II. VAR�ZSL�K, PAPOK, ORVOSOK

1. A samanizmus helye a vall�st�rt�netben �s a vall�setnol�gi�ban

Ha a samanizmust meg akarjuk �rteni, �t kell tekinten�nk azt a kultur�lis ter�letet, amelyben a samanizmus sz�nre l�p. Az embernek azt a kultur�lis tev�kenys�g�t, amelynek sor�n a term�szet �s a t�rsadalom objekt�v er�ihez val� szem�lyes viszony�t, a k�ls� vil�got igyekszik meghat�rozni, az ismeretlen er�ket t�kr�z� fantasztikus k�pzetek alapj�n, vall�s n�ven szokt�k �sszefoglalni. Ennek a kultur�lis tev�kenys�gnek a t�rt�nete a vall�st�rt�net, �sszehasonl�t� tudom�nya pedig a vall�setnol�gia.
A ma ismert vall�sokig hossz� �t vezetett, s tudnunk kell azt is, hogy ezek a vall�sok kor�ntsem uralkodnak az emberis�g eg�sz�n. A term�szeti n�peknek eleinte csup�n hiedelmeik voltak; a mai term�szeti n�peknek m�r hitvil�guk is van.
A term�szeti ember �gy veszi tudom�sul a term�szet er�it, hogy tehetetlennek �rzi mag�t vel�k szemben �s f�l t�l�k. K�pzelet�ben ezek az er�k nem term�szeti, hanem term�szetf�l�tti er�kk�nt jelentkeznek. A tudatosan cselekv� ember tudatot �s szem�lyis�get aj�nd�koz ezeknek a f�lelmetes "term�szetf�l�tti" er�knek, s ezek a l�thatatlan, hatalmas szem�lyek szellemekk�nt vonulnak be fogalomt�r�ba. A term�szeti ember f�l a halottakt�l is; a szem�lyis�g megsz�n�s�t nem tudja elk�pzelni, ez�rt �gy gondolja, hogy az ember a hal�la ut�n szellemalakban �l tov�bb. Az �s�k szellemei egy�tt laknak, v�ndorolnak a hord�val, a nemzets�ggel, a t�rzzsel, az �l�k tisztelik �ket, �s minden m�don igyekeznek elker�lni az �s�k �s a term�szeti er�k szellemeinek haragj�t. Mert a szellemek lehetnek bar�ts�gosak �s lehetnek ellens�gesek az ember ir�nt; hiszen a term�szeti er�k is hol hasznosak, hol k�rosak. A term�szettel val� szoros egy�tt�l�s olyan k�pzeteket teremt, hogy az ember, a nemzets�g vagy t�rzs valamilyen term�szeti jelens�gt�l: n�v�nyt�l, �llatt�l, hegyt�l, foly�t�l stb. sz�rmazik. �gy keletkezik a nemzets�g �s�t jelk�pez� totem, amely leggyakrabban �llat. A totem vad�szata a nemzets�g tagjai sz�m�ra rendszerint tilos, vagyis tabu.
A nemzets�gi totembe, a hiedelem szerint, az �s�k szellemei k�lt�znek be, s ezeket a szellemeket sz�ntelen�l j�indulatra kell hangolni, hogy a t�bbi �llat vad�szat�ban seg�tsenek.
A szellemek megnyer�s�nek egyik m�dja az �ldozat, a m�sik a m�gia. A m�gia m�r tov�bb megy egy l�p�ssel: k�nyszer�ti a szellemeket az ember szolg�lat�ra. Ez a k�nyszer�t�s �ltal�ban a vad�szat vagy egy�b sz�ks�ges tev�kenys�g dr�mai elj�tsz�s�val t�rt�nik, vagyis a m�gia voltak�ppen "edz�s", "pr�ba", a sz�ks�ges mozdulatoknak a reflexekbe val� bev�s�se. Csakhogy mivel a term�szeti ember nem tud a reflexekr�l, � ezt a szellemek k�nyszer�t�s�nek nevezi.
A term�szetf�l�tti er�k tisztelet�nek ezeket a megnyilv�nul�sait latin sz�val kultusznak nevezik; az ezzel kapcsolatos jelens�gek a kultikus jelens�gek.
Nos, a m�gia m�r bizonyos fejl�d�st jelent a kultikus jelens�gek k�z�tt, hiszen azt bizony�tja, hogy az ember m�r nemcsak f�l a term�szeti - az � megfogalmaz�s�ban "term�szetf�l�tti" - er�kt�l, hanem bizonyos m�rt�kig befoly�solni is tudja �ket. �m a vad�szaton �s a term�kenys�gen k�v�l egy�b er�k - az � k�pzetei szerint egy�b "szellemek" - is vannak, amelyeket valamilyen m�don befoly�solni kell. �gy p�ld�ul a betegs�gek, amelyek e term�szeti hiedelemvil�g szerint ugyancsak szellemek, m�gpedig rossz szellemek m�vei. A gy�gy�t�s a term�szeti ember szem�ben annyi, mint az �rt� szellemet ki�zni az emberb�l. Arra is sz�ks�g van, hogy a szellemek el�rulj�k a j�v�t, �s seg�tsenek az embernek d�nt�sei meghozatal�ban.
