Szent �llatok, �llatistenek

Az Egyiptomr�l �r� g�r�g-r�mai szerz�k �s egyh�zaty�k sz�m�ra az ottani vall�s leg�rthetetlenebb jelens�ge az �llatok tisztelete. Egyesek vall�si titkokat, m�lyebb �rtelmet sejtettek m�g�tte, m�sok csak a megvet�s, a g�ny hangj�n besz�ltek az �llatistenekr�l.
A klasszikus eszm�nyekhez ragaszkod� g�r�g �ll�spontot Lukianosz egyik m�v�ben M�mosz, a g�ncsoskod�s, a g�nyol�d�s megtestes�t�je fejti ki Zeusznak az ol�mposzi istenek gy�l�s�n, ahov� m�r nagy sz�mban t�dultak be Kelet k�l�n�s istenei. ".. .te kutyak�p�, lenv�szonba b�jtatott egyiptomi, te ki vagy, dr�gas�gom, �s hogyan egyezteted �ssze isten voltodat az ugat�ssal? �s mit jelentsen az, hogy ez a tarka foltos memphiszi bika irn�dat t�rgya, j�slatokat ad �s pr�f�t�i vannak? Az �biszeket, majmokat, bakkecsk�ket �s a t�bbi, sokkal nevets�gesebb l�nyt m�r eml�teni is sz�gyellem - fel nern foghatom, hogyan keveredhettek Egyiptomb�l az �gbe! Mi�rt n�zitek �lbe tett k�zzel, istenek, hogy �ket �pp�gy, net�n m�g jobban tisztelik, mint benneteket? �s t�rheted te, Zeusz, hogy kosszarvakat n�vesszenek neked?
Zeusz: Val�ban visszatetsz�, amit az egyiptomiakr�l mondasz, M�mosz. Csakhogy mindez javar�szt a miszt�riumok vil�g�ba tartozik, �s a beavatatlan ne nagyon nevessen rajtuk." (Lukianosz �sszes M�vei. II. k�t. 617-618. Az istenek gy�l�se. 10-11.)
Ha valaki csak ehhez hasonl� megnyilatkoz�sokb�l �t�ln� meg az �llatkultusz szerep�t, jelent�s�g�t, teljesen t�ves eredm�nyre jutna, hiszen csakis a t�rt�neti fejl�d�s figyelembev�tel�vel lehet ennek hely�t az egyiptomi vall�sban, kult�r�ban meghat�rozni. Ez a kultusz, mely l�tsz�lag annyira jellemz� Egyiptomra, val�j�ban csak egyes korszakokban volt d�nt� t�nyez�.
Els� eml�kei a prehisztorikus id�kb�l val�k, amikor a t�rzsi, nemzets�gi kultuszokb�l fokozatosan kirajzol�dik egy nagyobb k�z�ss�gek �ltal is elfogadott istenk�r k�pe. Tal�lkozunk olyan v�lem�nnyel is, arnely szerint az egyiptorni vall�s korai szakasz�ban a f�tisek �s �llatok tisztelete egy id�ben mutathat� ki, m�g az antropomorf istenfelfog�s csak n�h�ny sz�z �vvel k�s�bb jelentkezett. K�ts�gtelen, hogy a p�zn�n �ll� s�lyom mint isten-determinat�vum m�r az egyes�t�s kor�ban megjelenik, m�g az �l�, szak�llas f�rfialakot csak k�s�bb kezdik alkalmazni. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a s�lyom volt szem�kben az isteni hatalom f� megtestes�t�je, �ltal�ban m�lt�bb megjelen�t�si forrn�nak tartott�k az istens�g sz�m�ra, mint az embert. Ember alak� istenek tisztelet�t azonban nem vonhatjuk k�ts�gbe az egyes�t�s kor�ban sem, Ptah eset�ben ez r�g�szetileg is bizony�that�. Az �ri�s m�ret� archaikus k�lsej� koptoszi Min-szobrok dat�l�sa k�ts�ges.
