FIRENZISZ
FIRENZISZ
Men
 
szmll
Induls: 2005-06-04
 
A ht szimbluma

Triskell

A hrom spirl jelkpezi a vizet, a fldet s a levegt. Ezek biztostjk az univerzum lland krforgst. Kreatvv tesz, s segt a megvilgosodsban.

 
Mtoszok innen-onnan
Mtoszok innen-onnan : DIONYSOS

DIONYSOS

  2005.10.29. 16:46

Az Olympos laki kzt ketten vannak, akiknek mtoszban hangslyozottan jut kifejezsre, hogy haland anytl szrmaznak. Az egyik Hrakls, a msik Dionysos. Mindkettnek atyja Zeus, s anyja fldi kirlyleny.

DIONYSOS

Az Olympos laki kzt ketten vannak, akiknek mtoszban hangslyozottan jut kifejezsre, hogy haland anytl szrmaznak. Az egyik Hrakls, a msik Dionysos. Mindkettnek atyja Zeus, s anyja fldi kirlyleny: Hrakls Alkmn, Dionysos Semel, Kadmosnak, Thbai kirlynak lenya. Mindkett nehz fldi t utn, sok szenvedssel rdemli ki, hogy az Olympos laki kz felvtessk s ppen ez a fldi t mtoszuk leggazdagabban kidolgozott rszlete. Ezltal mindkett bizonyos tekintetben pldt mutat az embereknek az isteni let megkzeltsre. De itt mr szembetnik nagy ellenttk is: Hrakls az nfegyelem, az nkorltozs, az aszkzis mintakpe, Dionysos a nagy szenvedlyeket felszabadt s felkorbcsol eksztzis istene. Fldi tjuk mtoszai ppen ezt fejezik ki: Hraklst mr anyja, nagy kldetse tudatban, szks lelmen tartja, ignytelenl neveli, Dionysost a nysai nymphk az erd s a vzmellk bsgben poljk, hogy els tettvel szlt ltessen s egsz erdei ksrett a bor mmorval ismertesse meg. A Hraklsra vr tizenkt munka a fld vad erinek megfkezse, a vilg megbkltetse, a bkt veszlyeztet szrnyek lebrsa; Dionysos azrt jrja be a fldet, hogy felszabadtsa ezeket a vad erket: az oroszln s a prduc az ksretben vannak. A kt fldi t mgis sszetartozik, mint az istenek letnek a megkzeltsre kt ellenttes, de egyarnt elismert lehetsg pldaszer megmutatsa. nuralomra s ignytelensgre Herakls pldjval tantottak a filozfusok. Hrakls tja az Olympos fel bizonyos rtelemben a haland emberek szmra is megjrhat, ti. Skrats okoskodsa rtelmben: az istenek azok, akik semmire sincsenek rszorulva, teht az istenekhez az az ember ll a legkzelebb, aki a legkevesebbre van rszorulva.

ppen ellenttes az a kvetels, amellyel Dionysos lp az emberek el, s az tiszteletre az kor misztikusainl, az orphikusoknl kerlt egszen a kzppontba. a lysios, a "megold", aki minden fegyelmez s feszlyez korltozst megsemmist. De az parancsa nem kevsb kemny, mint a Hrakls-eszmny kvetelmnye. Mert a csald s a trsadalom, melynek keretei kzl Dionysos hvsa kiszlt, nemcsak korltokat, hanem az emberi ltezs biztonsgt jelent hatrokat is ad. Dionysos felttlen odaadst kvetel, nemes a szndka, a bor "rm az embereknek", de knyszert ervel lp fel ott, ahol nem akarjk ezt az ajndkot elfogadni. Ereje a fld megfkezhetetlen, buja bsgvel fgg ssze, a termkenysget biztost nedvessggel, a fkkal, s ezek kztt is a legfktelenebb bsggel burjnz repknyt s a felszabadt mmor italt ad szltkt tekintettk Dionysos ajndknak, illetleg a Dionysosban sszpontosul bsg megnyilvnulsnak.

