APOLL�N �S ARTEMIS

Zeus mint az "istenek �s emberek atyja" a legf�bb isten. De a g�r�gs�g �let�ben nem az � kultusza, hanem L�t�t�l sz�rmaz� fi��, Phoibos Apoll�n� viszi a legnagyobb szerepet. Jellemz�en jut ez kifejez�sre mindannyiszor, mikor a keleti vil�ggal ker�l szembe. Igaz, hogy Hom�rosn�l a tr�jaiak p�rtj�n �ll, de H�rodotos, a "t�rt�net�r�s atyja", Kroisos, a lyd kir�ly ajk�ra Apoll�n ilyen megjel�l�s�t adhatja m�r: "a hell�nek istene". �gy, minden tov�bbi jelz� n�lk�l, csak Apoll�n nevezhet� meg. Szent�lye Delphoiban, hov� minden�nn�t elzar�ndokolnak a g�r�g�k, a Zeus tisztelet�re rendezett olympiai j�t�kokhoz hasonl�an a t�rzsekre, apr� v�ros�llamokra tagolt g�r�g n�p egys�g�nek egyik hat�sos biztos�t�ka. Apoll�n tisztelete minden g�r�g t�rzs saj�tja. Benne l�tt�k megtestes�lve azt, ami meggy�z�d�s�k szerint a g�r�g�t a "barb�rt�l" megk�l�nb�ztette: a szellem nemes szabads�g�t.

Ennek a ragyog� tisztas�gnak �gi k�pe a nap, mely �r�k messzes�gb�l, t�zes nyilak gyan�nt sz�rja sugarait a f�ldre. Maga nem �rintkezik a f�lddel, sem a f�ld alatti s�t�t vil�ggal soha: Apoll�n is hekatos, az �r�k "messzes�ges" �s hek�bolos, a "messzir�l nyilaz�". Ez�st �ja sokszor k�ld hal�lt az emberekre, de � maga elford�tja tekintet�t a hal�l beszennyez� k�zels�g�t�l. Apoll�n eredetileg nem azonos a nappal, nem azonos H�liosszal sem, a kiz�r�lagosan Napistennel, ki f�nyes szek�ren j�rja reggelt�l estig az �gboltot. De l�ny�nek, a ragyog� tisztas�gnak �s a f�ldi dolgokt�l val� �r�k t�vols�gnak a nap legszembet�n�bb megmutatkoz�sa, s id�vel h�tt�rbe is szor�totta H�liost, illet�leg ennek von�sait is a maga alakj�ba olvasztotta. G�r�g f�ld�n a nap sem puszt�n az �ld�st sug�rozza al�; a d�lvid�ki k�nikula gyilkolni is tud, sz�razs�got �s j�rv�nyt hoz, perzsel� sugaraival r�gt�ni hal�lt okoz. Apoll�n alakja azt is kifejezi, hogy a nap ragyog� sugarainak ezt a kett�s erej�t azonos�tott�k a szellem vil�goss�g�nak k�m�letlens�g�vel. Mert a szellem nemes szabads�ga azt is jelenti, hogy �lesen tud k�l�nbs�get tenni �rt�k �s �l�rt�k k�z�tt. Tudja, mi az, amivel szemben odaad�, �h�tatos tisztelet k�telezi �s mi az, amit el kell vetnie, ami ellen k�zdenie kell, k�m�letlen�l, az ez�std�jas Apoll�n harcos erej�vel. Ugyanilyen k�m�letlen szigor�s�ggal kell �nmagunkat is meg�t�ln�nk. Gn�thi seauton: "ismerd meg magadat", ez a delphoi-i j�shely parancsa. Emberi gyarl�s�gaink felismer�se is k�vetkezik ebb�l. Valamennyi g�r�g isten k�z�l mindenesetre a "messzes�ges" Apoll�n alakja fejezi ki a leghat�rozottabban azt a felfog�st, hogy az istenek �s az emberek vil�ga k�z�tt �thidalhatatlan a t�vols�g.