K�ts�gtelen, hogy a 3000 k�r�li id�kben az isteneket leggyakrabban �llat alakban �br�zolt�k. Az �si egyiptomi �llatkultusz eredet�t eddig nem siker�lt tiszt�zni. Totemizmus itt aligha j�het sz�ba, hiszen az �llatkultusz kezdeti szakasz�ban nem eg�sz �llatfajokat, hanem csak egyes p�ld�nyokat tekintettek istennek vagy szentnek. Afrikai hamita eredet sem val�sz�n�, mivel a mai hamita n�pekn�l az �llattiszteletnek alig van jelent�s�ge. Arra kell gondolnunk, hogy k�l�nb�z� t�rzsek, falvak hasznoss�guk vagy �ppen vesz�lyess�g�k miatt kezdtek egyes �llatokat tisztelni, �s k�s�bb e kultuszok egy r�sze a k�z�s egyiptorni vall�s r�sze lett.
Az ember �s �llat forma k�z�tt �llnak az �llatfej�, embertest� istenek, melyek �vezredeken kereszt�l rendk�v�l kedveltek voltak az ikonogr�fi�ban. Az els� biztos p�ld�kat a II. dinasztia kor�t�l ismerj�k. A legismertebb �llatfej� istenek k�s�bb: R�, H�rusz, Szahmet, Anubisz, Sz�th, Szobek, de sok m�s istent is �br�zoltak ilyen forrn�ban. Egyes �llatfej� istenek k�l�nb�z� korszakokban tiszta �llat form�ban is megjelenhetnek (Anubisz, H�rusz, Sz�th, Szobek stb.). M�s istenekn�l mindig az �llat forma marad az uralkod� (Apisz, Upuaut, Nehbet).
Az egyes�t�s kor�t�l kezdve a t�riomorfizmus bizonyos fokig h�tt�rbe szorul, az �llatkultusz az �birodalomban semmi esetre sem sorolhat� a vall�s domin�ns elemei k�z�. Az istenek �llatfeje a szimbolika nyelv�n �ltal�noss�gban utal az istens�g karakter�re, tulajdons�gaira, az �ltala elind�tott asszoci�ci�sorok, a magyar�zati lehet�s�gek sokf�les�ge k�vetkezt�ben az istens�g l�nye a szeml�l� tudat�ban gazdagabb� v�lik, mint b�rmely sz�beli le�r�s vagy �r�sos jellemz�s �ltal.
Az �birodalom �vsz�zadaiban Memphiszben �pisznak az I. dinaszti�ig visszany�l� tisztelete vir�gzik, t�bb helyen is kimutathat� a szent tehenek kultusza, az egy�b �llatkultuszokkal egy�tt azonban a nagy vall�si �sszk�pben mindez nem t�ls�gosan jelent�s sz�nfolt.
Az �jbirodalmat megel�z� �llatkultusz szimbolikus jellege j�l lem�rhet� egy k�z�pbirodalmi himnuszb�l Szobek krokodilusistens�g tisztelet�re. (Ramesszeum Papirusz VI.) Szobek itt m�r R�vel azonosul, de emellett � H�rusz, s�t Anubisz is.
