amely gyakori k�rnyezetv�ltoz�shoz, alacsony h�m�rs�klethez, bizonyos vitaminok �lland� hi�ny�hoz, m�s t�panyagok t�ls�ly�hoz, kev�s napf�nyhez, f�l�ves feh�r �jszak�hoz �s f�l�ves hom�lyhoz, esetleg sarki sug�rz�sokhoz szokott, nyilv�nval�an m�s tulajdons�gokat fejleszt ki mag�ban, mint az, amelyik m�s k�r�lm�nyek k�z�tt �li le �let�t. Lehetetlen, hogy ennek ne legyenek meg a megfelel� b�r-, v�rkering�si, csont- �s idegrendszerbeli elv�ltoz�sai. �m mihelyt ezek az elv�ltoz�sok �lland�kk� v�lnak, mihelyt az ember term�szetek�nt jelentkeznek, m�ris norm�lisaknak tekintend�k, mint ahogyan azok is.
Egyes kutat�knak az volt a v�lem�ny�k, hogy a szib�riai n�pek �lland� nem norm�lis �llapotban �lnek, vagyis term�szetes �llapotuk a betegs�g. A sz�ls�s�gesen hideg �ghajlat alatt �l� ember idegrendszerbeli saj�toss�gait egyszer�en betegs�gnek fogt�k fel, �s elnevezt�k "sarki hiszt�ri�"-nak.
Mik ennek a "sarki hiszt�ri�"-nak a t�netei?
A szib�riai ember k�nnyen ker�l �l�nk vagy depresszi�s hangulatba. Hangulatv�ltoz�sai �rthetetlen cselekedetekre ragadj�k: p�ld�ul elfut a k�zeli erd�be �s napokig egy fa �gai k�z�tt tart�zkodik, vagy m�shov� "rejt�zik el" a t�bbiek el�l. Van, amikor nem fut el, csak lefekszik �s k�l�n�s f�l�lomban alszik, �lm�ban besz�l, s�t cselekszik is, m�gsem tud mag�r�l, �s eszm�l�se ut�n nem eml�kszik semmire. Megt�rt�nik, hogy hirtelen hall egy sz�t vagy l�t egy mozdulatot, s mindj�rt ut�nozza, s�t �szt�n�sen meg is tanulja, �s att�l kezdve �ntudatlan �llapotban gyakran alkalmazza.
Mindezek arra ind�tott�k a kutat�kat, hogy ezt az idegrendszerbeli �llapotot "hiszt�ri�nak", m�gpedig k�l�nleges, "sarki" hiszt�ri�nak nevezz�k.
Nem val�sz�n� azonban, hogy �vezredes betegs�gr�l volna sz�. K�l�nben is: a "sarki hiszt�ria" jelens�gei k�z�l nem egy csod�latos m�don fellelhet� a tropikus vid�keken �l� n�pek k�z�tt is, �gy p�ld�ul az eml�tett imitat�v (ut�nz�) tev�kenys�g. Afrikai n�gerek �s mal�jok szint�n k�pesek f�lig �nk�v�leti �llapotban �llatok mozdulatainak �s hangj�nak ut�nz�s�ra.
Itt minden bizonnyal nem betegs�gr�l, hanem egy idegrendszerbeli saj�toss�gr�l van sz�, amely k�ts�gtelen�l �sszef�gg a sz�ls�s�ges �ghajlattal, az alkalmazkod�s v�ltoz� felt�teleivel �s mindazzal, ami evvel egy�tt j�r.
K�l�n�s jelent�s�get kell tulajdon�tanunk a rendk�v�li ut�nz� �rz�knek. Ez az �szt�n�s ut�nz�s valami hirtelen, v�ratlan hat�s ut�n jelentkezik. Feljegyezt�k, hogy a c�ri hadseregnek egy evenkikb�l (tunguzokb�l) �ll� sz�zada nem kis meglepet�sben r�szes�tette parancsnok�t: egy hirtelen vez�nysz� ut�n az eg�sz sz�zad k�rusban ism�telte a vez�nysz�t, s amikor a tiszt ez�rt lehordta �ket, pontosan ism�telt�k a tiszt szidalmait is. Mindent ism�teltek mindaddig, am�g eszm�letre nem t�rtek. Ugyancsak az evenkik k�z�tt szok�sos, hogy majdnem mindenkinek van egy "mutatv�nya", amelyet csak bizonyos ideg�llapotban tud bemutatni. K�ts�gtelen t�ny az is, hogy a s�m�nok �nk�v�leti �llapotban olyan nyelveken besz�lnek, amelyeket j�zanul sohasem haszn�lnak. Ezek a nyelvek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket valamikor, esetleg gyermekkor�ban, a s�m�nnak alkalma volt �szt�n�sen �gy elsaj�t�tani, hogy amit tanult, arra tudatos �llapotban nem is eml�kezik.
Mindehhez hozz�j�rul a hallucin�ci�ra val� hajlam, aminek ok�t ugyancsak a sarki k�r�lm�nyeknek az idegrendszerre gyakorolt hat�s�ban kereshetj�k.
Ezek teh�t �ltal�nos tulajdons�gok, az arktikus k�r�lm�nyek k�z�tt �l� ember saj�toss�gai. A hossz� f�l-alv�sok, elrejt�z�sek, hirtelen depresszi�k, az agyk�regben nyugv� szavaknak �s mozdulatoknak hirtelen el�bukkan�sai, a tudat �s a g�tl�sok kikapcsol�d�sai nem k�l�nleges jelens�gek
a mongolokn�l, a tunguzokn�l �s �szak, illetve Kelet m�s s�m�nhit� n�pein�l.
S ha ez �gy van, m�ris meg�rkezt�nk a samanizmus megismer�s�nek k�sz�b�hez. �rthet� teh�t: term�szetf�l�tti er�kt�l val� f�lelem, r�szben totemisztikus �llatkultusz, mint a vad�szat �s �llatteny�szt�s velej�r�ja, k�l�nleges sarki k�r�lm�nyek �s az ezeknek megfelel� szervezeti �s idegrendszerbeli elv�ltoz�sok: �me, ezek alkott�k meg azt a komplexust, amelyet samanizmus n�ven ismer�nk.
A s�m�nban ezek a felt�telek nyilv�n felfokozottan vannak meg: idegrendszere �rz�kenyebb a t�bbiek�n�l, s ilyenform�n nem tudja elker�lni "a szellemek h�v�s�t". �gy � lesz a k�zvet�t� az emberek �s a "szellemek" k�z�tt, eg�sz �lete fokozott idegtev�kenys�gben telik el. A s�m�nhit szerint a s�m�nt sok vesz�ly fenyegeti a szellemek r�sz�r�l. B�rmikor meg is halhat vagy "�r�kre elrejt�zhetik", vagyis meg�r�lhet. Tiszt�ban vannak teh�t a s�m�n t�lzott ig�nybev�tel�nek vesz�lyeivel. A s�m�n sz�m�ra azonban a s�m�nkod�s olyan k�nyszer, amely el�l nem tud kit�rni; nemcsak saj�t idegrendszere k�nyszer�ti erre, hanem az a "szellem", vagyis objekt�v er� is, amelyet t�rsadalomnak nevez�nk. Az �vezredes t�rsadalmi szok�sok �sszess�ge igen er�s "szellem". Ezt a "szellemet" egyetlen s�m�n sem tudta legy�zni, csup�n a vil�goss�gra �bredt, �j vil�got �p�t� ember.