Kett�s neve a g�r�gs�g �rz�se szerint istens�g�nek ezt a k�t oldal�t nevezi meg, Phoibos = "ragyog�", s az Apoll�n nevet m�r �kori magyar�z�k "puszt�t�nak" �rtelmezik. Ez a kett�ss�g jut kifejez�sre szent �llataiban is, a ragyog� tisztas�g k�pvisel�j�ben, a hatty�ban �s a kegyetlen farkasban.^[1] Ha �j�t fesz�ti meg, f�lelmetes a tekintete. M�g az istenek is megrettennek, mikor v�ll�n az ez�st�jjal s tegz�vel, melyben a nyilak z�r�gnek, v�gigmegy Zeus olymposi palot�j�ban. Mindny�jan felugr�lnak sz�keikr�l, csak L�t� marad nyugodtan, elveszi fia fegyvereit, elz�rja a tegezt, a felajzott �j ideg�t megereszti �s az �jat felf�ggeszti az oszlop arany szeg�re. �gy vezeti atyja tr�nj�hoz �s le�lteti, Zeus nekt�rt ny�jt neki aranyserlegben, a t�bbi isten csak akkor mer le�lni, �s L�t� boldogan n�zi, hogy az � fia az �jat visel�, er�s isten. A biztos kez� �j�sz �that� tekintet�vel �br�zolja az istent az �n. Belvedere-i Apoll�n. De Apoll�n kez�be nemcsak az �j illik; mint a M�zs�k karvezet�j�t, a Musaget�st, a lant is megilleti. A g�r�g felfog�s szerint �j �s lant rokon szersz�mok.^[2] Hozz��rt� k�zben az �j felajzott idege is �gy pend�l meg, mint mikor mesteri �nekes pengeti a lant h�rjait, zeng� hangot ad, a fecske �nek�hez hasonl�t, viszont a j� �nek �gy tal�l c�lba, mint a biztos kez� �j�sz nyila. �j �s lant: a megfesz�tett ideg mindkett�, �s mindkett� a t�vols�g szersz�ma. Az egyik az ellens�g puszt�t� nyil�t hozza el a messzes�gb�l, a m�sik a t�voli sz�ps�geket id�zi, k�p �s szobor f�ldh�z hasonl� k�zzelfoghat�s�g�t�l nagyon k�l�nb�z�, messzire elhangz� zen�t. Mindkett� a "messzes�ges" isten l�nyeg�hez tartozik.

Nem minden muzsika tartozik teh�t Apoll�n hat�sk�r�be, hanem csak a h�ros hangszer, melynek �lesebben k�rvonalaz�, tiszta zeng�s�t egyenesen ellent�tben �ll�nak �rezt�k a fuvola �s a s�p l�gyabb, elmos�d�bb hangj�val. Ez ut�bbit keletiesnek, barb�rnak tartott�k; a g�r�gs�gen bel�l f�leg Dionysos vil�g�ban ismert�k el jogosults�g�t. Apoll�nnal, a lant isten�vel mindenesetre szemben �ll Marsyas, a mitikus fuvol�s, kit egyszer phrygiai, teh�t keleti p�sztornak mond a m�tosz, m�sszor pedig satyrosnak, szatirnak, teh�t Dionysos k�s�r�j�nek. A s�pot Pallas Ath�n� tal�lta fel, de mikor megsz�laltatta, felf�jt arca miatt H�ra �s Aphrodit� kinevett�k, mire eldobta az arc�t elcs�f�t� hangszert az Ida hegy�n. Itt tal�lt r� Marsyas s addig j�tszott rajta, m�g Apoll�nt is versenyre merte h�vni. Apoll�n gy�z�tt - a M�zs�k vagy Pallas Ath�n� voltak a b�r�k - �s elevenen megny�zta a vakmer�t. A verseny nem puszt�n Apoll�nnak �s Marsyasnak a m�rk�z�se, hanem a k�t hangszer�. Apoll�n avval igazolja a lant f�l�ny�t a s�p f�l�tt, hogy, ha ford�tva tartja, akkor is tud j�tszani rajta, m�g a s�pnak csak egyik v�g�be lehet f�jni, �s a lant penget�sn�l �nekelhet is, m�g a s�pon j�tszani �s �nekelni egyszerre lehetetlen volna. A m�sodik pr�bat�tel k�l�n�sen figyelemrem�lt�: a lant �rt�k�t az intellektu�lis tisztas�g apoll�ni vil�g�ban az is igazolja, hogy az emberi �neket k�s�r� lant peng�se racion�lisabb a szavakra �t nem ford�that� s�psz�n�l. (Saj�ts�gos, hogy a k�pz�m�v�szeti eml�kek egy r�sz�n az illusztr�l� m�v�sz m�gis Marsyas kez�be is lantot ad!) Apoll�n lantja a p�sztorok ig�nytelen hangszer�vel, a n�ds�ppal szemben v�di meg els�bbs�g�t Midas m�tosz�ban.

A barb�r Phrygia kir�lya, Kybel� istenn� fia, esztelens�g�t m�r barb�rokhoz m�lt� kapzsi k�v�ns�g�val is megmutatta. Dionysos, mikor kedves tan�t�j�t, Sil�nost vezette vissza hozz� Midas, jutalmul egy k�v�ns�ga teljes�t�s�t �g�rte. Midas azt k�v�nta, hogy amihez csak �r, v�ltozzon aranny�, s mindaddig, m�g maga Dionysos fel nem oldozta a var�zs al�l, enni, inni sem tudott, mert ha � hozz�ny�lt, �tele �s itala is aranny� v�ltozott. Mikor Pan, a kecskel�b�, kecskeszarv� p�sztoristen p�sztors�pj�val b�szk�lkedve, versenyre h�vta ki Apoll�nt, csak ez az ostoba, barb�r kir�ly adott Apoll�n lantj�val szemben Pan s�pj�nak els�bbs�get. Meg is b�nh�d�tt �rte: Apoll�n szav�ra szam�rf�lei n�ttek.

