APHRODIT�

Aphrodit�, a szerelem istenn�je, a Zeus vill�m�t�l meg�rintett tenger habjaiban sz�letett, �s kagyl�h�jon haj�zott Kyth�ra sziget�hez, ahol els� temploma �p�lt. Err�l a szigetr�l h�vj�k Kytherei�nak, s mert a tenger habjaib�l mer�lt fel egyszerre, t�nd�kl� sz�ps�gben, mint ahogyan a szerelem t�mad az emberi l�lek hull�mz�sai k�zt, Anadyomen�, a "felmer�l�" is az � mell�kneve. Aphrodit� sz�let�s�nek folyton megism�tl�d� k�pe a term�szetben a gy�ngy csod�latos keletkez�se. A g�r�g term�szetrajz ezt is �gy magyar�zta, hogy vihar idej�n megny�lik a kagyl�, a term�keny�t� vill�mot fogadja mag�ba, �s a tenger meg az �gi t�z tal�lkoz�sa hozza l�tre a kagyl� belsej�ben a gy�ngyszemet, mely a harmat szel�d csillog�s�t a nap, a hold �s a csillagok sugaraival �tsz�ve mutatja. Ahol ezt a m�toszt nem ismert�k, ott is Zeus �s Di�n� le�ny�nak, teh�t �keanos �s T�thys unok�j�nak mondt�k a szerelem sz�ps�ges istenn�j�t. Mindent leig�z� ereje a tenger habjainak is parancsol, a tenger cs�ndj�t �s a j� haj�z�st is t�le v�rt�k, �s S�stosban, a Hell�spontos partj�n, az a vil�g�t�torony, melyhez H�r� �s Leandros �desb�s mond�ja f�z�dik, az � temploma volt. Legh�resebb templomai mind a tenger k�zvetlen k�zel�ben, els�sorban a szigeteken �llottak. Kypros sziget�r�l gyakran egyszer�en Kyprisnek nevezik. Itt, a sziget legnagyobb v�ros�ban, Paphosban, �ll�t�lag sz�z olt�ra volt. Kypros gazdag n�v�nyzet�t is m�lt�nak �rezt�k az istenn� csod�latos sz�ps�g�hez - Aphrodit�t Ath�nben is a kertek k�zt im�dt�k -, ciprus, c�drus, mandulafa, gr�n�talma, p�lma egy�tt �des �s fens�ges t�jk�pi jelleget adtak egyszerre Aphrodit� szent sziget�nek.

Kypros legmagasabb hegy�t Olymposnak nevezt�k, �ppen �gy, mint az istenek hegy�t �szak-G�r�gorsz�gban. A k�lt�k Aphrodit� kyprosi kertj�t is olymposi von�sokkal festik. A sziget egyik oldal�t meredek hegy �rny�kolja be, ember sz�m�ra j�rhatatlan, �s ezt a hegyet nem mer�szeli a feh�r d�r belepni, f�lve elker�lik a sz�lviharok, �s nem merik az es�felh�k megilletni. Az esztend� kem�nyebb fele innen sz�m�zve van, �r�k tavasz haz�ja ez. A hegy tetej�n szel�d fenns�k ter�l el, arany ker�t�s veszi k�r�l �s v�rhenyes f�ny� r�zkapuk v�dik a kertet. Aphrodit� f�rje, H�phaistos k�sz�tette mindezt, hogy kedv�ben j�rjon sz�ps�ges feles�g�nek. A ker�t�sen t�l �r�kz�ld n�v�nyzet virul, an�lk�l, hogy b�rki m�s m�veln�, mint az egy Zephyros, a langyos nyugati sz�l. A buj�n vir�gz� kert mellett �rny�kos liget, hov� nem rep�lhet ak�rmilyen mad�r; el�bb versenyre kelnek, hogy melyik�k tud legszebben �nekelni. Maga Aphrodit� �t�l, s amelyiknek az �neke megtetszett az istenn�nek, az f�szket rakhat az �gak k�zt, de amelyik vesztes maradt a versenyben, megsz�gyen�lten rep�lhet vissza. Aphrodit� tisztelet�ben, �r�k szerelemben �lnek itt a f�k is, h� sz�vets�gben b�logatnak egym�s fel� a p�lmaf�k, a ny�rfa a ny�rfa �gaival k�v�n �sszefog�zni, �s a plat�nok a plat�nokkal, az �gerf�k az �gerf�kkal s�gnak �ssze. K�t forr�s ered itt, az egyik mer� �dess�g, a m�sikban keser� m�reg folyik. Ebben a k�t forr�sban m�rtja meg nyilait Aphrodit� pajkos fia, Er�s, aki hol gy�jtogat� f�kly�val lobbantja fel a szerelem t�z�t, hol pedig mint biztos kez� �j�sz k�ldi nyilait a szerelmesek sz�v�be. S mert a k�t forr�sban egyszerre m�rtotta meg nyilait, a szerelem �des m�z�be sokszor keveredik a b�nat keser�s�ge. Er�s, a sz�rnyas kis isten, az aranyos Aphrodit� fia. Vele egy�tt ezer kis pajt�sa j�tszadozik, mind hozz� hasonl�t, �ja, tegze mindnek van, �s mind vele egykor�, de ezek az er�sok m�r nem az istenn� gyermekei, hanem csak a k�s�ret�hez tartoz� nymph�k�. Aphrodit� fia, a vil�gmindens�get bet�lt� Szerelem korm�nyozza a csillagok j�r�s�t, �s az � nyilai k�ldik a szerelmet az istenek �s az isteni sz�rmaz�s� kir�lyok sz�v�be. Tal�lkozunk olyan elk�pzel�ssel is, hogy az egyszer� haland�kat csak a nymph�k gyermekei veszik c�lba.