Mr szletsnek mtosza is az istensg jelenltnek flelmetes, megsemmist erejt fejezi ki. Zeus haland kedvese, Semel, a fltkeny Hra lnok biztatsra azt kvnta, hogy az isteni mivoltban ltogassa meg t. Zeus mr elbb megeskdtt a kirlylenynak, hogy kvnsgt teljesteni fogja, most eskje kti s knytelen engedni, br tudja elre a veszedelmet. Megjelenik mint a villmokat oszt, ragyog isten, s a fldi asszony nem brja el a tallkozst: porr g ebben az lelsben. Anyja halla percben szletik Dionysos; a gyermeket kimenti Zeus a lngokbl, repknylombbal takargatja, gy hsti, s minthogy mg fejletlen, a sajt combjba varrja, mg megersdik. Mikor megersdtt, kvetre, Hermsre bzta, hogy vigye el a nysai nymphkhoz. Nysa mess vidk, Persephon is ott szedett virgot, mikor Hads elrabolta, s itt neveltk fel a nymphk s a j reg Silnos (Seilnos) Dionysost.

Mikor feln az isten, szlt ltet s egsz erdei ksrett megmmorostja a borral, kivlt a satyrosokat ("szatrokat"), a kecskelb bsg-dmonokat, s a silnosokat (mert Dionysos tantmesternek hozz mindenben hasonl trsai is vannak). Legelvlhatatlanabb ksrje mgis maga az egykori nevel, az reg Silnos, ez a klns flisteni alak, ki "sttebb az isteneknl", mert a fld szfrjhoz van ktve de jobb az embereknl, mert kzvetlen rszese a fld ajndkoz kedv bsgnek, s "halhatatlan", ppen mint ennek a bsgnek lettemnyese. Pocakos reg, ki vegytetlenl issza a bort s mindig ittas. Kopasz fejn virgkoszort visel, s ha rszegen rakadnak, s megktzik virgbl font lncokkal, nekre is knyszerthet. A dionysosi mmor jstehetsget ad neki s Midast, a mesebeli phryg kirlyt, keser titokra tantja: "Legjobb nem szletni, s ha mr szlettnk, legjobb korn meghalni." De ha bnak is ereszti fejt nha, mikor elnehezti a bor, mskor ppen a bfelejt mmor tantja. Kpzmvszet s irodalom egyarnt bizonyos mrtkig komikus alaknak mutatja be. Az jelenlte mg a gigasok harcba is ders vonst visz: egyik hagyomny szerint az istenek vakmer ellenfelei Silnos szamarnak ordtsra sztszaladnak.

Dionysos ksrethez, thiasoshoz tartozik Pan is, Herms kecskelb fia, s a hv szavt rjng mmorban kvet mainasok ("maenadok") vagy bakkhnsnk. Legtbbszr ezeknek a ksretben, mint feltartztathatatlanul kzeled vihar szguldja be a fldet: ni ksrit thyiasoknak is hvjk, s mikor fldi tja vgn az Olymposra jut s anyjt is felhozza az alvilgbl, az istennv lett Semel a Thyn nevet kapja a grg thyei ("viharzik") sztl. tjban mindentt a bor mmort terjeszti az isten; akik befogadjk, azok szmra a bor mmornak ders oldalt osztja, akik vdekeznek ellene, azokra kemny bntetsek kzt knyszerti a maga hatalmt. Nha tigrisfogaton vezeti menett, a tigrisek gyeplje szlinda, s az isten kezben repknnyel meg szllombbal krlfont, fenytobozban vgzd botja, a thyrsos suhog. Van gy is, hogy egyedl jn, senkitl fel nem ismerve, s aztn egyszerre mutatkozik meg, hirtelenl s vratlanul, az mul emberek szemei eltt isteni mivoltban, melyrl a repkny gtolhatatlanul bsges, hvs s nedves vegetcija, a szlt nemes gymlcsnek rmet ad, tzes mmora, a bika feltartztathatatlan nekirohansa, az oroszln flelmetes kegyetlensge, a medve nehezen mozg, slyos ereje, a szinte niesen hajlkony test prduc mozgkony tmadkszsge egyttvve adhatnak csak fogalmat. Egymagban mg leginkbb a bor az, ami Dionysos teljessgt valamennyire megkzelti, a bor, melybe a keleti eredet mese szerint is No, a bibliai hagyomny els bortermelje, klnbz llatok vrt keverte. Ezrt epiphanija, megjelense az emberek kztt, elssorban a szlmvelssel s a borral fgg ssze. nnepein, klnbz helyi hagyomnyok szerint - Tesban, Naxos s Andros szigetn, valamint lisben - bor bugyog fl csodlatos bsggel a fldbl. A bor mellett helyenknt a legenda szerint tejforrsok fakadtak, mert az anyatej csordul bsgt is Dionysosszal hoztk kapcsolatba.