Apoll�n, a "messzire nyilaz�", a j�rv�ny �s a hirtelen hal�l okoz�ja, de mint Paian, � adja a gy�gyul�st is. A th�riomorfizmus �si eml�keire utal Lykeios �s Smintheus mell�kneve, a g�r�g lykos (= "farkas") �s sminthos (= "eg�r") szavakb�l. � teh�t a f�lelmetes Farkas-isten �s a pestist nagy t�vols�gokra terjeszt� egerekhez, patk�nyokhoz, valamint m�s r�gcs�l�khoz hasonl�an puszt�t� Eg�r-isten, de � az is, aki v�delmet ny�jt az embereknek a hal�los veszedelmekkel, betegs�ggel �s a term�st puszt�t� eg�rv�sszel szemben is. Megilleti teh�t a Lykoktonos (= "Farkas-�l�") jelz� is; a balj�slat� Smintheus nevet, amelynek hangos kimond�sa az Eg�r-istent teljes borzalmass�g�ban id�zi fel, a b�ntet� istent engesztel� szertart�sok keret�ben, illet�leg f�leg Apoll�n Smintheus kis�zsiai szent�lyeihez f�z�d� hagyom�nyokban m�r kor�n "Eg�r�l�nek" �rtelmezik. Ezt a kett�ss�get fejezi ki a j�slat, amelyet Apoll�n papn�je, a Pythia adott T�lephosnak, H�rakl�s �s Aug� fi�nak, amikor Akhilleus d�rd�ja megsebes�tette: "Aki a sebet �t�tte, az fogja meggy�gy�tani." Apoll�n �s Kor�nis fia Askl�pios, a gy�gy�t�s istene, akinek k�l�n�sen epidaurosi szent�ly�be zar�ndokoltak sokan gy�gyul�st keresve. Askl�pios le�nya, Hygieia, az "Eg�szs�g" megszem�lyes�t�se; szel�d tekintet� sz�znek �br�zolj�k, gyakran cs�sz�vel a kez�ben, amelyb�l apj�nak szent �llat�t, a gy�gy�t� istens�g jelk�p�t, a k�gy�t itatja. Mag�nak Apoll�nnak isteni hat�sk�r�ben egy�bk�nt a gy�gyul�s �s a b�n szenny�nek az elt�rl�se gyakran ugyanannak a kedvez� fordulatnak k�t oldala; � hozza a gy�gyul�st a betegs�gre �ltal�ban, � hozza k�l�n�sen az �r�letre a tisztul�st, s ami g�r�g felfog�s szerint ehhez eg�szen hasonl� �llapot, a v�rb�n s�lya, az Erinnysek, a lelkiismeret mardos�sait felkorb�csol�, k�gy� haj� istenn�k �ld�z�se al�l a feloldoz�st, mint katharsios, "megtiszt�t�".

Tisztelet�nek elismert k�z�ppontja Delphoi volt, K�z�p-G�r�gorsz�gban, a Parnassos d�li oldal�n. Itt, ahol a hagyom�ny szerint a f�ld k�ld�ke van, kezdetben Gaia bocs�tott jelent�s�gteljes �lmokat azokra, akik e helyen h�ltak meg. Majd le�nya, Themis, a "t�rv�ny" istenn�je osztott j�slatot. Themist a F�ld m�sik tit�nle�nya Phoib�, a "ragyog�" L�t� anyja szor�totta ki, ez pedig unok�j�nak aj�nd�kozta sz�let�sekor a j�shelyet. Apoll�n, ki mint Phoibos, nagyanyja nev�t is viseli, m�r a negyedik j�sistens�g e helyen. Csak neh�z k�zdelmek �r�n tudta birtokba venni a nagyanyj�r�l re�sz�ll� �r�ks�get. �tnapos kor�ban meg�li az �tj�t �ll� Pyth�n nev� s�rk�nyt �s e diadal eml�k�re alap�tja meg j�shely�n az eleinte nyolc-, majd n�gy�venk�nt ism�tl�d� versenyj�t�kokat, a Pythi�t. Delfin alakj�t �ltve mag�ra, mint Apoll�n Delphinios, kr�tai haj�sokat csalogatott ide, hogy mint papi t�rzs szolg�lj�k �t. (A n�petimol�gia Delphoi nev�t is evvel a m�tosszal magyar�zta.) Ezek a haj�sok zend�tenek r� az els� paianra, az Apoll�n isten csodatev� erej�t magasztal� �nekre. A Pyth�n-s�rk�nyon vett diadala ut�n felment Zeushoz az Olymposra, az istenek �s emberek atyja az � k�r�s�re sz�ntette be a j�slaterej� �lmokat, hogy ezzel is kedves fia tisztelet�t gyarap�tsa: a j�vend�re k�v�ncsi emberek gy�ljenek �ssze Apoll�n tr�nja k�r� �s az istent�l v�rj�k bizalommal a j�slatot.