A k�zn�p egy r�sze sz�m�ra term�szetesen az �llatfej�, �llat alak� istenek ekkor is, k�s�bb is azonosak lehettek mag�val az �llattal, a m�veltebbek viszont az �llat tulajdons�gainak l�nyeg�re gondoltak, �l� mint�jukt�l m�r r�szben vagy teljes eg�sz�ben elvonatkoztatt�k �ket. Az isten�br�zol�sok tanulm�nyoz�sa alapj�n nagyon neh�z megk�zel�teni a val�di �llattiszteletet, sokkal konkr�tabb eredm�nyekre vezet a szent �llatok temetkez�seinek vizsg�lata, ezen kereszt�l j�l lem�rhet� a kultusz elterjedts�ge, intenzit�sa. Az els� ritu�lis �llattemetkez�sek a Bad�ri-kult�r�b�l ker�ltek el�. K�t szarvasmarhas�ron k�v�l juh- (vagy kecske-) �s kutya- vagy sak�ls�rt t�rtak fel itt. A gy�k�nybe vagy v�szonba burkolt �llatok az emberek�hez hasonl� temetkez�sben r�szes�ltek. A tov�bbiakban is mindig csak vall�si vonatkoz�s� s�rokr�l lesz sz�, nem pedig f�ldbe ker�lt �llatmaradv�nyokr�l. A Nagada I.-kult�ra idej�n n�melykor kuty�t, gazell�t temettek el emberi csontv�zakkal egy s�rba. Val�sz�n�leg egyes �llatok r�sz�re az�rt akart�k biztos�tani a t�lvil�gi tov�bb�l�st, hogy azok egy�tt maradhassanak halott gazd�jukkal, m�s esetekben ill� v�gtisztess�get akartak adni az isteni term�szet� �llatnak, �s tal�n v�delmet v�rtak t�le a t�lvil�gi �letben is. Az �birodalom kutyatemetkez�seinek m�gikus m�don azt kellett el�id�zni�k, hogy a gazd�nak hal�la ut�n se kelljen n�lk�l�znie h� t�rs�t. Egyedi esetekt�l eltekintve �llatok ritu�lis eltemet�se nem jellemz� az �birodalomra.
Az Els� �tmeneti Kor �s a K�z�pbirodalom szkeptikus, a racionalizmus fel� k�zeled� vil�gn�zete sem volt alkalmas h�tt�r az �llatkultuszok terjed�se sz�m�ra. A Haj�t�r�tt sziget�nek aranytest�, laz�rk� szak�ll� k�gy�istene mesebeli l�ny, nem a f�ldi �llatvil�gb�l val�.
Egy s�rleletre kell r�szletesebben kit�rn�nk. Petrie �sat�sai sor�n Ab�doszban, Dzset kir�ly temetkez�helye k�zel�ben, egy s�rra bukkant, amely a korai n�pi jelleg� �llatkultusz kev�s sz�m� eml�kei k�z� tartozik. A belso kamr�ban 17 macska csontv�za fek�dt. Az �ldozatok sz�m�ra kik�pzett f�lk�ben durva kidolgoz�s�, a XII. dinasztia kor�b�l val� ed�nyeket helyeztek el. E s�r jellege m�r a k�s�bbi t�meges �llattemetkez�sekre eml�keztet. Bizonyosnak l�tszik, hogy nem csup�n a kedvenc �llatok m�svil�gra vitele volt a c�l, hanem a megdics��lt �llatok j�indulat�nak megnyer�se is. A s�rmell�klet egyszer�s�ge bizony�tja, hogy az �p�t�k a szeg�ny r�tegekb�l ker�ltek ki.
Az �llatok halotti kultusz�ban III. Amenhotep uralkod�sa alatt k�vetkezett be fontos v�ltoz�s. Thotmesz herceg, a kir�ly �ia, memphiszi f�papi min�s�g�ben s�rt �p�tett az �pisz-bika r�sz�re. A s�rba elhelyezett kan�puszed�nyek feliratai Ozirisznak nevezik a halott �piszt. Ezzel megsz�nt minden k�l�nbs�g az elhunyt ember �s �llat k�z�tt, ezek is, azok is Ozirisz isteni term�szet�nek r�szeseiv� v�ltak. �pisz Ozirissz� t�tele messze hat� k�vetkezm�nnyel j�rt. A halott �llatok kultusza megkapta a legf�bb f�papi, kir�lyi j�v�hagy�st, a kultusz ilyen form�j�nak el�bb-ut�bb m� �llatokn�l is meg kellett jelennie.
Egy macsk�t maga Thotmesz herceg tett Ozirissz� az�ltal, hogy k�kopors�t k�sz�ttetett sz�m�ra, olyan feliratokkal, melyek Ozirisznak mondj�k az �llatot (117. k�p). A kopors� egyik oldala az �l� macsk�t mutatja, amint az �ldozati asztal el�tt �l, m�g�tte �ll a rnacskam�mia. A rn�sik oldalon csak az �l� macska l�that� az asztal el�tt. A macsk�t bizony�ra bebalzsamozt�k, ak�rcsak az Apisz-bik�kat. Hogy milyen fontosnak tartotta a f�pap a macska t�lvil�gi m�lt�s�g�nak kihangs�lyoz�s�t, kit�nik abb�l is, hogy a kopors� k�t r�vid oldal�hoz a kir�lyi szarkof�gokr�l vett�k a mint�t: �ziszt �s Nephth�szt v�st�k r�.