A fontosabb Dionysos-nnepek Athnban zrt nnepkrt alkotnak, s tbb-kevesebb vilgossggal mind a bortermelsre, a szl s a bor klnbz llapotaira utalnak. A kis Dionysia vagy falusi Dionysia nnept Attika falvaiban tartottk, tl elejn, a szl betakartsa utn. A np szreti vidmsga klnbz jtkokban jutott kifejezsre. Ilyen volt az askolia: a fiatalsg fl lbbal az olajjal bekent borostmlkn (askos = "tml") tncolt s bukdcsolt az egybeverdtt tmeg mulatsgra. s ilyenek voltak azok a hangos larcos felvonulsok is, amelyek hozzjrultak az athni drma - fleg a vgjtk - kialaktshoz. Utbb, az athni sznjtszs virgkorban, vndorsznszek ugyanezen az nnepen adtk el nha azokat a darabokat, amelyek a vrosban mr elbb sznre kerltek. Sok tekintetben hasonl jelleg volt a Halnak nevezett betakartsi nnep, de itt mr Dionysosnak a gabona ldst hoz istennvel, Dmtrrel kellett osztoznia az nneplsben. A januri Lnaia nnep neve sszefgg a lnos szval, mely "borprst" jelent, s gy mr ez is jelzi az nnep jelentsgt. A kora tavaszi Anthestrin ("virgzs") hnap 11., 12. s 13. napjra esett az Anthestria nnepe, ekkor ittak elszr az jborbl. Els napja a Pithoigia ("hordnyits"), a msodik a Khoes ("boroskupk") nnepe, s ezen tartottk meg az nneplyes borkstolst nyilvnos lakoma keretben, melyrl a rabszolgk sem voltak kizrva. Mindenki a kora tavasz friss virgaibl font koszort viselt a homlokn, s a lakoma vgn ezeket a virgokat vittk el Dionysos Lnaion nev templomba. Mert az Anthestria ("virgnnep") a tavalyi bor s az j virgzs nnepe egyszerre.

Dionysosnak, a termkenyen nedves s nedt felbuzogtat fld isteni bsgnek, valamikppen a hallhoz is kze van. let s hall, tavalyi bor s j virgfakads adtak tallkozt tavaszi nnepn, aminthogy a fld porhanys ln is let s hall, a tavalyi vegetci erjedse, rothadsa s az idei csrzs egytt vannak. Dionysos azok kz az istenek kz tartozik, akik az alvilgot is megjrtk, hozta fel anyjt az alvilgbl, hallrl is hallunk, srjt is mutogattk, s egy hagyomny Persephont, az alvilgi istennt teszi meg gyermeksge neveljnek. A virgzs tavaszi bsge is onnan jn, a fld mlyrl, ahov a halottak elmennek - a halott emberek, de a halott virgok s a halott esztendk is. Ezrt kvette a borkstolst s virgldozatot az Anthestria harmadik napja, a Khytroi, melyen "cserpednyekben" (khytrosokban) Hermsnek mint alvilgi istennek s az elhaltak szellemeinek hoztak italldozatot. Ksbb, az Elaphbolin hnap 9. napjn kezddtt s tbb napon t tartott a nagy Dionysia vagy vrosi Dionysia nnepe, melyre egsz Attikbl sszegylt a np, hogy Athnben, a fvrosban, kzsen nnepeljen. Nagyszabs krmenetben hordoztk meg Dionysos si szobrt, gyermekkarok nekeltek, ltalnos vigassg, zene, nek tlttte ki a napokat. A gazdag, mr nyriasabb virgzs klnbztette meg a nagy Dionysia hangulatt az Anthestria kora tavaszi virgnneptl. Mint Pindaros mondja, "ekkor hullanak az isteni fldre az ibolyk kvnatos bokrai, a hajfrtk kz rzsk vegylnek, felhangzik az nek a fuvolaszval, s neklik Semelt szalagos homlokval kartncban a npek". Dionysosnak ezen az nnepn jelen vannak az "ibolyakoszors" Mzsk is, t magt is evvel az nneppel kapcsolatban neveztk melpomenosnak, neklnek, mint Melpoment, teht ppen azt a mzst, akit a ksbbiek a tragdiaklts istennje gyannt emltenek. Dionysosnak, a vad szenvedlyeket felkorbcsol istennek, s a Mzsknak, a szenvedlyeket a kltszet harmnijban megszeldt s megforml istennknek, kzs tisztelete nyilvnult meg ezen az nnepen az athni tragdiban. A nagy Dionysia utols napjai ugyanis a drmai versenyeknek voltak szentelve.

