A teremt�s

Kezdetben nem volt sem �g, sem f�ld, sem �l�k, sem holtak nem voltak, az alkot� �s rombol� elemek is dermedt t�tlens�gben nyugodtak Nun isten �rv�nyl� m�ly�n. Nun volt az �selem, az �sv�z form�j�ban l�tez� istenl�ny. Az � alkot�r�szeib�l keletkezett a mindens�g. Az �sv�z t�kr�t s�r� s�t�ts�g bor�totta, mert a f�ny szent forr�sa is Nun kebl�n pihent. Az istenek l�trehoz�ja, a hatlamas Nun megteremtette a napvil�got. az �sv�z sz�n�n zsenge cs�ra bukkant el� �s hamarosan kecse, sok sz�nben pomp�z� l�tuszvir�gg� n�tt. A vir�g �ttetsz�, z�rt kelyh�b�l sejtelmes f�ny derengett, szirmai lassan kibomlottak �s egy t�nd�kl� gyermek b�kt el� nel�le. Nun �letre keltette Nefertumot, a napgyermeket. Nefertum felnyitotta szem�t, a s�t�ts�g eloszlott �s a vil�got beragyogta az �ltet� f�ny. A vir�gb�lcs�j�b�l kiemelked� napgyermek k�r�ltekintett �s a v�gtelen v�zen egy cseppnyi hely sem akadt, ahol l�b�t megvethette volna. Ekkor a m�lyb�l el�h�vta az �shalmot. Kil�pett a szil�rd talajra �s megteremtette Ma�tot, a mindens�g t�v�ny�t, az igazs�g istenn�j�z, a holtak sz�v�nek t�lvil�gi b�r�j�t. A napisten megpillantott egy karcs�, n�gysz�gletes k�oszlopot, a Benbent, az obeliszk �smint�j�t. Ennek hely�n �p�lt k�s�bb a napisten v�rosa, g�r�g�l H�li�polisz. Felkapaszkodott a cs�cs�ra, k�r�ln�zett �s l�tta, hogy egyed�l van. Heper, a felkel� nap ekkor b�v�s hat�st gyakorolt tulajdon sz�v�re �s l�trehozta Sut, a l�g isten�t �s Tefnutot a nedvess�g istenn�j�t. Su �s Tefnut szerelm�b�l sz�letett Geb, a f�ld �s Nut, a mennybolt. Geb �s Nut hossz� id�n �t szorosan egym�shoz simulva �ltek, de egy napon apjuk elv�lasztotta �ket. Su megrahadta Geb asszony�t �s felemelte a v�gtelen magass�gba, hogy megalkossa bel�le az �g boltozatj�t. Nut hatalmas �vben hajolt Geb f�jdalomt�l g�rcsbe merevedett teste f�l�, talpa a keleti horizontot �rintette, kez�vel a nyugati l�that�rra t�maszkodott. Panaszaira a l�g istene, Su megt�maszotta Nut v�ll�t �s derek�t, has�t pedig csillagokal �kes�tette. E napt�l fogva Nut istenasszony uralkodott a m�rhetetlen �gbolton, f�rje Geb pedig a f�ld hatalmas istene lett.
R�, a nap k�t �ri�si b�rk�t k�sz�tett mag�nak. Az egyikben nappal j�rta be az �g t�nd�kletes t�jait, a m�sikon �jjelente v�gott neki f�ld alatti �tj�nak. Hajnalra el�rte a napkeleti Benben k�vet. Minden reggel ragyog� ifj�k�nt indult mennyei �tj�ra - ekkor Hepernek, keletkez�nek h�vt�k - , delel�re m�r �rett f�rfik�nt �rkezett a mennybolt k�zep�re - ekkor R�nek nevezt�k -, est�re mint Atum t�r�d�tt, f�radt aggasty�nk�nt sz�llt az �ji b�rk�ba �s m�snap ism�t megifjodva kezdte meg neh�z �tj�t. Az �gi b�rka orr�n a haragos Sz�th �rk�d�tt, a v�r�s isten �s rettent� fegyver�vel tartotta t�vol a napisten ellens�geit.
A f�ldi f�rfiak �s asszonyok R� f�ldre hull� k�nnyeib�l sz�lettek. Miel�tt az emberek ben�pes�tett�k volna Als�- �s Fels�-Egyiptom ter�let�t, R� megalkotta a n�v�nyeket, az �llatokat �s a v�zben ny�zsg� sz�rnyeket. R� egykor az emberek �s az istenk ura volt. A napisten k�r�l gy�lekeztek a leghatalmasabbak; kilenc isten alkotta az istenek test�let�t : R�, Su �s Tefnut; gyermekeik, Geb �s Nut; Sz�th, Nepth�sz �s v�g�l Ozirisz �s �zisz �ltek itt t�rv�nyt. E kilenc isten uralkodott az �gen �s f�ld�n, a j� �s a rossz elemeken, �k d�nt�ttek az istenek harcaiban �s vit�iban is. Olyan volt a kilenc isten, mint Nun, az �selem, amelyben hajdan�n egyek voltak �s amelyb�l mindannyian keletkeztek. Az emberek pedig nem tisztelt�k az �gieket �s fell�zadtak ellen�k. Ekkor R� maga el� h�vatta az isteneket, s azok homlokukkal a k�vet �rintve, reszketve omlottak a f�ldre. R� �gy sz�lt Nunhoz, az �selemhez:
- Te vagy az �sisten, akib�l �n is keletkeztem �s Te vagy az el�ttem �ll� istenek atyja. Tekints le az emberekre, akik az �n k�nnyeimb�l lettek. E f�rgek valamira k�sz�lnek ellen�k. Sz�lj isten, mit kell tennem, mert addig nem akarom elpuszt�tani �ket, am�g nem k�rtem a tan�csodat.
- Gyermekem, R� - felelte a fels�ges Nun - , te a saj�t aty�d �s alkot�d vagy! �nmagad teremtetted magad! �lj nyugodtan kir�lyi sz�keden, mert oly f�lelmetes vagy, hogy puszta tekintetedb�l megrettenek az �sszeesk�v�k.