Delphoi volt a g�r�gs�g legnagyobb tekint�ly� j�shelye; nemcsak a g�r�g�k kerest�k fel, hanem barb�r fejedelmek is, gazdag aj�nd�kokat, h�roml�b� aranysz�keket �s �st�ket (tripusokat), �ldozati ed�nyeket �s m�s ezekhez hasonl�t hozva a j�slat�rt. A j�sn�, a Pythia, miel�tt j�slatot adott, nemcsak Apoll�nhoz, hanem Zeushoz is im�dkozott, mert Apoll�n mint j�sistens�g Zeus akarat�nak a hirdet�je. Im�dkozott Dionysoshoz is, ki mindennem� �nk�v�leti �llapot f�l�tt uralkodik, valamint a K�rykion-barlang meg a forr�sok nymph�ihoz �s a tenger rejtelmes m�ly�nek kir�ly�hoz, Poseid�nhoz. Maga is a rejtelmes m�lys�gekb�l el�t�r� Kass�tis-forr�s viz�b�l ivott, �gy mer�tett er�t a j�sl�shoz. Csak im�ja v�gezt�vel �lt a h�roml�b� sz�kbe, v�rva a j�slatot k�r� embereket, akik kockavet�ssel kisorsolt rendben k�zeledhettek. A tripus egy ny�l�s f�l�tt �llt, a j�sn� bab�rlevelet r�gcs�lt �s a ny�l�sb�l felg�z�lg� p�rolg�st sz�tta mag�ba, �gy v�rta az "isten megjelen�s�t", azaz a f�ld m�rges felg�z�lg�s�nek bel�legz�se k�vetkezt�ben be�ll� �nk�v�leti �llapotot. Mikor m�r f�lig elvesztette �ntudat�t, t�redezett szavakat mondott. Mellette papok �lltak, a t�redezett szavakat �k eg�sz�tett�k ki, mondatokba f�zt�k �s legt�bbsz�r versbe - hexameterekbe - �nt�tt�k. A j�slat �gy is hom�lyos, k�t�rtelm� (loxon) maradt, innen Apoll�n Loxias mell�kneve. Val�s�gos tal�l�s mes�k a Pythia j�slatai. Aki okos �s felfogja rejtett �rtelm�t, annak t�rekv�seit siker koron�zza, aki f�lre�rti, menthetetlen�l elbukik. Ath�n polg�rainak p�ld�ul azt a j�slatot adta a Pythia, hogy fav�rak fogj�k megv�deni v�rosukat a perzs�k ellen. Themistokl�s meg�rtette, hogy a fav�rakon hadihaj�kat �rt a j�slat, meger�s�tette Ath�n haj�had�t �s Salamisn�l tengeri csat�ban gy�zte le a perzs�kat. Kroisosnak viszont veszt�t okozta a j�slat: "Ha Kroisos �tkel a Halys foly�n, nagy birodalmat tesz t�nkre", izente a lydek kir�ly�nak Apoll�n papn�je. Kroisos a j�slatban b�zva �tkelt a Halys foly�n, Kyros ellen, de a saj�t birodalm�t tette t�nkre vele. Ilyen �s hasonl� t�rt�netek nemcsak a j�slatok k�t�rtelm�s�g�re, hanem a j�shely politikai szerep�re is utalnak. Ezzel kapcsolatban nem ok n�lk�l �ri t�bb esetben a papokat az elfogults�g vagy �ppen a megvesztegethet�s�g v�dja.

A Parnassoson, Delphoi k�zel�ben a M�zs�k is otthon vannak. Mert Apoll�nt mint a k�lt�szet isten�t a kilenc M�zsa k�s�ri; a j�sistenhez tartoznak a Sibyll�k, akik k�l�nb�z� szent helyein j�solnak, egyik�k - a M�zs�k neveltje - Delphoiban is.