A kopors� hat�rozott vall�spolitikai t�rekv�sre utal, mely egy v�ltoz�st v�r� id�szakban az �llatkultusz hivatalos t�mogat�s�val igyekezett bizonyos - nyilv�n n�pi t�mogat�sra sz�m�t� - meg�jul�st elind�tani. Az �llatkultusz p�rtol�s�ra III. Amenhotep kor�ban nemcsak Memphiszb�l vannak adatok. Messze d�len, N�bi�ban, a szolebi templomban Amon szent �llataib�l, a juhokb�l eg�sz ny�jr�l tudunk, ami az�rt felt�n�, mert ekkor m�g nem volt szok�sos a templomokban vagy a templomok k�r�l nagyobb sz�m� szent �llatot tartani. Ugyanekkor fellend�l a Szobek-tisztelet is, mint ezt egy n�h�ny �ve felt�rt krokodilusszent�ly tan�s�tja Szumenuban (Armantt�l d�lre).
III. Amenhotep az egy�bk�nt legt�bbsz�r antropomorf Mut istenn�ben oroszl�nt l�tott. Karnakban a Szahrnettel azonos�tott Mutnak emelt templomot, amelyben a szobrok sokas�ga az istenn�t oroszl�nfejjel jelen�ti rneg �s Szahmetnek nevezi. A kir�ly szemmel l�that�an arra t�rekedett, hogy Szahmetet a th�bai tri�sz tagj�v� tegye, de ny�ltan nem mert Muttal szak�tani.
Ehnaton reformja ut�n az �llatkultusz gyorsan �jj��ledt, Tutanhamon idej�b�l m�r fennmaradt egy Apisz-s�r, Mend�szben pedig Ay kir�ly idej�n �l� �llatot is tartottak a templomban, mely val�sz�n�leg az ottani kosistens�get testes�tette meg. II. Ramszesz vall�spolitik�ja az �llatkultusz p�rtol�s�ban is p�ldak�pe, III. Amenhotep nyomdokain haladt. R�nk maradt egy Mnevisz-bika-s�r az � idej�b�l, de enn�l is sokkal jelent�sebb eml�ke az �llatkultusznak az �pisz-bik�k �j, hatalmas, k�z�s s�rboltja, melyet Haemuaszet f�pap, a kir�ly fia �p�ttetett. T�bb Apisz-szt�l� is fennmaradt, melyek k�z�l k�l�n�sen a k�vetkez� t�kr�zi j�l azokat a sokr�t� vall�si elk�pzel�seket, melyek ebben az id�ben a bik�hoz f�z�dtek: "�dv�z l�gy, �pisz-Atum, Unennofer (Ozirisz) els� l�tform�ja, szent ba, aki nyugaton van, aki Ozirisz, az alvil�g uralkod�ja." (M. Malinine - Posener - Vercoutter: Catalogue des st�les du S�rapeum de Memphis. I. Paris, 1968, 7. no. 6.)
�pisz teh�t azonos Atummal, a teremt�vel, a Nap egyik form�j�val, � Ozirisz is, akivel nem egyszer�en egyenl�, hanem annak leg�sibb alakja. A h�v�k f�ldi boldogs�got is v�rtak �piszt�l, volt, aki a 110 �ves �letkort rem�lte t�le. II. Ramszesz alatt teh�t - mint III. Amenhotep idej�n - az �llarn f�k�nt a bikakultuszt t�mogatta, s mindk�t esetben egy-egy kir�lyfi ir�ny�totta ezt memphiszi f�papi min�s�gben. A kultusz n�pi oldal�t az �jbirodalom idej�n m�g ar�nylag neh�z megragadni, de meg�llap�that�, hogy a macska �s a bik�k ut�n az �llattemet�s fokozatosan m�s fajokra is �tterjedt. R�nk maradt egy �biszkopors� is, melynek felirat�n egy �rnok b�szk�n arr�l tud�s�t, hogy egy csatorn�ba esett �biszt temetett el. A Mnevisz-bik�k sz�vskarabeust is kaptak s�rjukba.