Ekkor R� szem�t a f�ldre ir�ny�totta �s az emberek a sivatagba menek�ltek, mert sz�v�k elszorult a f�lelemt�l, de az istenek �ld�z�be vett�k �ket. Az emberek a hegyekbe rejt�ztek. Az istenek azoban megk�rt�k a nap ur�t, k�ldje szem�t az �sszeesk�v�k ut�n. R� kiemelte szem�t �s a szem al�sz�llt Hathor istenn� alakj�ban. Hathor rettent� puszt�t�st v�gzett az emberek k�z�tt, majd visszat�rt R� sz�ne el�. R�t azonban aggasztotta, hogy Hathor kipuszt�tja az emberis�get. Vill�mgyors b�rk�it k�rte, amikkel szolg�i elmentek Elephantin�ba �s rengeteg italt hoztak. A szolg�l�l�nyok koml�b�l s�rt k�sz�tettek �s R� v�r�sre festette a folyad�kot. A V�rsz�n� s�rt �ri�si ed�nyekbe t�lt�tt�k. H�tezer kors� telt meg a r�szeg�t� ned�vel. M�snap hajnalban, amikor Hathor v�gleg el akarta puszt�tani az embereket, R� megparancsolta, hogy az emberek rejtekhelye k�r�l �rassz�k el a f�ldeket s�rrel. Amikor az istenn� al�sz�llt, arc�t a b�borsz�n folyad�k t�kr�zte vissza. Hathor belek�st�lt, kedv�re val�nak tal�lta �s annyira ler�szegedett, hogy fel sem ismerte az embereket. Azt hitte, hogy v�r�k festette v�r�sre a f�ldsz�n�t �s a vizeket. �gy h�t R� megmentette a haland�kat a pusztul�st�l, de ezent�l hallani sem akart a h�l�tlan teremtm�nyekr�l. Elf�radt a sz�ve �s nem akart t�bb� az emberek k�z�tt lenni. Felsz�llt a b�rk�j�ra �s elindult a menny ragyog� �tjain. 

Ozirisz �s �zisz

Az �g istenn�je, Nut egykor R� szerelmese volt. Nut hossz� ideig h�s�gesen kitartott a mindens�g ura mellett, m�g egy napon a f�ld istene, Geb gyeng�d szerelemmel nem k�zeledett hozz�. Az �gi Nut karj�ba z�rta a f�ldet. Nemsok�ra m�h�ben hordta szerelm�k gy�m�lcs�t. �m R�, a napisten felfedte a titokot �s rettent� haragj�ban iszony� �tokkal s�jtotta a h�tlen asszonyt. Abban az id�ben az �v 360 napb�l �llt. R� megtiltotta Nutnak, hogy a 360 nap b�rmelyik�n vil�gra hozza a gyermek�t. Nut k�ts�gbees�s�ben az istenek sz�sz�l�j�hoz, a holtak lelk�nek vezet�j�hez, Thot istenhez fordult, hiszen kor�bban Thot gyeng�ds�g�nek sz�mtalan jel�vel halmozta el. Thot sok�ig gondolkodott, mit�v� legyen, mert tudta, hogy R� szav�n sem �gi, sem f�ldi hatalom nem v�ltoztathat. A napisten az �v minden napj�n bej�rta �tj�t �s semmi sem maradt rejtve el�le. Parancs�nak mindenki engedelmeskedik, hiszen � az �giek �s a f�ldiek mindenhat� ura. Thot v�g�l ravasz tervet eszelt ki. Egy �zben a Holddal kock�zott �s j�t�k�t szerencse k�s�rte. Elnyerte a holdt�l mindennapi f�ny�nek hetvenedr�sz�t, s az �gy nyert f�nnyel �t �j napot alkotott, amelyeket hozz�tett az esztend� h�romsz�zhatvan napj�hoz. Ezt az �t napot nem s�jtotta R� �tka �s Nut ekkor �vr�l �vre �j gyermeknek adott �letet. Az els� �vben megsz�lte Oziriszt, a k�vetkez�ben Sz�thet, majd egym�s ut�n �ziszt �s Nepht�szt. Az�ta halv�nyabb a Hold f�nye a Nap�n�l.
Amikor Nut els� fia, Ozirisz megsz�letett, messze zeng� hang hirdette a vil�gnak: - Megsz�letett a f�ld ura, a j�s�gos �s hatalmas Ozirisz kir�ly!
M�lt az id�. Ozirisz feles�g�l vette h�g�t, �ziszt, �ccse, Sz�th pedig legfiatalabb h�gukkal, Nepht�sszel l�pett frigyre. A f�ld istene, Geb fi�nak, Ozirisz Als�- �s Fels�-Egyiptomot adta �r�k�l. Ozirisz elfoglalta a k�t birodalom tr�nus�t �s hatalmas, b�lcs uralkod� v�lt bel�le, hasonl�an a f�nyt �raszt� naphoz, mely �lettel aj�nd�kozza meg a f�ldet. Ozirisz megszil�rd�totta orsz�g�ban az igazs�got, b�tors�g�t rettegte az ellens�g. Birodalma hat�rait messze kiterjesztette, uralkod�sa b�k�t �s j�l�tet teremtett. Az embereket megtan�totta az istenek tisztelet�re. Bevezette a f�ldm�vel�st, a t�z haszn�lat�t. Egyiptom lak�i t�le tanult�k az els� �nekeket, a zen�t, a m�v�szeteket, megismertette a h�zass�g int�zm�ny�t �s megsz�ntette a n�p vad szok�sait. Ozirisz szav�nak nem csup�n az emberek, hanem az istenek is h�ven engedelmeskedtek. Sz�th egyre f�lt�kenyebben n�zte testv�re n�vekv� hatalm�t, de semmit nem tehetett ellene, mert �zisz esz�vel �s b�v�s erej�vel �rk�d�tt f�rje biztons�g�n.
Egy napon Ozirisz k�r�tra indult Als�- �s Fels�-Egyiptom tartom�nyaiban, hogy megszeml�lje, vajon minden�tt betartj�k-e a t�rv�nyeit. T�voll�t�ben Sz�th igyekezett kez�be kaparintani a hatalmat, �zisz azonban minden fort�lyos k�s�rlet�t meghi�s�totta. Sz�th egyre �jabb cseleken t�rte fej�t, v�g�l is siker�lt olyan haditervet kov�csolnia, mely b�tyja veszt�t okozta. Titokban pontos m�retet vett Ozirisz test�r�l �s a m�retnek megfelel�, dr�gak�vekkel �kes�tett, csod�latosan sz�p l�d�t k�sz�ttetett. Sz�vets�ges��l megnyerte az eti�piai uralkod�t. Asz� hetvenk�t fegyverest bocs�tott Sz�th rendelkez�s�re. A cselsz�v�k pomp�s �nneps�get rendeztek Asz� udvar�ban �s megh�vt�k r� Oziriszt. �zisz hi�ba intette f�rj�t a gonosz Sz�tht�l, Ozirisz elfogadta a megh�v�st. Az �nneps�g vid�m hangulatban folyt. Amikor a j�kedv a tet�fok�ra h�gott, Sz�th el�hozatta a d�szes l�d�t. A vend�gek nem gy�ztek �lm�lkodni a remekm�v�n. Sz�th felnyitotta �s �gy sz�lt:
- Ezt a l�d�t annak aj�nd�kozom, akinek a teste pontosan kit�lti.