Apoll�n tisztel�inek h�res zar�ndokhelye m�g Delos szigete, a legkisebb sziget a Kyklasok k�z�tt, mely �gy jutott ehhez a dics�s�ghez, hogy sz�ll�st adott az �ld�z�tt L�t�nak, mikor az gyermek�t v�rta. Volt olyan hagyom�ny is, hogy D�losnak azel�tt �lland� helye sem volt, �sz� sziget, mely csak Apoll�n sz�let�sekor vert gy�keret. A Kynthos hegy oldal�ban a p�lmaf�t is mutogatt�k, melyhez L�t� t�maszkodott, mikor Apoll�n megsz�letett. A sziget szent ter�let volt, a hal�llal nem volt szabad �rintkez�sbe jutnia, ez�rt a haldokl�kat D�los sziget�r�l a k�zeli Rh�neia sziget�re vitt�k. M�r �si id�kben versenyj�t�kokra gy�ltek itt �ssze az i�nok, �s a hagyom�ny szerint Hom�ros tan�totta a d�losi le�nyokat Apoll�n himnusz�ra. Ath�nb�l �vr�l �vre j�tt zar�ndokhaj� a szigetre. A monda szerint Ath�nt sz�rny� ad� k�telezte Min�s kr�tai kir�llyal szemben: tizenn�gy ifjat kellett �vr�l �vre Pasipha� f�lig bika alak� sz�rnysz�l�tte, a Min�tauros sz�m�ra k�ldenie, mindaddig, am�g Th�seus kir�lyfi, aki v�llalta, hogy �t is k�ldj�k el a tizenn�gy hal�lra sz�nt ifj�val, meg nem �lte a labyrinthosban a Min�taurost. Azt a haj�t, melyen Th�seus a kr�tai utat megtette, mint Apoll�n szent haj�j�t �rizt�k, mert az ifjak, miel�tt elindultak, Apoll�nhoz im�dkoztak �s megfogadt�k, hogy ha az isten megmenti �ket, el fognak zar�ndokolni D�losba. Th�seus megmentette t�rsait �s megszabad�totta a v�res ad�t�l haz�j�t; fogadalm�t Ath�n n�pe h�s�gesen megtartotta. �vr�l �vre elk�ldt�k a haj�t s m�g ez oda�rt D�losba, att�l a pillanatt�l kezdve, hogy az �trak�sz haj�t Apoll�n papja megkoszor�zta, Ath�nben nem volt szabad hal�los �t�letet v�grehajtani. A d�losi Apoll�n �nnepe �ppen a v�rb�nt�l tiszt�totta meg a v�rost.

Klarosban, a kis�zsiai i�n partvid�ken, a monda szerint Mant�, Th�bai h�res vak j�s�nak, Teiresiasnak a le�nya, alap�totta meg Apoll�n j�slatot ad� szent�ly�t.

Apoll�n teh�t t�bb, mint H�lios. Az a vil�goss�g, melyet az � nev�hez f�ztek, nem puszt�n a term�szet vil�gos oldala. A szellem vil�g�ban is az � hat�sk�r�be tartozik mindennem� �lesen l�t�s, els�sorban az az �lesen l�t�s, mely a j�st �s a k�lt�t a k�z�ns�ges embert�l megk�l�nb�zteti. De mindenk�ppen az � vil�goss�got k�vetel� istens�g�hez illik, hogy az esztend�nek az a fele az �v�, melyben a term�szetben is a der� uralkodik. Minden �nnepe tavasz �s �sz k�z� esik, t�len �t a messze �szakon, a hyperboreiosok b�keszeret� mes�s n�pe k�z�tt tart�zkodik. Ny�rra t�r csak vissza aranyszeker�n, mely el� hatty�k vannak fogva. Mikor a ny�r felragyog, megjelenik az isten, �s ny�ri dalt zeng a k�lt�k lantja az � tisztelet�re. �nekelnek a pacsirt�k is az istennek, s mintha a madarak dala sz�lna a k�lt�k lantj�n is. �nekelnek a fecsk�k �s a kab�c�k - valamikor ezek is mind emberek voltak, de most nem emberi sorsukat �neklik meg, hanem minden daluk az istent hirdeti. Ez�st hull�mokban csurran a Kastalia forr�s �s a K�phisos b�bor habjai magasra tornyosulnak: a v�z is meg�rzi az isten jelenl�t�t.