Vagy a tengerb�l bukkan fel az istenn�, vagy az Olymposr�l, Zeus aranyos palot�j�b�l sz�ll al�, vagy kyprosi kertj�b�l, a leveg�n �t �rkezik, �s aranyszeker�be verebek �s galambok vannak fogva. �tja val�s�gos diadalmenet. Amerre j�r, a n�v�nyzet pomp�s vir�gz�sba kezd, az erd� vadjai megszel�d�lnek �s p�rjukat keresik, az emberek lelk�be a boldog szerelem der�je k�lt�zik. Var�zs�ve mindenkit elb�v�l, megjelen�se aranyos ragyog�s, � a "mosolyszeret�" �s "kedvesen mosolyg�", "aranyos" istenn�. Az � epiphani�ja, isteni "megjelen�se" az emberi l�lek hull�mz�sait �ppen �gy elcsit�tja, mint ahogy Aphrodit� pontia, "tengeri" Aphrodit�, min�s�g�ben a vihar ut�n a tenger cs�ndj�t id�zi fel mindenen uralkod� mosolya. Akit szeret, annak panaszos im�j�ra el�j�n �s szel�d sz�val k�rdezi: "Ki b�ntott?" - �s mert az � szolg�lat�ban �ll Peith�, a "R�besz�l�s", mint megb�zhat� "sz�vets�ges" �g�rheti: "Ha most ker�l t�ged, akit szeretsz, hamarosan � fog felkeresni, ha nem fogad el aj�nd�kot, majd m�g adni is fog, ha most nem szeret, hamarosan szeretni fog, m�g ha nem akarn�, akkor is." K�s�ret�hez tartoznak az er�sok, a h�rom Kharis, Himeiros, a "V�gy" �s Hymenaios, az egyik M�zsa fia, a menyegz�i �nek �r�mteli ujjong�s�ban megnyilv�nul� isten.

De a szerelem nemcsak Aphrodit� ragyog�s�nak �nnepi bevonul�sa gyan�nt k�lt�zik az emberi l�lekbe. Van �gy, hogy a szerelmesek maguk sem veszik �szre, mikor fogott l�ngot a sz�v�k; van �gy, hogy mint kedves hangulatot melengetik s csak k�s�bb d�bbennek r�, hogy mindent els�pr� szenved�lly� er�s�d�tt benn�k. Mint d�delget�st v�r�, "kharis"-szal teli gyermek k�zeledik, s csak ha sz�ll�st adott neki az ember, mutatkozik meg igazi mivolt�ban, er�szakos istennek. �jnek idej�n kopog az ajt�don, elveri az �lmot a szemedr�l �s bek�redzkedik hozz�d, mint elt�vedt kis gyermek. Te megsz�nod, t�zhelyed mellett adsz neki helyet, s mert f�zott a hideg �jszak�ban, tenyeredbe veszed �s �gy melengeted dermedt kezeit. De mikor m�r megmelegedett, az �rtatlannak l�tsz� gyermek a k�zeledbe f�rk�zve, a szerelem nyil�val sebzi meg sz�vedet.

Aphrodit� aj�nd�kozza az embereknek a sz�ps�get �s a szerelmet. �regasszony k�p�ben j�tt Pha�nhoz, az isteni r�v�szhez, s mikor ez �tviszi j� sz�vvel a t�ls� partra, jutalmul a legszebb f�rfiv� teszi. Mikor H�ra, Ath�n� �s Aphrodit� megjelennek az Ida hegy�n p�sztorkod� tr�jai kir�lyfi el�tt, hogy az �t�lje Eris alm�j�t a legszebbnek k�z�l�k, a szerelem istenn�je �gy vonja Parist a maga p�rtj�ra, hogy a vil�g legszebb asszony�t �g�ri neki - �s Menelaos feles�g�t, Helen�t j�tssza a kez�re. De Aphrodit� aj�nd�ka nem mindig �s nem mindenki sz�m�ra boldog�t�. A viszonzatlan szerelem gy�tr�d�se is Aphrodit� hat�sk�r�be tartozik, �s a b�n�s szerelmet az istenek s�lyos b�ntet�se k�veti. Sapph�r�l azt besz�li a legenda, hogy �ppen Pha�n ir�nti rem�nytelen szerelme vitte hal�lba: a sz�p ifj� nem viszonozta szerelm�t, �s ez�rt vetette mag�t a nagy lesbosi k�lt�n� Leukas sziget�nek feh�r szikl�j�r�l a tengerbe. Paris vend�gl�t� gazd�j�nak, a sp�rtai kir�lynak hites feles�g�t cs�b�totta el: a tr�jai kir�lyfi b�n�s szerelm��rt Tr�ja pusztul�sa volt a b�ntet�s.