A megh�vottak egym�s ut�n igyekeztek elnyerni a dr�ga aj�nd�kot, de egyiknek sem siker�lt. Most Ozirisz k�s�rletezett �s �me teste teljesen bet�lt�tte a pomp�s t�rgyat.
- Nem k�ts�ges, a l�da t�ged illet! - ki�ltotta Sz�th. Szav�ra el�rontottak rejtekhely�kb�l az �sszeesk�v�k, Oziriszre csapt�k a fedelet. A l�d�t er�sen lesz�gezt�k �s a N�lus viz�be s�llyesztett�k.
Mid�n �zisz f�rje gy�szos sors�r�l �rtes�lt, lev�gta egy hajfonat�t, mag�ra �lt�tte a sirat�asszonyok ruh�j�t �s a f�jdalomt�l bomlott �sszel rohant ki palot�j�b�l, hogy felkutassa Ozirisz holttest�t. �zisz erd�t-mez�t, hegyet-v�lgyet bej�rt, minden �tj�ba ker�l�t megk�rdezett, m�gikus hatalm�val m�g az �llatokat is sz�ra b�rta, de hi�ba, senki sem tudta megmondani, hol nyugszik Ozirisz teste. Rem�nyvesztetten bolyongott a N�lus partj�n, amikor egy n�das mellett j�tszadoz� gyermekekre bukkant. A gyermekek elmondt�k az istenn�nek, mik�nt vetette Sz�th cinkosaival az Ozirisz test�t rejt� remekbe faragott l�d�t a N�lus habjai k�z�. Az igazs�got ugyanis csak a gyermekek tudj�k �s �rulj�k el! Ozirisz d�szes kopors�ja lassan �szott a tenger fel�, de a foly� torkolata el�tt megakadt egy hatalmas tamariszkuszfa gy�kereiben. A csod�latos fa e pillanatt�l fogva egyre tereb�lyesedett �s a kopors� id�vel belen�tt a vaskos t�rzs�be. �zisz most �tnak indult, hogy felkutassa a k�l�n�s tamariszkuszt, a f�nak azonban nyom�t sem tal�lta. A delta vid�k�nek lakosai elmondt�k, hogy volt egy �ri�si tamariszkusz a foly�parton, de azt B�blosz kir�lya nemr�gen kiv�gatta. A kir�ly, a N�lus partj�n s�t�lva, megpillantotta a gy�ny�r� f�t �s �p�l� palot�j�hoz oszlopot faragatott bel�le. Ozirisz test�t teh�t a b�bloszi kir�ly palot�j�nak oszlopa z�rta mag�ban.
�zisz haboz�s n�lk�l B�bloszba sietett �s a kir�ly palot�j�hoz k�zel egy �rnyas sz�k�k�t k�v�n megpihent. Ebb�l a k�tb�l mer�tettek vizet a kir�lyn� szolg�l�i. Bar�ts�gosan sz�ba elegyedtek a sz�ps�ges ismeretlennel. �zisz h�l�b�l elbor�totta hajukat a bel�le �rad� isteni illattal. A szolg�l�k elbesz�lt�k tal�lkoz�sukat �rn�j�knek. A kir�lyn�ban fel�bredt a v�gy, hogy � is megismerje a b�natos idegent. Nyomban mag�hoz h�vatta �s r�b�zta az egyik kicsiny herceg gondoz�s�t. Az istenn� B�blosz kir�ky�nak h�z�ban maradt. Annyira megkedvelte a hercegi csecsem�t, hogy keble helyett isteni ujj�b�l t�pl�lta �s hogy a kicsiny haland�t halhatatlann� tegye, �jjelente, amikor a palota lakoi pihentek, par�zs f�l� tartotta. Ezut�n pedig fecske alakj�t �lt�tte mag�ra �s pirkad�sig gy�szos vijjog�ssal r�pd�ste k�r�l az oszlopot, mely mag�ban rejtette Ozirisz holttest�t. A kir�ly palot�j�ban csakhamar h�re ment az idegen k�l�n�s viselked�s�nek. A h�r a kir�lyn� f�l�be is eljutott �s elhat�rozta v�g�re j�r a mendemond�nak. Egy este megb�jt a terem egyik s�t�t sark�ban, hogy kik�mlelje a herceg dajk�j�nak mozdulatait. Mint minden �jjel, �zisz most is megv�rta, am�g a palota elcsendes�l. Ekkor bereteszelte a terem ajtaj�t, has�bf�kat haj�tott a t�zre �s a l�ngok kihunyt�lval a kir�lyi gyermeket a par�zs f�l� tartotta. Az anya dermedten figyelte a t�rt�nteket, de amikor magzat�t a par�zs felett l�tta, nem b�rta tov�bb, sikoltozva rohant el� rejtek�b�l, kiragadta fi�t t�zb�l �s az el�siet� szolg�k el�tt vonta felel�ss�gre az idegen dajk�t. �zisz �gy v�laszolt:
- �, te balga! Meggondolatlan beavatkoz�soddal elraboltad fiad halhatatlans�g�t! Tudd meg, �n Nut le�nya, �zisz istenn� vagyok. Gyermekedet megszerettem, �s elhat�roztam, hogy az istenek k�z� emelem. De most m�r nem tehetem. Az�rt kerestem fel palot�dat, mert urad kiv�gatta azt a tamariszkuszt�rzset, amely a f�rjem kopors�j�t z�rja mag�ba. Ebben a faragott oszlopban nyugszik a j�s�gos �s hatalmas Ozirisz, akit tulajdon fiv�re gyilkolt meg gal�dul. Te is asszony vagy, kir�lyn�, k�rlek, j�rj k�zbe uradn�l, adja nekem azt az oszlopot, amely az im�dott testet rejti!
B�blosz kir�lya eleget tett feles�ge k�r�s�nek. Az oszlopban val�ban megtal�lt�k Ozirisz d�szes l�d�j�t. Ozirisz kopors�j�t haj�ra tett�k �s a N�luson visszahaj�ztak �zisz palot�j�ba. Az istenn� a l�d�t a mocs�rba rejtette, nehogy Sz�th �jra r�tal�ljon �s megsemmis�tse. Sz�th �rtes�lt �zisz utaz�s�r�l �s csakhamar tudom�s�ra jutott az is, hogy b�tyja holtteste vissza�rkezett Egyiptom f�ldj�re. F�lt�kenys�ge �s gy�l�lete �jra fel�bredt, a halott Ozirisz jelenl�t�t sem b�rta elviselni. Vad elsz�nts�ggal fogott a kopors� felkutat�s�hoz, de b�n�s igyekezete eredm�nytelen maradt. V�g�l a v�letlen sietett seg�ts�g�re. Egy alkolommal a N�lus ment�n vad�szgatott. Nyila el�l egy popm�s tigris a n�dasba menek�lt, s � �ld�z�be vette. K�s� estig t�rtetett a vad nyom�ban, s m�r alig tapogat�zott a s�t�tben, amikor a felh�k k�z�l hirtelen el�b�jt a hold �s felcsillantott el�tte valamilyen f�mes t�rgyat. K�zelebb l�pve Sz�th megpillantotta az ismer�s l�d�t. �zisz e n�das szigetre rejtette ur�nak f�ltett test�t. Nut fi�t vak d�h ker�tette hatalm�ba, nekiesett a kopors�nak, felfesz�tette fedel�t �s Ozirisz holttest�t tizenn�gy darabra v�gta; s hogy soha senki nyom�ra ne bukkanjon - a darabokat sz�tsz�rta a N�lus viz�ben, a mocs�rban �s a t�voli f�ldeken.