�gy �nekelte meg Alkaios m�r i. e. 600 k�r�l Apoll�n megjelen�s�nek, epiphani�j�nak tavaszi �nnep�t; a lesbosi k�lt� h�ladala elveszett, csak pr�zai �t�r�s�t �rizte meg Himerios cs�sz�rkori r�tor egyik besz�de. Ugyancsak Apoll�n kultusz�val s egyben az �vszakok v�ltakoz�s�val �llt kapcsolatban a Hyakinthia �nnepe, amelyet f�leg a Sp�rt�hoz k�zel es� Amyklaiban tartottak meg az eg�sz v�rosra kiterjed� l�tv�nyos k�ls�s�gek k�z�tt, a ny�r k�zep�n. Az �nnep alap�t�s�nak legend�ja - aetiologiai mond�ja - szerint egy Hyakinthos nev� ifj�t mindenki m�sn�l jobban szeretett Apoll�n, s k�sz volt minden tud�s�t �s tehets�g�t megosztani vele. Az �j �s a lant kezel�s�re tan�tgatta, be akarta avatni a j�vend�mond�s titokzatos mesters�g�be, s m�r-m�r felengedte hatty�fogat�ra, hogy bej�rja vele a t�jakat, amelyeken maga is sz�vesen tart�zkodott. De testgyakorl�s k�zben egyszer Apoll�n messze �vben elhaj�totta a diszkoszt, s Zephyros, a nyugati sz�l, f�lt�kenys�gb�l elt�r�tette p�ly�j�r�l a korongot, ez nekivet�d�tt Hyakinthosnak �s hal�lra sebezte. Keservesen megsiratta a szerencs�tlen�l j�rtat az isten, s gy�nge test�t nem engedte �t eg�szen az eny�szetnek: Hyakinthos tetem�b�l b�borsz�n� vir�g fakadt, amely a tavaszi nap�jegyenl�s�g idej�n �vr�l �vre kiny�lik, s szirmain a kedves fi�t sirat� isten jajszava olvashat�: AI, AI. Hyakinthosnak - "j�cintnak" - nevezt�k el az emberek ezt a kora tavaszi, a term�szet meg�jul�s�t jelk�pez� vir�got, s Hyakinthi�nak a ny�ri �nnepet, amelynek els� napj�n �vr�l �vre m�ly gy�szban siratt�k el a hal�l �ltal kora ifj�s�g�ban elragadottat, a m�sodik �s harmadik napon pedig felt�mad�s�nak, illet�leg mennybemenetel�nek biztos rem�ny�ben ujjong� k�rmenetet tartottak, �s vid�m lakom�t, amelyben a rabszolg�k is r�szt vehettek.

Nem neh�z Apoll�n akaratlanul hal�lt okoz� diszkosz�ban a Hyakinthia �nnepe idej�n, ny�r derek�n a legperzsel�bben �get� Nap korongj�ra ismerni; a vir�gszer� sz�ps�g�ben korai hal�lt szenved� ifj� az elhal� n�v�nyzetre utal, amelynek hal�la azonban az �j �let - az �szi term�s �s a tavaszi vir�gfakad�s - �g�ret�t rejti mag�ban. �ppen ez�rt helyezi jogosan a r�mai cs�sz�rkori g�r�g szerz�, Philostratos, t�bbek k�z�tt Ad�nisszal egy sorba Hyakinthost. A keleti eredet� Ad�nis �nnepe, az Ad�nia is, f�leg term�szetmitol�giai utal�sai tekintet�ben, egybevethet� a Hyakinthi�val.

Artemis Apoll�n ikertestv�re, az erd�k istenn�je. Hamvas sz�ziess�ge rokon erd�-mez� �rintetlens�g�vel. Aphrodit� lak�sa: pomp�z� kert, Artemis� az �rintetlen mez�, ahol p�sztor nem legeltet soha, ahov� nem hatolt eke vasa, ahol csak a m�h keresi fel a tavasz friss vir�gait. Ott Aid�s a szem�rem �nt�zi forr�s harmat�val a vir�gokat �s csak az szak�that bel�l�k, akinek term�szett�l fogva oszt�lyr�sze a s�phrosyn�, a j�zan m�rt�ktart�s, a szellem tisztas�ga az �szt�n�kkel szemben. Mert Apoll�n �s Artemis l�nyeg�k szerint rokonistenek, �s ezt fejezi ki a m�tosz azzal, hogy ikertestv�reknek mondja �ket.