A deir-el-medinei munk�stelep lakoss�ga gyakran fordult k�r�seivel k�l�nb�z� �llat alak� istenekhez. k�l�n�sen sok eml�ken jelenik meg a hely egyik f� patr�n�ja, a k�gy� Meret-Szeger istenn�.
T�ves volna azonban azt �ll�tani, hogy a k�s� �jbirodalmi Egyiptom egys�gesen al�zatos j�mbors�ggal tisztelte a szent �llatokat. Egy torin�i papirusz (1887) szerint egy elephantin�i papot azzal v�doltak meg, hogy �t Mnevisz-borjat, rnelyet egy fekete teh�n sz�lt, f�ldmunk�ra fogott be, majd D�lre hajtotta, eladta �ket, �s egy m�sik Mnevisz-borjat szint�n �ruba bocs�tott.
A szent �llatok kiv�laszt�sa - az �llamilag t�mogatott kultuszok eset�ben - k�l�nleges ismertet�jelek alapj�n t�rt�nt. H�rodotosz (III.28.) �gy tudta, hogy �pisznak feket�nek kellett lennie, homlok�t h�romsz�g, h�t�t sas form�j� feh�r folt d�sz�tette, nyelv�n skarabeus alak� jel volt l�that�. Mindig csak egyetlen bik�t ismertek el �pisznak, s ennek hal�la ut�n �jat kellett kiv�lasztani, ami bizony�ra nem mindig ment k�nnyen. Abban egy�bk�nt H�rodotosznak val�sz�n�leg nem volt igaza, hogy csak fekete bik�t ismerhettek el Apisznak, a szobrok �s k�pek nagy r�sze ugyanis tark�nak mutatja az �llatot. Az �j Apisz tr�nra l�ptet�se f�nyes �nneps�g keret�ben. t�rt�nt. L�nyeg�ben hasonl� k�ls�s�gek k�z�tt folyt a h�liupoliszi Mnevisz-bika �s a mend�szi kos kultusza is.
Az �llatkultusz terjed�se l�tt�n az �jbirodalom �vsz�zadaiban joggal tehet� fel a k�rd�s, mennyiben volt ennek hat�sa a nagy istenekr�l kialakult k�pzetekre, azok k�ls� alakj�ra. Amon k�t szent �llat�val, a kossal �s a lib�val m�r tal�lkoztunk. Az egyszer� ernberek �ltal �ll�tott eml�kek arra mutatnak, hogy a n�p nem mindig tett k�l�nbs�get az isten �s szent �llatai k�z�tt. Ugyanazon eml�ken a liba lehet az isten �llata, de lehet maga Amon is. A n�pi vall�s eml�kei k�z� tartozik egy szobor, mely kilenc tagb�l �ll� libacsal�dot �br�zol, megsokszorozza az Amon-�llatot (Hildesheimi M�zeum).
Az �llat form�k nem v�ltoztatnak azon, hogy Amon az esetek t�bbs�g�ben meg�rizte antropomorf jelleg�t, s�t - mint a leideni himnusz elemz�sekor l�ttuk - a vall�sfiloz�fia szerint ez sem val�di alakja, absztrakt l�ny�t voltak�ppen �br�zolhatatlannak tekintett�k.
Azokn�l a nagy istenekn�l is, amelyeket leggyakrabban �llatfejjel vagy �llat form�ban jelen�tettek meg, az �jbirodalom idej�n, a f� t�pus mellett a legk�l�nb�z�bb vari�ci�k figyelhet�k meg az ikonogr�fi�ban. �gy a Nap egyik alakj�t, Harahtit p�ld�ul az ab�doszi Sz�thi-templomban a neki szentelt k�polna egyik fal�n a k�vetkez� h�rom alakban v�st�k fel: 1. Kosfejjel, embertesttel. 2. Ember, fej�n napkorong skarabeussal (a felirat itt Harahti-Hepernek mondja). 3. A megszokott s�lyomfejjel.