Amint �zisz meghallotta Sz�th �jabb gal�d tett�nek h�r�t, ism�t gy�szruh�t �lt�tt, mintha csak most vesztette volna el im�dott ur�t. Seg�ts�g�l h�vta h�g�t, Nepth�szt �s az mag�val hozta sak�lfej� fi�t, Anubiszt is. Egy�tt indultak el a j�s�gos istenkir�ly sz�tsz�rt maradv�nyainak megkeres�s�re. Olyan nagy kitart�ssal �s elsz�nts�ggal kutatt�k �t a vid�ket, hogy v�g�l egy kiv�tel�vel minden darabj�t �sszeszedt�k. Csak Ozirisz nemz�szerve hi�nyzott, az a N�lusban maradt, egy moh� hal elnyelte. �zisz v�gtelen t�relemmel illesztette egym�shoz hitvese test�nek darabk�it, s az elveszett r�szecske hely�re �jat alkotott. Mid�n Ozirisz �jra el�tte fek�dt, behintette var�zsos erej� folyad�kkal, majd b�v�s ig�ket mormolt, s �me a nagy kir�ly ism�t �letre k�lt. �zisz gyeng�d szerelemmel borult Ozirisz test�re, vele t�lt�tte az �jszak�t �s egyes�l�sekb�l fi� fogant, H�rusz, a dics� napgyermek. Ozirisz azonban nem maradhatott tov�bb az �l�k birodalm�ban. Csak az�rt t�madt fel r�vid id�re, hogy halhatatlan �t�dj�nak �letet adjon. T�voznia kellett a holtak orsz�g�ba, de az istenek nem feledkeztek meg j�s�g�r�l �s igazs�goss�g�r�l. �t tett�k meg a holtak birodalm�nak, Amentinek a fejedelm�v�, az elt�vozottak lelk�nek igazs�gos b�r�j�v�. �zisz ill� s�rhelyet k�sz�tett a tetemnek. Nepth�sz �s Anubisz bebalzsamozt�k, v�szonszalagokba csavart�k, hogy a test megtisztultan induljon t�lvil�gi �tj�ra.
�zisz ezut�n a N�lus delt�j�nak rejtett zug�ba vonult, hogy sz�letend� gyermek�t elrejtse gonosz nagyb�tyj�nak bossz�ja el�l. �thatolhatatlan mocsarakt�l v�dett szigeten sz�lte meg Ozirisz �r�k�s�t. A gyermeket feln�veked�s�ig var�zstudom�ny�val �vta a gyilkos mesterked�sek ellen. Amikor H�rusz er�teljes ifj�v� serd�lt, az als� vil�g fejedelme, Ozirisz megl�togatta. Felsz�l�totta, �lljon v�res bossz�t a rajta �s anyj�n elk�vetett gaztettek�rt, foglalja el Als�- �s Fels�-Egyiptom tr�nus�t, hogy az igazs�g diadalmaskodj�k a gonosz felett. H�rusz sz�vets�geseket keresett. Nepth�sz, Sz�th feles�ge meggy�l�lte ur�t b�nei miatt �s fi�val, Anubisszal egy�tt nyomban H�rusz p�rtj�ra �llt. Nagy sereget toboroztak �s harcba indultak a s�t�ts�g ellen.
Sz�th nem t�rt ki a k�zdelem el�l, mert azt gondolta, hogy ha Ozirisz ut�dj�t is megsemmis�ti, h�bor�thatatlanul birtokolhatja a k�t birodalom kir�lyi sz�k�t. De az �d�z k�zdelemben az istenek H�rusz mell� �lltak �s siker�lt legy�znie Sz�th sereg�t. H�rusz �ld�z�be vette Sz�thtet �s elkezd�d�d�tt a k�t isten vad p�rviadala. Sz�th kit�pte H�rusz szem�t, Ozirisz fia viszont lemetszette Sz�th nemz�szerv�t. F�rfiass�g�nak elveszt�s�vel Sz�th �r�kre lemondhatott a f�ldi uralkod�s rem�ny�r�l. H�rusz a kit�pett szem�t a mindens�g ur�nak, R�nek aj�nlotta fel. R� felvitte a mennyboltra �s megalkotta vele a napkorongot. Am�g H�rusz b�lcsen �s igazs�gosan uralkodott itt alant, szeme �letad�an sug�rzott a magasb�l az �l�kre. 

H�rusz �s Sz�th

Egy ifj� isten �llt a mindens�g ur�nak tr�nusa el�tt �s apj�nak, Ozirisznek, a t�lvil�g uralkod�j�nak f�ldi hivatal�t k�rte a maga sz�m�ra. Ez az ifj� isten nem volt m�s, mint H�rusz, �zisz �s Ozirisz fia, akit anyja a papiruszn�das s�r�j�ben sz�lt. Ott rejtegette, dugdosta, nehogy felismerj�k, hogy majd nagyra n�ve bossz�t �lljon apja gyilkos�n.
H�rusz mellett sz�lalt fel Su, a napisten fia, mondv�n:
- Az igazs�gnak le kell gy�znie az er�szakot. Cselekedj ekk�ppen �s add Ozirisz hivatal�t fi�nak, H�rusznak. Thot, a b�lcsess�g istene ugyancsak H�ruszt p�rtolta, mondv�n:
- Igaza van Sunak, az apa hivatala a fi�t illeti meg.
Az isteni kilencs�g �gy hat�rozott:
- Adja Thot a kir�lyi n�vgy�r�t H�rusznak �s tegye a koron�t fej�re.
Mikor �zisz ezt megtudta, ujjongva felki�ltott:
- F�jjon az �szaki sz�l nyugat fel�, a halottak birodalm�ba �s vigye meg a h�rt Ozirisz kir�lynak.