Az ember teh�t bizonyos viszonyba l�p a megszem�lyes�tett term�szeti, illetve "term�szetf�l�tti" er�kkel: f�l t�l�k, tiszteli, de ugyanakkor igyekszik kihaszn�lni, k�v�ns�ga teljes�t�s�re k�nyszer�teni �ket, esetleg sz�vets�get k�t vel�k.
Ez a kapcsolat lehet �ltal�nos: a nemzets�g minden tagja �rintkezik a szellemekkel, befogadhatja �ket, k�zvetlen�l ig�nybe veheti gy�gy�t� vagy seg�t� erej�ket. Madagaszk�r sziget�n p�ld�ul, a trumba-kultusz sor�n, a szellemek egyes asszonyokat megsz�llnak, �s ilyenform�n gy�gy�tanak. Ezek a "megsz�ll�sok" csak alkalomszer�ek, �s mindenki r�szese lehet. Elterjedtebb azonban a "beavatott", titkos sz�vets�gek rendszere. Ilyen kultikus sz�vets�get tal�lunk az �szak-amerikai indi�nokn�l vagy �ce�ni�ban, ahol a duktuk vagy ingiet titkos sz�vets�g k�zvet�ti a szellemek �s az emberek k�z�tt, �s var�zslattal k�nyszer�ti szolg�lat�ra a szellemeket. Leggyakoribb azonban az, hogy a nemzets�gnek csup�n egyetlen tagja "specializ�l�dik" a szellemekkel val� �rintkez�sre. Ennek az egyetlen embernek a foglalkoz�sa a m�gia, a gy�gy�t�s, a j�sl�s, az �ldozatok bemutat�sa, � k�zvet�t a term�szetf�l�tti er�k �s a nemzets�g tagjai k�z�tt. Ezt az embert �ltal�ban var�zsl�nak, m�s esetekben, k�l�n�sen magasabb fokon, papnak h�vj�k, b�r b�zv�st orvosnak is lehetne nevezni. Az indi�nok var�zsl�j�t a n�met szakirodalom val�ban "Medizinmann"-nak, orvoss�gos embernek h�vja.
A var�zsl� �ltal�ban k�l�nleges ember, olyan tulajdons�gai vannak, amelyek megk�l�nb�ztetik a nemzets�g t�bbi tagj�t�l. "Tudom�nya" van, azonk�v�l hajlamos az �nk�v�letre, az ekszt�zisra. Ezt k�l�nb�z� izgat� vagy b�d�t� hat�s� n�v�nyek �lvezet�vel seg�ti el�, �s hanghat�sokkal, maszkokkal is dolgozik. Ma azt mondan�k r�, hogy "hiszt�rikus" vagy "neuraszt�ni�s", vagy azt, hogy "m�v�szi hajlamai vannak". Mag�ra �lti a nemzets�g totem�llat�nak a b�r�t, �s totem�llatnak k�pzeli mag�t. Meg�rti a szellemek besz�d�t, �s ezek az � sz�j�val sz�lnak az emberekhez. N�v�nyismerete seg�ts�g�vel, valamint m�gikus tev�kenys�ggel, igen gyakran szuggeszt�v vagy hipnotikus �ton gy�gy�t, t�vol tartja az �rt� szellemeket, s�t, Szud�nban "l�lek�rz�" feladata is van: vigy�znia kell, hogy az �rtalmas szellemek ragadoz� �llatok k�p�ben meg ne jelenjenek �s el ne rabolj�k az emberek lelk�t. Vannak var�zsl�k, akiknek lelke az �gbe ragadtatik, akiket szellemek sz�llnak meg �s mint m�diumok, a szellem k�zvet�t�iv� v�lnak.
Ezeket az �si elemeket nem neh�z f�lfedezni a modern vall�sokban: az �ldozatot bemutat� pap, az isteni l�ny test�v� "l�nyeg�l�" t�pl�l�k, s az isten "lenyel�se", az "isten ig�j�t hirdet�" evang�liz�tor, a "megid�zett szellem" megsz�llta spiritiszta m�dium - nem egy�b-e mindez, mint az egykor term�szeti k�r�lm�nyek k�z�tt �l� ember hiedelmeinek �s kultikus tev�kenys�g�nek tov�bb�l�se?