Artemis leggyakrabban el�fordul� mell�kneve: iokheaira, "nyilakat ont�" �s keladein�, "zajong�", az ujjong� vad�szl�rm�r�l, mely bet�lti a hegyet, mikor a vad�sz� istenn� v�gigvonul rajta k�s�ret�vel. A vad�szat Artemis �lland� gy�ny�r�s�ge, �s a h�res f�ldi vad�szok is t�le tanult�k mesters�g�ket. Ott j�r az erd�vel bor�tott hegyek ormain, a magas Taÿgetoson vagy az Erymanthoson �s a Mainalonon, vaddiszn�kban meg a gyors szarvasokban gy�ny�rk�dve. Vele vannak a nymph�k, Zeus erd�n-mez�n lak� le�nyai, �s �r�l L�t�, mert az � le�nya fejjel magasabb a t�bbin�l. K�s�r�it�l, a nymph�kt�l is sz�zess�get k�vetel. Akit megillet a szerelem t�ze k�z�l�k, annak el kell hagynia Artemis kar�t. �gy j�rt Kallist� is, Lyka�n kir�ly le�nya, Artemis arkadiai vad�szpajt�sa. Az ap�t Zeus b�ntet�sb�l farkass� v�ltoztatta, mert olt�r�t ember�ldozattal szennyezte be, de a le�nyt szerelm�re m�ltatta. Mikor Kallist� m�r e szerelem gy�m�lcs�t hordozta a sz�ve alatt, Artemis el�ld�zte maga mell�l, s mikor megsz�lte gyermek�t, a f�lt�keny H�ra medv�v� v�ltoztatta. Teltek az �vek, Kallist� fia, Arkas - Arkadia n�vad� h�se - dali�s ifj�v� serd�lt �s egyszer az erd�ben tal�lkozott a medv�vel, akiben nem ismerhette fel anyj�t. M�r c�lba vette, hogy leter�tse, de Zeus megel�zte az akaratlan anyagyilkoss�got �s. egykori kedves�t a csillagok k�z� emelte. �gy ker�lt az �gre az �szaki Sarkcsillag, a r�giek szerint az egyetlen �gitest, amely nem v�ltoztatja hely�t, hanem csak saj�t tengelye k�r�l forog. M�r Hom�ros Arktosnak, azaz Medv�nek nevezi �s elmondja r�la, hogy ez az egyetlen csillag, amely nem f�r�dhetik meg soha �keanos habjaiban. A hagyom�ny ebben is, H�ra bossz�j�nak a k�vetkezm�ny�t l�tta: �keanos feles�ge, T�thys egykor H�ra dajk�ja, tiltotta meg neki, hogy a t�bbi csillagokhoz hasonl�an a tenger habjaiban keressen fel�d�l�st.

Az �rny�kos hegyeken �s a sz�lj�rta cs�csokon fesz�ti ki csupaarany �j�t Artemis, �gy k�ldi el suhog� nyilait. Megr�zk�dnak a hegyek ormai, f�lelmetesen z�g a m�ly�rny�k� erd� a cs�rtet� vadak l�rm�j�ra, az istenn� er�s sz�vvel fordul erre-arra �s f�rfias kedvtel�ssel puszt�tja a vadak fajt�it. Mikor megel�gelte a vad�szat gy�ny�r�s�g�t, meglaz�tja sz�phajl�s� �j�t, �s �des testv�re, Phoibos Apoll�n nagy h�z�ba megy, Delphoi gazdag n�pe k�z�, hogy a M�zs�k �s a Kharisok sz�p kart�nc�ban vegyen r�szt. Rugalmas �j�t �s a nyilakat szegre akasztja, kedves �s egyszer� d�szt �ltve mag�ra � �ll a t�ncol�k �l�re �s vezeti a kart�ncot. �s a M�zs�k �nekbe kezdenek halhatatlan hangon, himnuszt �nekelnek a sz�pbok�j� L�t�ra, mert az � k�t gyermeke mindenki m�sn�l derekabb.

Az erd�k istenn�je nemcsak biztosan c�lba tal�l� vad�sz: le�nyos gy�ng�ds�ggel gondozza is a vadakat. A vadak k�lykeit szel�den veszi karj�ra, �s megesik a sz�ve a kis ny�lon, mikor a kegyetlen sas elragadja. Szent liget�ben, hov� ember nem teheti be l�b�t, az �llatok megszel�d�lnek, farkas �s szarvas b�k�sen �lnek egy�tt, szel�den ny�jtj�k nyakukat a simogat� k�z al�, �s a vad�szok k�zt t�rv�ny volt, hogy azt a vadat, mely odamenek�lt, nem szabad �ld�zni tov�bb.

Az arany�jas istenn� az emberek fel� is engesztelhetetlen kegyetlens�g �s le�nyos szel�ds�g kett�ss�g�vel fordul. � az az istens�g, kinek tisztelet�ben a legsz�v�sabban tartotta mag�t az ember�ldozat. Ennek eml�k�t �rizte m�g a t�rt�neti id�kben is egy spartai szertart�s: Artemis Orthia tisztelet�re ifjakat korb�csoltak, �s v�r�kkel hintett�k meg az istenn� olt�r�t. A szertart�s k�zben egy papn� tartotta Artemis szobr�t, �s az volt a hit, hogy ha az ifjak k�z�l egyet megk�m�lnek s csak sz�nleg korb�csolj�k, a kis szobor egyszerre olyan neh�zz� v�lik, hogy a papn� nem b�rja tartani tov�bb. Mikor az erk�lcs�k megszel�d�l�se az ember�ldozat borzalmas szertart�s�nak v�get vetett, ez a fordulat is m�toszokban t�kr�z�d�tt. �gy, mikor a fejlettebb Jahve-kultusz felvette a harcot a kana�ni gyermek�ldozattal, kialakult Izs�k fel�ldoz�s�nak bibliai mond�ja. Isten pr�b�ra teszi �brah�mot avval, hogy felsz�l�tja, �ldozza fel neki az olt�ron fi�t. De mikor �brah�m k�sz teljes�teni a parancsot, maga utas�tja vissza az �ldozatot: Jahve "k�vete", az angyal a boz�tban egy kosra mutat, mint a gyermeket helyettes�t� �ldozati �llatra. A g�r�g�kn�l hasonl� ig�ny jutott kifejez�sre Iphigeneia, m�s tekintetben a bibliai Jefta le�ny�ra is eml�keztet� m�toszaiban.