�mde Sz�th, aki Nut fia, H�rusz nagyb�tyja, �zisz testv�re volt, mag�nak akarta megszerezni Ozirisz �r�ks�g�t, ez�rt �gy sz�lt az isteni liencs�ghez:
- K�ldjetek ki engem, hogy megk�zdjek H�russzal. Majd �n megmutatom, melyik�nk �r t�bbet. Az �n kezeim biztosan le fogj�k �t gy�zni.
Thot azonban �gy felelt:
- Hogy k�v�nhatod magad sz�m�ra Ozirisz hivatal�t, mikor az � fia, H�rusz �letben van?
M�sr�szt azonban Sz�thnek is voltak p�rtfog�i, ez�rt az isteni kilencs�g nem tudott d�nteni. Erre Atum isten, a mindens�g ura, a h�liopoliszi nag fejedelem �gy sz�lt:
- H�vj�k el Hnum istent, a Kost, Mend�sz v�ros ur�t, a nagy �s �l� istent, hogy � �t�lkezz�k a k�t ifj� �gy�ben.
Miut�n Kos meg�rkezett, Atum �gy sz�lt hozz�:
- Hozz �t�letet e k�t ifj� �gy�ben �s sz�ntesd meg ezt az �llapotot, hogy itt vitatkozzanak el�tt�nk �vek �ta, mindennap. M�r hoztunk d�nt�st kett�j�k k�z�tt, de a visz�ly az�ta sem �rt v�get.
Kos, a nagy �s �l� isten, �vatoss�gra intett:
-Nem d�nthet�nk ebben a dologban, m�g nem ismerj�k alaposan az �gy �ll�s�t. K�ldjetek egy levelet a hatalmas Neith istenn�nek, az istenany�nak. Azt tessz�k majd, amit � mond.
Erre az isteni kilencs�g �gy sz�lt Thothoz:
- �rj egy levelet Neithnek, a hatalmas istens�gnek, a mindens�g ur�nak, Atumnak, a h�liopoliszi Bik�nak nev�ben.
- Nagyon sz�vesen, azonnal - felelte Thot.
Azzal le�lt ls meg�rta a levelet, mely �gy hangzott:
"A mindens�g ura, Fels�- �s Als�-Egyiptom kir�lya, R�-Atum, a napkorong, aki bevil�g�tja f�ny�vel eg�sz Egyiptomot, �s aki egy�ttal a hatalmas N�lus, k�ldi ezt a levelet Neithnek, a hatalmasnak, az istenany�nak, a mindens�g ura �l� lelk�nek. A mindens�g ura, N�ith al�zatos szolg�ja, nag gondban van �jjel �s nappal Ozirisz �r�ks�ge miatt, ezen tancskozik Egyiptom isteneivel mindennap. Adj tan�csot, �, istenanya, mit tegy�nk ezzel a k�t ifj�val, aki 80 �v �ta mindennap megjelenik a t�rv�nysz�k el�tt, �s nem tudja senki, hogy hangozz�k a d�nt�s �gy�kben. �rd meg, �, istenanya, mit tegy�nk."
Erre v�laszul Neith, a hatalmas istenanya, levelet k�ld�tt, mely a k�vetkez�k�ppen hangzott:
"Adj�tok Ozirisz hivatal�t fi�nak, H�rusznak, mert m�sk�pp hallatlan igazs�gtalans�got k�vettek el. De ezzel engem is megs�rten�tek �s el�id�zn�tek, hogy az �g leszakadjon a f�ldre. �zenem pedig a mindens�g ur�nak, a h�liopoliszi Bik�nak: k�rp�tl�sul a kir�lys�g�rt kett�zd meg Sz�thnek a vagyon�t, add neki feles�g�l k�t l�nyodat, Anat �s Astarte istenn�ket, azt�n H�ruszt helyezd atyj�nak, Ozirisznek tr�nus�ra."
Neithnek, a hatalmasnak, az istenany�nak ez a levele meg�rkezett az isteni kilencs�g el�, mely �ppen egy nagy csarnokban tan�cskozott. Thot kez�be vette a levelet �s hangosan felolvasta az isteni kilencs�g �s a mindens�g ura el�tt. Az isteni kilencs�g, mintha csak egy sz�ja lett volna, �gy ki�ltott fel:
- Neith istenn�nek igaza van!
Atum, a napisten, a mindens�g ura azonban sz�v�ben m�g mindig Sz�th p�rtj�n volt �s �gy sz�lt H�ruszhoz:
- Gyenge testalkat� vagy te m�g �s ez a hivatal t�l neh�z egy olyan fejletlen kamsznak, mint te vagy.
Erre az isteni kilencs�g rettent� haragra gerjedt. Baba isten fel�llt �s odaki�ltott a napistennek:
- Meg�rdemled, hogy �res legyen a szent�lyed!
Az isteni kielncs�g otthagyta a csarnokot, tagjai visszavonultak lak�saikba, a mindens�g ura pedig mag�ra hagyatva egy eg�sz napot fekve t�lt�tt szob�j�ban. Sz�v�ben m�ly szomor�s�g lakozott. De ekkor megj�tt le�nya, H�thor, a d�li szikomorfa �rn�je �s siker�lt neki atyj�t felvid�tani. Tr�f�ira a napisten felkacagott, majd felemelkedv�n, �jra �sszeh�vta a kielnctag� istens�get, hogy �l�sezzen H�rusz �s Sz�th �gy�ben. Mikor mind egy�tt voltak, �gy sz�lt H�ruszhoz �s Sz�thhez:
- No, besz�ljetek!
Els�nek Sz�th, a nagyerej�, Nut istenn� fia sz�lalt meg. Ezeket mondta:
- Ami engem illet, �n vagyok Sz�th, a leger�sebb az isteni kilencs�gben. �n �l�m meg mindennap a mindens�g ura, a napisten ellens�geit �s ott �llok az � b�rk�j�ban. Nincs egyetlen olyan isten sem, aki el tudn� v�gezni ezeket a feladatokat. Nekem ven teh�t jogom bet�lteni Ozirisz hivatal�t.
Erre az istenek egy r�sze - megv�ltoztatva el�bbi v�lem�ny�ket - �gy sz�lt:
- Sz�thnek, Nut fi�nak, igaz van.
De Thot �s Onurisz hangosan �gy ki�ltott fel:
- Mi dolog ez?! �tadj�tok a nagyb�tynak az apa tiszts�g�t, mikor a fia �letben van?
Kos, a nagy �l� isten, Mend�sz ura �gy vit�zott vel�k:
- H�t �tadj�k a hivatalt ennek a fiatal sihedernek, mikor a nagyb�tyja, Sz�th, �letben van?
H�rusz, �zisz fia, pedig �gy besz�lt:
- M�ltatlan dolog az, hogy engem az isteni kilencs�g foszt meg aty�mnak, Ozirisznek hivatal�t�l.