A III. Thotmesz idej�n �p�tett kis deir-el-bahari k�poln�j�ban Hathor istenn� mint Dendara �rn�je ember alak�, Th�ba �rn�jek�nt viszont teh�nnek �br�zolt�k.
Thot eset�ben a k�t, majdnem egyenl� gyakoris�ggal el�fordul� �llat, az �bisz �s a p�vi�n arra mutat, hogy - legal�bbis a paps�g fels� r�tege sz�m�ra t�nylegesen egyikkel sem volt azonos. Ezt er�s�ti meg egy hermupoliszi felirat Mer-neptah kor�b�l, amelyben Thot el�sz�r k�zli, hogy �bissz� fog v�lni, k�s�bb pedig p�vi�n alakban l�p a kir�ly el�. A felirat megszerkeszt�i azonban e k�t form�n k�v�l m�g emberi k�ls�t is felt�teleztek az istenn�l. A sz�veget k�s�r� �br�zol�son emberfeje van.
Szobeknek is - akit pedig kifejezetten krokodilusterm�szet� istennek tarthatn�nk k�pei alapj�n - vannak rendhagy� �br�zol�sai, lehet kos- vagy emberfeje. A vall�sfiloz�fiai elemekben gazdag Egi Teh�n m�tosza �gy fogalmazza rneg a krokodilusok �s Szobek viszony�t: "Szobek bai a krokodilusok." (E. Hornung: Der agyptische Mythos von der Himmelskuh. OBO 46., Freiburg, G�ttingen, 1982,2.7., 47.)
Az �llat teh�t az isteni er�nek, "l�leknek" egyik megnyilv�nul�sa vagy az isten k�pe, szimb�luma. A n�p k�r�ben is ismert ez a n�zet. Egy kis szt�l�n, mely a deir-el-medinei munk�stelepr�l sz�rmazik, kecsk�t l�tunk, mely nem azonos egyetlen istennel sem, hanem "az istenek lelkei" felirat �ll mellette, vagyis valamennyi isten ba-j�nak l�that� megjelen�si form�ja. (British Museum 469.)
Az �jbirodalom idej�n teh�t az �llatkultusz t�rt�net�ben III. Amenhotep �s II. Ramszesz uralkod�sa fontos �j szakasz. A fejl�d�s az �llatok halotti kultusz�nak teol�giai elismer�se ir�ny�ba hatott, de ennek groteszk elt�lz�sa csak a k�vetkez� id�szakban jelentkezett.
Az ezredfordul� ut�n a z�rzavaros bels� helyzet �s az idegen h�d�t�sok a paps�g politikai �s szellerni vezet� szerep�t az orsz�g nagy r�sz�ben meggyeng�tett�k, �s a n�pi vall�s mind er�sebben ker�lt el�t�rbe. Most m�r egy-egy �llatfaj valamennyi egyede szentt� v�lt az eg�sz orsz�g vagy egyes v�rosok lakoss�ga szem�ben. Mikor H�rodotosz Egyiptomba l�togatott, a legk�ptelenebb t�rt�netek keringtek sz�jr�l sz�jra az �llatok tisztelet�r�l. Macsk�k, �biszek, krokodilusok k�p�ben istenek t�mege ny�zsg�tt a v�rosokban, falvakban �s a foly�ban. Hogy milyen megbocs�thatatlan b�nnek sz�rn�tott a szent �llatok meg�l�se, j�l l�that� abb�l a gy�l�ls�gb�l, ahogyan az egyiptomiak Kamb�sz�sz �ll�t�lagos �pisz-gyilkoss�g�t emlegett�k.