Szib�ria nom�d �s f�lnom�d �llatteny�szt� n�peinek "k�zvet�t�it" s�m�noknak nevezz�k. A s�m�nokat m�s n�pek hasonl� feladat� var�zsl�it�l �s papjait�l mindenekel�tt az k�l�nb�zteti meg, hogy a s�m�n k�zvetlen�l �s tetsz�se szerint "�rintkezik" a szellemekkel, hogy a s�m�nt a szellemek "kiv�lasztj�k", "elh�vj�k" �s akarata ellen�re k�nyszer�tik a s�m�ns�gra. A samanizmus nem korl�toz�dik Szib�ri�ra, m�dosult form�it, vagy legal�bbis hat�s�t, f�llelj�k az �szak- �s d�l-amerikai indi�nok k�z�tt is, akiknek
a szib�riai mongol fajt�j� n�pekkel val� antropol�giai rokons�ga �s k�z�s eredete legal�bbis feltehet�. Igazi haz�ja azonban k�ts�gtelen�l �szak-�zsia, teh�t a szib�riai tundr�k, tajg�k �s a v�gtelen f�ves sztyeppek vid�ke.

2. Vall�s-e a samanizmus?

Tiszt�znunk kell m�g azt a k�rd�st, hogy vall�s-e a samanizmus. Vagyis �gy besz�lhet�nk-e a samanizmusr�l, mint a buddhizmusr�l, a kereszt�nys�gr�l vagy a mohamedanizmusr�l? Ha egy tunguzt - aki esetleg m�g ma is s�m�nhoz fordulna �gyes-bajos dolgaiban - megk�rdezn�nk, milyen vall�s�; val�sz�n�leg hallgatna, mert nem tudna mit v�laszolni. Azt azonban semmi esetre sem feleln�, hogy "s�m�nhit� vagyok".
A szib�riai n�peknek �ltal�ban van, illetve volt egy vil�gk�p�k, mely szerint h�rom vil�g �s m�g t�bb �g van, egyesek szerint tizenh�t. �gy k�pzelt�k, hogy a szellemek beavatkoznak az ember �let�be, �s ez a beavatkoz�s a s�m�n k�zvet�t�s�vel t�rt�nik, akit a szellemek megsz�llnak (ezek a szellemek t�bbnyire totememl�kek, teh�t �llat�s�k szellemei), a s�m�n utaz�sra indul a k�l�nb�z� vil�gokba �s ott szellemekkel �rintkezik, mindenf�l�t megtud t�l�k, tov�bb�, hogy a s�m�n �llatt� (r�nszarvasbik�v� stb.) tud v�ltozni, hogy megk�zdj�n m�s s�m�nokkal.
Mindez azonban m�g nem l�pi t�l a mindennapi gyakorlati sz�ks�gletek kereteit. A s�m�n a szellemek seg�ts�g�vel felvil�gos�t�sokat ad, gy�gy�t, j�sol. Ez m�g nem teszi vall�ss� a samanizmust. Hi�nyzik bel�le az elvont filoz�fia, hi�nyoznak a t�teles erk�lcsi t�rv�nyek, vagyis nincs filoz�fiai �s mor�lis rendszere. A samanizmusnak nincs t�zparancsolata, nincs bibli�ja, kor�nja, nincsenek v�d�i. Egyik szib�riai n�p ezt tiszteli istenk�nt, a m�sik amazt, a harmadik semmit sem. �m ezeknek az isteneknek nincs sok szerep�k. A legel�r�l legel�re v�ndorl� nom�d �llatteny�szt�k, p�sztorok �s vad�szok az �ghajlat, a term�szet zord k�r�lm�nyei k�z�tt napr�l napra igyekeznek megk�zdeni a term�szeti er�kkel, a nemzets�gi t�rsadalom �si demokr�ci�j�ban nem ismerve urat �s szolgas�got.
A s�m�n sz� maga sem papot jelent. Ez mandzsu-tunguz nyelven "tud�, tud�s". El�fordul saman, szaman �s haman alakban. A t�bbi s�m�nhit� n�p m�s szavakkal jel�li a s�m�nt. A manysik �s hantik s�m�nj�r�l, vagyis a kajn� humr�l �s a kejta hor�l m�r volt sz�. A burj�t-mongolokn�l
a s�m�n b�, ami az�rt nevezetes, mert a magyar nyelvben is megtal�ljuk b� alakban, a b�v�l�s �s a b�b�j szavakban.
A d�l-szib�riai t�r�k�k kam, ham, a jakutok ojun, a szamoj�dek tad'ib'e, a lappok oadie sz�val jel�lt�k a s�m�nt. Ezek a szavak mind a s�m�n tev�kenys�g�re �s k�pess�geire vonatkoznak, ak�rcsak a mandszu-tunguzok�: a jakut sz� "ugr�l�"-t, a szamoj�d pedig "ekszt�zisba jutott"-at jelent.
A samanizmust teh�t nem nevezhetj�k vall�snak.
A s�m�nhit - legal�bbis feltehet� sz�rmaz�sa szerint - nem m�s, mint a k�pzeteknek az a halmaza, amellyel a szib�riai (teh�t saj�tos arktikus, vagy sarki k�r�lm�nyek k�z�tt �l�) �llatteny�szt�, hal�sz �s vad�sz igyekezett szab�lyozni viszony�t az �t k�r�lvev� term�szeti, illetve saj�t k�pzetei szerint term�szetf�l�tti er�kkel.
�m �ppen az a k�l�n�s, hogy ez a szab�lyoz�s v�g�l is milyen alakot �lt�tt.