�zisz, aki szint�n jelen volt fia �gy�nek t�rgyal�s�n�l, rettent� d�hre gerjedt �s �gy ki�ltott fel:
- Amilyen igaz, hogy �l az �n any�m, Neith istenn� �s amilyen igaz, hogy �l Ptah-Tateten, akinek hossz�ak a tollai �s aki let�ri az istenek szarv�t, olyan igaz, hogy nem nyugszom bele abba az �t�letbe, mely megfosztja fiamat atyja �r�ks�g�t�l, mert �n ezt igazs�gtalans�gnak tartom.
Az isteni kilencs�g erre �gy v�laszolt:
- Sz�nj meg d�h�ngeni! Igazs�got fogunk szolg�ltatni annak, akinek igaza van.
Sz�th isten, Nut fia, mikor l�tta, hogy az isteni kilencs�g �jra H�rusz �gye fel� hajlik �s �zisznek kedvez� szavakat mondtak, sz�rny� haragra gerjedt �s �gy sz�lt hozz�juk:
- Nem f�ltek, hogy kezembe fogom buzog�nyomat �s mindennap agyon�t�k egyet k�z�letek?
De azt�n lecsillapodott �s csak annyit mondott:
- Nem t�rgyalok addig ez el�tt a t�rv�nysz�k el�tt, am�g �zisz is jelen van.
Atum-R� napisten, aki sz�ve szerint Sz�thet p�rtolta, �gy sz�lt:
- Gyertek, sz�lljunk haj�ra, menj�nk �t a K�z�ps� Szigetre �s �t�lkezz�nk ott. Antinak, a r�v�sznek ondj�tok meg, hogy ne merjen �tvinni cs�nakj�n egyetlen asszonyt sem.
Az isteni kilencs�g csakugyan haj�ra sz�llt, �tkelt a szigetre, ott letelepedett �s falatozni kezdett. Mikor �zisz istenn� megtudta, hogy az isteni kilencs�g a K�z�ps� Szigetre ment, � is ut�nuk indult. Lement a partra �s k�zeldett Antihoz, a r�v�szhez, kai nem messze cs�nakj�t�l �ld�g�lt. Nem ismerte meg �ziszt, mert az �tv�ltozott �regasszonny� �s meggy�rnyedve csoszogott. Egy kis aranygy�r�t viselt a kez�n. Mikor oda�rt a r�v�szhez, �gy sz�lt hozz�:
- Az�rt j�ttem hozz�d, hogy megk�rjelek, vigy�l �t engem a K�z�ps� Szigetre, mivel egy b�gre lisztet akarok vinni a kisfiamnak. M�r �t napja ott van a szigeten, �rzi az �llatokat �s bizony�ra nagyon meg�hezett.
A r�v�sz azonban �gy v�laszolt:
- Lelkemre k�t�tt�k, hogy ne vigyek �t egyetlen asszonyt sem.
- Amit te mondasz - vit�zott vele �zisz -, az csak �ziszre vonatkozik, �t nem szabad �tvinned.
A r�v�sz egy ideig gondolkodott, majd �gy sz�lt:
- Mit adsz nekem, ha �tviszlek a K�z�ps� Szigetre?
- Adok neked egy cip�t - felelte �isz.
- Minek nekem a te cip�d? - mondta a r�v�sz. - �tvigyelek egy cip��rt, mikor megmondt�k nekm, hogy ne vigyek �t egy asszonyt sem?
- H�t neked adom ezt az aranygy�r�t, amit a kezemen viselek - felelte �zisz.
- J�l van, addi ide az aranygy�r�t, akkor �tviszlek - mondta a r�v�sz.
�zisz odaadta �s a r�v�sz csakugyan �tsz�ll�totta a K�z�ps� Szigetre. �zisz egy ideig s�t�lt a f�k alatt, n�zel�d�tt jobbra-balra, m�g meg nem l�tta az isteni kielncs�get, amint ott �ld�g�lt �s falatozott. Sz�th azonban megl�tta �ziszt �s k�zeldett fel�je. �zisz erre var�zsig�t mondott �s gy�ny�r� fiatal n�v� v�ltozott. Olyan sz�p volt, hogy nem volt p�rja az eg�sz orsz�gban. Sz�th r�gt�n heves szerelemre gyulladt ir�nta. Egy szikomorfa m�g� �llt �s onnan ki�ltott r�:
- J�jj ide, te sz�p teremt�s, hadd lehetek egy kis ideig veled!
- �, nagy uram - felelte �zisz -, �n egy p�sztor feles�ge vagyok. Egy fiat sz�ltem neki. Mikor f�rjem meghalt, ez a fi� vette �t apja ny�j�nak �rz�s�t. J�tt azonban egy idegen, bement az ist�ll�ba �s �gy sz�lt a fiamhoz: le�tlek, kikergetlek, elveszem t�led aty�d ny�j�t. �gy besz�lt vele. Arra k�rlek, nagy uram, l�gy a fiam v�delmez�je.
- Micsoda - ki�ltott fel Sz�th -, h�t egy idegen csavarg� b�rja az �llatokat, mikor az atya fia �letben van?!
Ebben a pillanatban �zisz mad�rr� v�ltozott �s felsz�llt a szikomorfa tetej�re. �gy sz�lt Sz�thez:
- Most azt�n s�rhatsz! Saj�t sz�ddal �s saj�t szavaddal mondt�l �t�letet magad felett. Mit akarsz m�g ezek ut�n?
Sz�th sz�gyen�ben �s d�h�ben s�rva fakadt, majd elment arra a helyre, ahol a mindens�g ura R� tart�zkodott �s m�g akkor is zokogott.
- Mi bajod van m�r megint? - k�rdezte a napisten.
- �, mindens�g ura, nagy az �n b�natom - felelte Sz�th. - �zisz, ez a gonosz asszony, elj�tt ide is, hogy gy�t�rj�n engem. Sz�p n�v� v�ltozott �s ezt mondta nekem: "�n egy p�sztor feles�ge vagyok, aki nemr�gen halt meg. Egy fi�t sz�ltem neki, aki apja hal�la ut�n a ny�jat �rizte. J�tt azonban egy idegen, bement at ist�ll�ba �s azt mondta a fiamnak: �n t�ged le�tlek, kikergetlek, elveszem ap�d ny�j�t, ezent�l az �n tulajdonom lesz." Ezt mondta nekem �zisz istenn�.
- �s te mit felelt�l erre? - k�rdezte a napisten.
- H�t elveheti egy idegen a ny�jat, mikor az ap�nak a fia �l? �ssenek egy bottal arc�ba ennek a csvarg�nak, dobj�k ki �s helyezz�k a te fiadat apj�nak a birtok�ba. Ezt feleltem neki.