Ugyanabban az idben, amikor Attika szeldebb szlterm vidkein a Lnait nnepeltk, a legrvidebb tli naphoz kzel es idben, a hegyekben, elssorban a Parnassoson ktvenknt ismtld - n. trieterikus ("hromvi") - ciklusokban a mainasok vagy bakkhnsnk (bakkhai) ltek vad orgit Dionysos tiszteletre. Ezeket a rajong asszonyokat az rjng mmor, a Dionysosnak val felttlen maguktadsa ragadta ki csaldjuk krbl egy idre. Hasonl volt az Agrinia nnepe is Boitiban. Az asszonyok Dionysost hajszoljk vad rohansban, de az eltnt, hiba keresik. Aztn abbahagyjk a keresst, mondvn, hogy az isten "a Mzskhoz meneklt s nluk rejtzkdik". Evvel a zrakkorddal csitult el a mmor. "Dionysos a Mzskhoz meneklt": a marcangol s nmarcangol mmor kitombolta magt, csak a Mzsk hatskrben mkdik tovbb, mint termkeny mmor, teremt ihlet, az a szent rlet - mania -, mely Platn szerint minden mvszi alkotshoz elengedhetetlen.

A bakkhnsnk vad orgiinak elcsitultval Dionysos szeldebb mmora ksri vgig az emberi letet. Az orgik Bakkhosa, Bassareusa - a vad "zajong" -, mint a "halandk rme" is szerepel s lysios, a nagy "megold", nemcsak a vad szenvedlyeket bocstja szabadjra, hanem pausilypos is, "bnatszntet", "gondz". Nemcsak mainomenos, "rjng", hanem melpomenos, "nekl" is. Dionysosnak ezt az oldalt ismerhetik meg azok, akik megvetik a duhaj mmort, s a mrtket a bor istennek a jelenltben is tiszteletben tartjk. Ilyen volt Anakren, a bor legnagyobb grg dalosa s minden idk bordalkltinek rk mintakpe. A ders tesi reg nem adta t magt soha a vad mmornak, hanem csak mdjval lt a borral. "Nosza rajta, ne dobogjunk, ne zajongjunk rivalogva, mint a skythk borivsa, duhajul, de szpszavan iddogljunk himnuszok kzt." Ezrt ismerhette meg azt a Dionysost, aki Ersnak s a kkszem nymphknak meg a bbor Aphroditnak a jtsztrsa.

Dionysosnak ez a szeldebb oldala teszi rthetv, hogy a vad bakkhnsnk istene mell ni prja gyannt a mtosz a ni odaadsnak olyan gyngd kpviseljt adhatja, aki mr nevben is a megkzelthetetlen tisztasgra utal: Ariadnt. Ariadn fldi leny, mint Dionysos anyja is, s mint ez, is Dionysos kedvrt nyer halhatatlansgot: Naxos szigetnek egy magas hegycscsn tnik el az emberek szne ell, hogy isteni frjt kvesse az gbe. Dionysos s Ariadn gyermekei ismt a szltermelsre s a borra utalnak mr nevkkel is: Oinopin ("boriv" vagy "borszn"), Staphylos ("szlfrt"), Euanths ("jl virgz").