Agamemn�n az esztend� legszebb term�s�nek fel�ldoz�s�t fogadja meg az istenn�nek, mikor m�g nem tudja, hogy ebben az �vben le�nya fog sz�letni. Iphigeneia volt annak az esztend�nek legszebb term�se, de Agamemn�n vonakodott gyermek�t fel�ldozni. S mikor �vekkel k�s�bb az aulisi kik�t�ben egybegy�lt az � vez�rlete alatt a Tr�ja al� k�sz�l� g�r�g haj�had, hi�ba v�rnak kedvez� szelet. Kalkhas, a j�s kijelenti, hogy Artemis istenn� k�veteli a r�gi fogadalom betart�s�t. Agamemn�n a sereg k�vetel�s�re fel�ldozza a m�r sz�p hajadonn� serd�lt Iphigenei�t, de az istenn� elragadja a hal�lra sz�nt le�nyt az olt�rr�l �s a hegyr�l egy szarvast k�ld helyette. A fogadalom bev�lt�s�t megk�vetelte, de az ember�ldozatot visszautas�tja, �s a j�s szavain kereszt�l kihirdeti, hogy a szarvas kedvesebb �ldozat az � szem�ben, �s nem engedi, hogy a nemes le�ny v�r�vel szennyezz�k be olt�r�t. Aulisb�l a taurusok barb�r n�pe k�z� viszi Artemis Iphigenei�t, hogy ott az � papn�je legyen. Itt ism�t az ember�ldozat kegyetlen t�rv�nye t�rik meg: az �ldozatra sz�nt idegenben testv�r�re ismer a papn�, megmenti a hal�lt�l, �s avval, hogy az istenn� �gb�l hullott, �si faszobr�t - xoanonj�t a v�rszomjas barb�rok k�z�l elhozza Attik�ba, mag�nak Artemis Tauropolosnak a tisztelet�t is megszel�d�ti.

Azokat a haland�kat, akik megk�zel�thetetlen szents�g�t b�rmi m�don megs�rtett�k, engesztelhetetlen gy�l�lettel �ld�zi hal�lra, de m�sfel�l j�s�gos gondoskod�ssal veszi k�r�l tisztel�it. Az � nyilait �rzik a gyermek�ket v�r� any�k is, �s ez�rt Eileithyia mellett hozz� im�dkoznak, s�t, mint az any�k sz�zi p�rtfog�j�t, �t mag�t is nevezik Artemis Eileithyi�nak. A f�jdalom n�lk�li, szel�d hal�lt, mikor a haland� hirtelen hunyja le �r�k �lomra a szem�t, szint�n L�t� gyermekeinek tulajdon�tott�k. Apoll�n k�ldi a f�rfiakra, Artemis a n�kre a hirtelen hal�lt, �s az � hal�lt hoz� nyilaik j�s�gos nyilak: ha m�r meg kell halni, ilyen hal�l�rt im�dkoztak a g�r�g�k.

Ha Apoll�n, a ragyog� vil�goss�g istene, H�lios von�sait olvaszthatta mag�ba, n�v�r�nek, Artemisnek sz�zies tisztas�g�t viszont H�lios n�v�r�nek, a Holdnak hidegebb f�ny�vel �rezt�k rokonnak, s�t azonosnak. De, mint ahogy eredetileg H�lios sem azonos Apoll�nnal, �ppen �gy Sel�n�nek is megvannak Artemist�l f�ggetlen m�toszai. A Sel�n�-m�toszok a holdvil�g �lmatagabb hangulat�t fejezik ki. Sel�n� olvatag, szerelmet �g�r� istenn�. Az � szerelmese Endymi�n, a sz�ps�ges ifj�, kinek halhatatlans�g �s �r�kk� tart� �lom az oszt�lyr�sze. �lm�ban l�togatja meg Sel�n�, az odaad�, szel�d, ez�st�s f�ny� istenn�.