- H�t akkor mit akarsz? - mondta a napisten. - Te magad mondt�l �t�letet magad felett.
Sz�th d�h�ben nem tudott m�st tenni, mint hogy Antit, a r�v�szt, az isteni kilencs�g el� rendelte, mert megszegte a parancsot. Az isteni kilencs�g arra �t�lte a r�v�szt, hogy l�bk�rmeit t�b�l kit�pj�k. Anti pedig, akit az aranygy�r� vesztegetett meg, el�tkozta az aranyat az isteni kilencs�g el�tt monfv�n:
- Legyen gy�l�letes az arany mind�r�kre az �n v�rosomban.
Az isteni kilencs�g pedig haj�ra sz�llt, �tment a nyugati partra �s ott letelepedett egy hegyen. Mikor el�rkezett az este, a napisten ezt izente nekik:
- Mit csin�ltok itt, mivel t�ltitek az id�t? Hagyj�tok, hogy ez a k�t fiatalember eg�sz �let�t a t�rv�nysz�k el�tt t�ltse? Amint meg�rkezik hozz�tok ez az �zenet, azonnal tegy�tek a feh�r koron�t H��rusznak, �zisz fi�nak a fej�re �s �t nevezz�tek ki atyja ut�d�ul.
Sz�th erre �jra sz�rny� d�hre gerjedt, de az isteni kilencs�g �gy sz�lt hozz�:
- Sz�nj meg d�h�ngeni. Nem kell-e azt megtenni, amit a napisten mond?
A feh�r koron�t r�tett�k H�rusznak, �zisz fi�nak fej�re. De Sz�th m�g mindig nem nyugodott bele �s d�h�ngve tiltakozott:
- �tadj�tok a hivatalt az unoka�cs�mnek, mikor �n, a nagyb�tyja, �letben vagyok? Vegy�k le a feh�r koron�t H�rusz fej�r�l �s dobj�k �t a v�zbe, hogy megk�zdhessek vele m�g egyszer a kir�lyi hivatal�rt.
�gy sz�lt �s az isteni kilencs�g a napistenhez fordult, aki beleegyezett Sz�th ind�tv�ny�ba. Sz�th erre �gy sz�lt H�ruszhoz:
- Gyere, v�ltozzunk �t k�t v�zil�v� �s mer�lj�nk le a tenger habjaiba. Aki h�rom h�napon bel�l felmer�l a v�zb�l, az nem alkalmas a kir�lyi hivatal ell�t�s�ra.
H�rusz v�llalta a k�zdelmet �s a k�t ellenf�l elmer�lt a v�zbe. �zisz pedig �lt a tengerparton �s �gy zokogott: - Sz�th meg fogja �lni az �n fiamat, H�ruszt.
Elhat�rozta, hogy ezt megakad�lyozza. Keresett eegy k�telet, majd rezet hozott �s szigonyt �nt�tt. A szigonyt r�k�t�tte a k�t�lre �s bedobta a tengerbe azon a helyen, ahol H�rusz �s Sz�th elmer�lt �zisz Sz�th test�beakarta dobni a szigonyt, de az H�rusz test�be harapott. H�rusz erre feljajdult:
- Seg�ts�g, any�m, �zisz, parancsold meg a szigonyodnak, hogy engedjen el engem, hiszen �n H�rusz vagyok, a te fiad!
�zisz erre ijedten felki�ltott �s r�parancsolt a szigonyra, hogy engedje el H�ruszt. A szigony el is engedte, mire �zisz �jra a v�zbe dobta �s ez most m�r Sz�th test�be harapott. Sz�th f�jdalm�ban felki�ltott:
- Mit v�tettem ellened, �, n�v�rem, �zisz? Parancsold meg szigonyodnak, hogy boccs�son el engem. Hiszen �n a te, egyany�t�l val� testv�red vagyok!
�zisz sz�ve megesett testv�r�n �s �szinte m�ly r�szv�t t�madt sz�v�ben. A szigony�hoz fordult, mondv�n:
- Bocs�sd el �t! �zisznek a testv�re az, akibe te harapsz.
Erre sz�rny� dolog t�rt�nt. H�rusz heves d�hre gerjedt anyja ellen �s kij�tt a v�zb�l. Arca olyan volt, mint egy d�h�ng� leop�rd�. Kez�be vette 16 deben s�ly� k�s�t �s lev�gta anyj�nak, �zisznek a fej�t. A fejet kez�be vette �s elrohant a hegys�gbe. �zisz pedig fejetlen kovak� szoborr� v�ltozott. Atum-R� napisten, mikor megl�tta a szobrot, e szavakat int�zte Thot istenhez:
- Ki ez az ismeretlen n�, akinek nincs feje?
- �, uram - felelte Thot -, ez a hatalmas �zisz, az istenanya, H�rusz, az � fia, lefejezte.
Erre a napisten haragj�ban felki�ltott �s �gy sz�lt az isteni kilencs�ghez:
- Nosza, induljunk �s m�rj�nk r� s�lyos b�ntet�st.
Az isteni kilencs�g pedig felment a hegys�gbe �s indult megkeresni H�ruszt, �zisz fi�t. H�rusz ek�zben sokfel� k�borult �s elf�radva aludt egy fa alatt. Sz�th, aki szint�n kij�tt a v�zb�l, ugyancsak a hegys�gben k�borolt �s r�tal�lva H�ruszra, kit�pte a k�t szemgoly�j�t �s el�sta hegyen. A szemek pedig kivir�goztak �s l�tuszvir�gg� v�ltoztak. Sz�th ekkor visszat�rt a napistenhez �s azt hazudta, hogy nem tal�lkozott H�russzal.
T�rt�nt pedig, hogy H�thor istenn�, a d�li szikomorfa �rn�je, a hegys�gben megtal�lta H�ruszt, amint s�rva fek�dte a f�ben. Az istenn� megsajn�lta, fogott egy gazell�t, megfejte �s �gy sz�lt H�ruszhoz:
- Nyisd ki a szemedet, hogy tejet �nthessek bele!
H�rusz engedelmeskedett, kinyitotta szem�t �s az istenn� n�h�ny csepp tejet �nt�tt bel�, el�bb a jobb, majd a bal szem�be. Ezut�n �gy sz�lt H�ruszhoz:
- Nyisd ki most a szemedet!
�s �me, mikor kinyitotta szem�t, ism�t l�tott. Nem lehet le�rni az � �r�m�t. H�thor istenn� pedig elment a napistenhez �s jelentette neki:
- Megtal�ltam H�ruszt. Sz�th megvak�totta, de �n �jra meggy�hy�tottam. N�zd csak, m�r j�n is.