Az �llattemetkez�sek jellege, felszerel�se majdnem olyan nagy k�l�nbs�geket mutat, mint az emberi s�rok�. Leggazdagabbak az �pisz-s�rok, melyekbe els�nek Mariette hatolt be a modern kutat�k k�z�l, 1851-ben. A bik�k r�sz�re I. Pszamrnetik kor�ban a II. Ramszesz-korin�l is j�val grandi�zusabb, k�z�s f�ld alatti s�rbolt k�sz�lt. Sz�les folyos� ment�n helyezkednek el egym�s mellett azok a hatalmas s�rkamr�k, melyek k�zep�n a bik�k gr�nitszarkof�gjai �llnak. Mivel �tlagban mintegy 65 tonna s�ly�ak, k�nnyen elk�pzelhet�, hogy milyen komoly technikai probl�m�kat okozott a nekropoliszba vitel�k �s bevontat�suk a f�ld alatti folyos�ba. A s�rbolt leletei k�z�l a t�rt�n�szek sz�m�ra k�l�n�sen �rt�kesek kronol�giai szernpontb�l azok a kir�lynevekkel ell�tott szt�l�k, melyek az egyes �piszok �letrajzi adatait �vsz�mokkal �r�k�tett�k rneg. A zar�ndokok �ltal idehozott sok fogadalrni t�rgy mellett remekm�v� �kszerek is ker�ltek el� Haemuaszet nev�vel. Az egyik kamr�ban tal�lt emberi m�mia tal�n a herceg holtteste.
Az �piszt sz�l� szent tehenek s�rja a k�zelm�ltban ker�lt el� Szakkar�ban Emery �sat�sai sor�n. Ez a felfedez�s mintegy kieg�sz�tette Mariette nagy lelet�t. A feliratokb�l kider�l, hogy ezeket a szent teheneket, akik szerint�k �gi sug�rt�l fogantak meg, a K�s�korban �zisz megtestes�l�seinek tekintett�k.
A Mnevisz-bik�k temet�je szent v�rosuk, H�liupolisz k�zel�ben volt. Egym�st�l k�l�n �ll�, k�fal� s�rokban temett�k el �ket, de ezek m�retei elmaradtak az Apisz-s�rok� m�g�tt. Mnevisz tekint�lye sohasem �rte el memphiszi t�rs��t. Jelleg�kben rokonok az �pisz-s�rokkal a szent �biszek �s majmok katakomb�i Hermupolisz temetoj�ben. A bonyolulf csak r�szben felt�rt folyos�rendszer sz�mtalan �llatm�mia temetkez�helye volt. A szent �llatok k�z� temetkezett Thot hermupoliszi f�papja, Anh-Her is, aki a szent �biszek �s majrnok t�rsas�g�t�l bizony�ra seg�ts�get v�rt a t�lvil�gi �letben.
Az itt eltemetett �biszek t�bbs�ge val�sz�n�leg a v�ros k�zelebbi �s t�volabbi k�rny�k�r�l val�. Csal�dok tartottak egy-egy szent madarat, mint j�t�kony oltalmaz� isteni l�nyt, test�ket kim�l�suk ut�n a temet� papjaihoz k�ldt�k. A n�pi �s papi vall�soss�g teh�t �sszefon�dik itt. A papok m�ly szimbolik�t is igyekeztek kifejez�sre juttatni a s�rban. Az egyik bej�ratn�l az �bisz form�j� kis k�szarkof�gokat nyolcas csoportokba rendezt�k �gy, hogy az �biszfejek keletre tekintettek. A 8-as Thot szent sz�ma volt, v�rosa, Hermupolisz egyiptomi neve, Hemenu, a Nyolcast jelenti. Tuna el-Gebel csak egyike volt az �biszkatakomb�knak, enn�l is terjedelmesebb f�ld alatti folyos�rendszer van Szakkar�ban, melynek felt�r�s�t 1964-ben kezdte meg Emery. Sz�zezersz�mra temett�k itt el az �biszm�mi�kat, szent s�lymokkal �s kisebb sz�mban kesely�kkel egy�tt. A mad�rm�mi�kat agyagarnfor�kba helyezt�k, ezeket fel�lt�ny�rral vagy ed�nyaljjal z�rt�k le, �s a fed�t habarcsszer� anyaggal ragasztott�k az ed�nyhez. Tuna el-Gebelhez hasonl�an itt is megtal�lhat�k a kopors�s, falba m�ly�tett temetkez�sek. A feliratokb�l meg�llap�that�, hogy azok, akik ide hozt�k vagy k�ldt�k a szent madarakat, valamint a zar�ndokok is oltalmat rem�ltek e megdics��lt l�nyekt�l. A szent �bisz temetkez�hely�hez Szakkar�ban is t�rsult Thot m�sik szent �llata. A k�tszintes majomkatakomb�ban a falban kik�pzett f�lk�kbe �ltett�k a majomm�mi�kat.