Dionysost a kpzmvszet legtbbszr hangslyozottan niesnek brzolja, mg az n. "indiai Dionysos" tpusban is, ahol szakllt visel. A szaklltalan ifji brzols i. e. az V. szzadban alakul ki. Mint gyermeket vagy nevelje, Silnos karjn ltjuk, vagy Herms karjn, esetleg vlln, amint az istenek kvete ppen a nymphkhoz viszi. Athnben, a borkstols nnepn, Dionysos risi larc formjban volt jelen az nneplk kztt, s a faoszlopra fggesztett larcnak mint az isten kpmsnak nyjtottak elszr az italbl. Dionysos az egyetlen a grg istenek kztt, akinek olyan kvetelst tulajdontottak, hogy tisztelje vele azonosuljon. Azt tartottk, hogy Bakkhos hivje maga is bakkhossz, illetleg, ha n, bakkhv vlhatik. A dionysosi arckifejezs haland ember arcra is kilhet, a dionysosi lnyeget haland ember is magra ltheti, ezrt brzolhatjk larccal. Dionysos ltezst olyan formban is feltteleztk, amelynek emberre van szksge, aki hordozza, aki megjelentse. S az egynisgnek ez a felolddsa, megtagadsa, mely ltal a Bakkhos-hiv maga is bakkhossz lesz, egyik gykere a sznjtszsnak. A sznsz, ki a grgknl mindig larccal lpett kznsge el, azzal a mitolgiai hssel azonosul, akit alakt, mint a bakkhos is Bakkhosnak rezte magt. St: a sznjtszs is egyenesen a Dionysosszal val azonosulsbl indult ki, mert a tragikus eladsok eleinte mind Dionysos mtoszaibl mertettk trgyukat. A Dionysos-mtoszokat ksbb ms mtoszok is helyettestettk, de a sznjtszs tovbbra is megmaradt Dionysos kultuszn bell. A sznieladsok mindig Dionysos nnepn voltak, s a sznhz maga is: Dionysos temploma.

Nem vletlen azonban, hogy a grg drma ppen Athnben, s ott is ppen a nagy Dionysia keretn bell fejldtt ki. Mint lttuk, alakoskod, drmai jelleg szoksok fzdtek ugyan Dionysos ms nnephez is. Ezek rszben olyanfle ktetlenebb npszoksok, mint amilyeneket a "falusi" Dionysikkal kapcsolatban emlthettnk, s amelyek utbb valban - a tragdia kifejldst kveten - a fldmvel np ignyeit fleg Aristophans mvszetben - az athni nagy sznpadon is kifejez grg vgjtk csriv vlhattak. De voltak a hivatalos szertartson bell is sznjtkszer nnepi cselekmnyek. Ezeket azonban ppen ritulis megktttsgk tette tovbbi fejldsre kptelenn, mint pl. az arisztokratikus jelleg Anthestria msodik napjn az istensg megjtszott menyegzjt a "kirlynvel", az llam vallsi intzmnyei felett felgyeletet gyakorl ftisztvisel, archn basileus felesgvel. Rszt vettek ugyan az Anthestrin a rabszolgk is, de ez csak amolyan ritulis kiengesztels volt azrt, hogy egsz vben rabszolgatart uraik knynek-kedvnek voltak kiszolgltatva. Erre vallott az nnep elrsos zrformulja is: "Lduljatok, szolgk, az nnep vget rt!" A demokrcihoz - a grg tragdia kifejldsnek trsadalmi alapjhoz - ennek az nnepnek nem sok kze volt; a valls konzervativizmusval a Soln reformjt megelz llapotok emlkt tartotta fenn. Egszen ms megtls al esik a nagy Dionysia nnepe. Ezt Peisistratos alaptotta, aki br zsarnoki nknyuralmval Soln eredmnyei kzl tmenetileg sokat megsemmistett, a nagybirtokos arisztokrcival szemben tovbbra is elssorban Athn kzmves s keresked polgrsgra tmaszkodott. Az j nnepet ppen az arisztokratikus hagyomnyok ellenslyozsra szervezte, ezrt juttatott az nnepi szertartsok keretben is - papok helyett - a vrosi polgrsgnak nagy szerepet, az nnep kzppontjban ll polgri nekkar formjban. A szertarts ilyen "laikus" jellegnek politikai slyra rvilgt, hogy az arisztokrcia prthvei rszrl kmletlen gnyolds cltblja volt. m ez sem gtolhatta meg azt, hogy idvel ppen e demokratikus nnep karnekbl fejldjk ki a grg tragdia. Kzben Peisistratos halla, s egyik finak meglse, a msiknak szmzse utn Kleisthens helyrelltotta, illetleg jelentsen tovbbfejlesztette a solni demokrcit (i. e. 509). A kvetkez vszzadban a tragdia az nnep alaptjnak intenciin messze tlmenen, minden vallsi ktttsgbl kiemelkedve, a mitolgia egyre szabadabb megjelentsvel az athni rabszolgatart demokrcia egymst kvet vlsgainak tudatostja, az athni hazafiassg halad jelleg megszlaltatja, az emberi ntudat egyik legmagasabb rend kifejezje lett.

 

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Linkek
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!