Az isteni kilencs�g �jra maga el� id�zte H�ruszt �s Sz�thet. A mindens�g ura �gy sz�lt hozz�juk:
- Miel�tt az isteni kilencs�g �lln�tok, egyetek, igyatok, legyetek imm�r j� b�kess�gben �s hagyj�tok abba ezt a folytonos veszeked�st.
Sz�th erre �gy sz�lt H�ruszhoz:
- Gyere, t�lts�nk el egy sz�p napot h�zamban.
- Nagyon sz�vesen - felelte H�rusz.
El is mentek, de Sz�th nem kereste �szint�n a bar�ts�got, hanem H�rusz megront�s�ra t�rekedett. Erre �jb�l kit�rt az ellens�gesked�s �s Sz�th �gy sz�lt az isteni kilencs�ghez:
- Ne adj�tok neki apj�nak hivatal�t! K�ldj�tek ki velem egy�tt, hogy �p�ts�nk k�haj�kat �s k�zdj�nk meg egym�ssal, mint k�t ellenf�l. A gy�ztes� legyen a kir�lyi hivatal )�let, �dv, eg�szs�g k�s�rje!).
H�rusz �r�mmel fogadta Sz�th ind�tv�ny�t. Ugyanis ravasz tervet eszelt ki. Kiv�gott j� n�h�ny f�t �s ezekb�l k�sz�tette el haj�j�t, k�v�l pedig gipszr�teggel vonta be, hogy �gy l�ss�k, mintha haj�ja k�b�l k�sz�lt volna. Mindezt �jszak�nak idej�n csin�lta �gy, hogy terv�r�l senki sem tudott. M�g Sz�th is, amikor megpillantotta H�rusz haj�j�t, azt hitte, hogy val�ban k�b�l k�sz�lt. � maga felment egy hegyre, lev�gott egy sziklacs�csot �s abb�l �p�tett mag�nak egy 138 k�ny�knyi hossz�s�g� haj�t.
Nemsok�ra besz�lltak haj�ikba az isteni kilencs�g el�tt. Sz�th haj�ja term�szetesen els�llyedt a hull�mokban, m�g H�rusz a v�z sz�n�n maradt. Sz�th azonban megmenek�lt, v�zil�v� v�ltozott �s nekirohant H�rusz haj�j�nak, hogy els�llyessze. H�rusz d�h�ben megragadott egy l�ndzs�t, hogy led�fje, de az isteni kilenc�sg megtiltotta neki. Erre H�rusz nagy elkesered�s�ben haj�j�val Szaiszba utazott, hogy panaszt tegyen Neithn�l, az istenany�n�l. �gy sz�lt hozz�:
- � istenanya, t�gy valamit, hogy v�gre �t�letet hozzanak Sz�thtel val� visz�lyomban. Hiszen 80 �v �ta a t�rv�nysz�ken t�ltj�k az id�t an�lk�l, hogy �t�letet tudn�nk mondani. Sohasem adtak Sz�thnek igazat �s m�r ezerszer elismert�k, hogy nekem van igazam. � azonban �gyet sem vet arra, amit az isteni kilencs�g mond, hanem �jabb �s �jabb fondorlatokat eszel ki ellenem. Pedig m�r volt t�rgyal�s az "Igazs�g �tja"-csarnokban is �s ott is nekem adtak igazat. Sok m�s helyen ismegt�rgyalt�k az �gy�nket �s minden esetben meg�llap�tott�k az igazamat. Az isteni kilencs�g m�r sz�mtalanszor kimondta, hogy teljes igazs�g az, amit H�rusz, �zisz fia mond. De mit �r mindez, ha m�gsem kapom meg aty�m hivatal�t?
Erre Neith, az istenanya, Thotot h�vatta �s �ltala izent a napistennek, a mindens�g ur�nak:
- K�ldess egy levelet Oziriszhez, hogy � mondjon �t�letet a k�t ifj� ember �gy�ben.
A mindens�g ura ezeket mondta Thotnak:
- �lj le �s �rj levelet Ozirisznek, hogy megtudjuk, mi az � v�lem�nye az �ggyel kapcsolatban.
Thot pedig le�lt �s a k�vetkez� levelet �rta:
"Fels�- �s Als�-Egyiptom kir�lya, a h�liopoliszi Bika, aki az embereket megalkotta a leg�sibb id�kben, az Oroszl�n, a mindens�g ura k�ldi ezt a levelez Ozirisznek (�let, �dv, eg�szs�g neki!). �rd meg nek�nk, hogy mit tegy�nk H�russzal �s Sz�thtel, nehogy helytelen hat�rozatot hozzunk az �gy kell� ismerete n�lk�l."
Mikor sok nappal ezut�n a lev�l meg�rkezett Ozirisz kir�lyhoz, a nap fi�hoz, a term�szet �s az �telek ur�hoz �s felolvast�k neki, hatalmasat ki�ltott, majd sietve v�laszolt a mindens�g ur�nak �s az isteni kilencs�gnek:
"Mi�rt k�vettek el gonoszs�got az �n fiam, H�rusz ellen? Ez a jutalmam, mikor �n tettelek benneteket er�ss�? �n teremtettem meg az �rp�t �s a b�z�t, hogy t�pl�ljam nemcsak az embereket, hanem az isteneket is. Egyetlen isten vagy istenn� sem tudta volna ezt megtenni."
Ozirisz levele el�rkezett R� napistenhez, aki �ppen akkor Xoiszban tartozk�dott �s egy feh�r mez�n �lt egy�tt az isteni kilencs�ggel. Felolvast�k el�tt�k Ozirisz level�t, mire a napisten �gy sz�lt:
- Gyorsan �rjatok v�laszt Ozirisznek �s mondj�tok meg neki, hogy azt �zenem: ha te nem l�tezn�l �s meg sem sz�lett�l volna, �rpa �s b�za akkor is lenne.
A mindens�g ur�nak ez a levele el�rkezett Oziriszhez, r�gt�n fel is olvast�k neki. � nyomban v�laszolt, mondv�n:
"Val�ban nagyon sz�p mindez, amit ti cselekedtetek, te �s az isteni kilencs�g, melynek te vagy az alkot�ja. De azt m�gis megengedt�tek, hogy az igazs�g les�llyedjen az alvil�gba. Ne b�zz�tok el magatokat, vesz�lyes helyzetben vagytok. Az �n orsz�gom vad tekintet� gonosz d�monokkal van tele, akik nem f�lnek egy istent�l vagy istenn�t�l sem. Ki fogom engedni �ket �s majd �k elrabolj�k mondazok sz�v�t, akik r�szesek a gonosz cseledetekben. Lehozz�k �ket ide az alvil�gba, ahol velem fognak lakni mind�r�kre. K�l�nben sem igazs�g, hogy csak nekem kelljen itt lak