A m�tosz szerint mag�nak az istenn�nek is kijutott a szerelem keser�s�g�b�l. Szerelmes�t, Ad�nist vad�szaton vadkan t�pte sz�t, �s az istenn� csak annyit �rt el Zeusn�l, hogy az �v egyik fel�re engedje vissza hozz� az alvil�gb�l. Az Ad�nia �nnep�t ehhez a m�toszhoz f�zt�k, �s f�leg az asszonyok �lt�k meg nagy bens�s�ggel, megsiratt�k a halottat �s ujjongva fogadt�k a megtal�lt �l�t: m�r �kori magyar�z�k sz�m�ra k�zen fekv� volt itt a term�szet �szi hal�l�ra �s tavaszi �jj�sz�let�s�re gondolni. De a Szerelem halhatatlan istens�g�nek �s a szerelmes haland� embers�g�nek az ellent�te m�r mag�ban v�ve is tragikusan festi al� a legboldogabb szerelmet is. Aphrodit� haland� szerelmes�re is a k�z�s emberi sors v�r, a dali�s Ankhis�s meg�regszik, sz�ps�g, ifj�s�g �s er� elhagyj�k. A halhatatlans�g �r�k ifj�s�g n�lk�l: az Tith�nos sorsa, Aphrodit� szempontj�b�l t�bbet �r enn�l a maga idej�n �rkez� hal�l.

Szent �llata a galamb, a p�rj�val szel�den cs�kol�z�, szerelemben h�s�ges mad�r, a n�v�nyvil�gb�l a pomp�z� r�zsa �s k�l�n�sen az alma fejezi ki Aphrodit� k�v�natos sz�ps�g�t. Az alma majd minden n�p szerelmi var�zslat�ban, illet�leg szerelmi jelbesz�d�ben nagy szerepet j�tszik. "A le�ny olyan, mint az �des alma, piroslik a magas �gon, a legmagasabb �g hegy�n, nem l�tj�k meg az almaszed�k, vagy ha megl�tj�k is, de nem b�rj�k el�rni" - mondja Sapph�, s a haboz� szerelmes sz�m�ra nem k�pzelhet� biztat�bb aj�nd�k, mint egy szem piros alma, melyben kedvese hagyta fogai nyom�t, vagy melynek h�j�ba a saj�t nev�t szurk�lta. A k�pz�m�v�szeti �br�zol�sokon gyakran van alma az istenn� kez�ben, �s a m�tosz arr�l is tud, hogy alm�kkal seg�tette szerelmes�hez Hippomen�st. Atalant�, boi�tiai kir�lyle�ny kimondta, hogy csak ahhoz megy feles�g�l, aki �t versenyfut�sban legy�zi, de aki r�szt vesz a versenyben �s alulmarad, arra hal�l v�r. Hippomen�s is ki�llt versenyre a le�nnyal, de csak az�rt gy�z�tt, mert a gy�zelmet Aphrodit� akarta. H�rom alm�t dobott az istenn� Atalant� �tj�ba, s m�g ez lehajolt ut�nuk, Hippomen�s megel�zte. Atalant� sem b�nta m�r, mert � is megszerette az ifj�t. M�gsem lehettek egym�s�i: Aphrodit� kegyetlen�l sz�tv�lasztotta �ket, mert boldogs�gukban megfeledkeztek az istenn� ir�nti h�l�r�l �s tiszteletr�l. - Akontios �s Kydipp� t�rt�nete bizony�tja, hogy az alma m�g a sz�z Artemis k�r�ben is Aphrodit� hatalm�nak az eszk�ze lehet. A keosi ifj� D�losban, Artemis �nnep�n pillantja meg a le�nyt �s szerelemre gyullad ir�nta. Egy alm�t g�rd�t fel�je, amelynek a h�j�ba v�ste e szavakat: "Esk�sz�m, hogy Akontios feles�ge leszek..." Kydipp� mit sem sejtve Artemis olt�ra k�zel�ben hangosan olvasta ki az esk�t, amelynek teljes�t�s�t imm�r az istenn� k�vetelte meg t�le. Apja m�shoz akarja n��l adni, de a le�nyt betegs�g s�jtja, s csak akkor gy�gyul meg, amikor Apoll�n tan�cs�t k�vetve Akontiosnak ny�jtja kez�t.