Kosok, krokodilusok, macsk�k, k�gy�k, halak temet�i eg�sz�tik ki az el�bbi, monument�lis eml�kekb�l nyert k�pet. Ezek n�ha egyes s�rokb�l �llnak, m�skor t�bb �llat ker�lt egym�s mell�. Olykor r�gi sziklas�rokban helyezt�k el t�meg�vel az �llatokat arab le�r�sokb�l meg�llap�that�, hogy m�g a Kheopsz-piramisba is ker�ltek �llatm�mi�k.
N�hol egy-egy sziklas�rban t�bb �llatfajta is nyugodhatott, �gy a m�lt sz�zad elej�n G. Belzoni eml�t olyan s�rt, ahol bik�k, tehenek, juhok, majmok, madarak, halak m�mi�i fek�dtek. Egyes szent �llatok abban a megtiszteltet�sben r�szes�ltek, hogy bronzszobrot vagy l�d�csk�t kaptak kopors�ul gazd�jukt�l vagy valamelyik tisztel�j�kt�l. A csod�latosan �leth� macskaszobrok egy r�sze p�ld�ul bel�l �res, s valamikor macskam�mi�t rejtett. Ugyan�gy a bronz�biszek k�sz�t�s�nek is az volt a c�lja, hogy a halott �bisznek szolg�ljanak m�lt� nyughely�l. A k�gy�k vesz�lyes ellens�g�t, az egyiptomiakn�l k�zkedvelts�gnek �rvend� ichneumonokat n�ha �l� oroszl�nokat �br�zol� szobrokba helyezt�k.
Eg�szen k�l�nleges form�i is ismeretesek a halott �llatok tisztelet�nek. �gy par�nyi doboz alak� kopors�kban skarabeusokat temettek el k�l�nb�z� helyeken. Szahur� abusziri s�rtemplom�ban, ahol az Ujbirodalom kor�ban Szahmet-kegyhely j�tt l�tre, gy�kkopors�kat tal�ltak az �sat�k, b�r a gy�k �ltal�ban nem tartozott a szent �llatok k�z�. Egyes alvil�gi d�monok tartanak kez�kben gy�kokat, ami arra mutat, hogy a gy�kok Ozirisz orsz�g�val �lltak kapcsolatban.
A Kr. e. I. �vezredben nyerte el az egyiptomi vall�s azt az arculat�t, mely sok idegen szem�ben annyira nevets�gess� tette. Az �llatkultusz val�s�gos n�pvall�ss� v�lt, s a r�mai korban egyes telep�l�sek lakoss�ga k�z�tt h�bor�s�gok robbantak ki, mivel egyik a m�sik szent �llat�t nem tisztelte vagy meg is �lte. A papok, a m�velt r�tegek felfog�sa viszont ezekben az id�kben sem mutat v�ltoz�st.
�rdekesen vil�g�tja meg az �llat k�ls� szimbolikus jelleg�t H�rodotosz (11.42.), amikor arr�l besz�l, hogy H�rakl�sz (Honszu) minden�ron l�tni akarta Zeuszt (Amont). Ennek ez nem volt kedv�re. V�gre, amikor fia nem t�g�tott, �gy oldotta meg a dolgot, hogy egy leny�zott kos b�r�t tartotta maga el�. A fej�t lev�gta �s b�r�t felh�zta, �gy mutatta meg mag�t neki. Ez�rt adnak az egyiptomiak Zeusznak (Amon) kosejet. A kosk�ls� teh�t maszk, mely csak arra szolg�l, hogy az istens�g rn�sok sz�m�ra �rz�kelhet�v� v�lj�k.