ZEUS �S H�RA

Zeus, "az emberek �s istenek atyja", a legf�bb isten (hypsistos). "Kir�lyok kir�lya, boldogok k�zt a legboldogabb �s a t�k�letesek k�zt a legt�k�letesebb er�, �ldott Zeus" - �gy sz�l�tja meg az olt�r�n�l mened�ket keres� le�nyok kara Aiskhylosn�l. T�le sz�rmaztatt�k a f�ldi kir�lyok hatalm�t is; ezek legt�bbsz�r Zeusig iparkodtak visszavezetni csal�df�jukat, vagy azt h�resztelt�k, hogy kir�lyi p�lc�juk Zeus aj�nd�ka. �ltal�ban azt tartott�k, hogy boldogs�g�b�l � juttat a boldogoknak, mint kt�sios, � adja �s �rzi a vagyont. T�k�letess�ge juttatja t�k�letess�ghez az emberi kezdem�nyeket, ez�rt teleios, a "befejez�", a "t�k�letess�get ad�". � az egyetlen l�ny, aki teljesen szabad (eleutheros), b�r a term�szeti �s erk�lcsi vil�g rendj�t � sem v�ltoztathatja meg. S�t �ppen az � l�tez�se a biztos�t�ka az egyetemes megk�t�tts�geknek, a Moir�kat, a V�gzet istenn�it �ppen �gy az � le�nyainak tekintett�k, mint a H�r�kat, akikr�l viszont az volt a felfog�s, hogy a term�szeti �s erk�lcsi vil�g egym�snak szorosan megfelel� rendj�t �rzik. Term�szeti �s erk�lcsi vil�g rendj�nek, Themisnek, a "T�rv�nynek", aki n�ha le�nya Gai�nak, a F�ldnek, de n�ha azonos vele, �s aki anyja a H�r�knak, felt�tlen elismer�s �s tisztelet j�r. De azont�l a szabads�g az emberhez m�lt� �letforma, s b�r Aiskhylos szerint "senki sem szabad Zeuson k�v�l", Zeus aj�nd�kai k�z�tt szerepel a szabads�g is. Ez�rt, mikor a plataiai gy�zelem a g�r�g�k szabads�g�t biztos�totta a perzs�kkal szemben, mint Zeus Eleutheriosnak, a "szabads�got ad�" istennek, alap�tottak sz�m�ra �t�venk�nt ism�tl�d� �nnepet.

Zeus jelent�s�g�nek egyetemess�g�t juttatja kifejez�sre az �gbolthoz val� vonatkoz�sa, hiszen az �gbolt az ami el�l elfutni nem lehet ami minden�tt ott van a fej�nk f�l�tt, s aminek �ld�sait mindenki �ppen �gy v�rhatja, mint s�jt� vill�mait. Istens�g�ben az �gbolt term�szeti oldala is igen hat�rozott von�sokkal �rv�nyes�l. � a "felleggy�jt�" (nephel�geret�s), a "hangosan mennyd�rg�" (erigdupos) �s "vill�mokban gy�ny�rk�d�" (terpikeraunos). � k�ldi az es�t (hyetios - "es�z�") �s els�sorban az � h�rn�ke a tarka ruh�j� Iris, a sziv�rv�ny. Csak a k�s�i, rendszerez� mitol�gia foglalja le Irist H�r�nak �s az istenn�knek, m�g Zeus �s a f�rfiistenek k�vet�nek Herm�st, a f�rfih�rn�k�t �lland�s�tja. Irist a sziv�rv�nnyal val� azonoss�ga mag�ban v�ve is az �g kir�ly�nak, es�, mennyd�rg�s �s vill�m ur�nak a hat�sk�r�be utalja. A sziv�rv�nyt is (g�r�g�l: iris) Zeus vonja fel a felh�kre "jel�l az embereknek", de Iris nem �ppen a vihar ut�ni megb�k�l�st jelenti, mint a bibliai sziv�rv�ny, hanem ink�bb az es�s id�szak be�llt�t, mely az emberekkel abbahagyatja a mezei munk�t �s a ny�jban k�rt okoz, vagy egyenesen h�bor�t jelez, mint a magyar n�p k�pzelet�ben az, ha veresedik az �g alja. K�l�n�sen az arkadiai p�sztorn�p tisztelte Zeust oly szertart�sok k�z�tt, melyek meteorol�giai jelent�s�g�vel �lltak kapcsolatban. Ha Arkadia h�res legel�it sz�razs�g l�togatta meg, akkor a Lykaion hegyen Zeus szent forr�s�t, a Hagn�t (a "tiszt�t") t�lgyfa�ggal verdeste meg a pap - a szent t�lgyfa is ott �llt a forr�s mellett -, hogy k�d sz�lljon fel bel�le, abb�l gy�jts�n es�felh�t az isten.

Ut�bb Zeus meteorol�giai von�sai is erk�lcsi jelent�st kapnak. Mint az �g er�inek ura, egyszersmind az igazs�gnak is legf�bb �re, s puszt�t� vihart bocs�t azokra az emberekre, akik nem tisztelik Themist: elferd�tve kezelik a t�rv�nyeket �s sz�m�zik Dik�t, a "Jogot". Olyankor rohannak le a hegyr�l a meg�radt foly�k �s �tjukban t�nkreteszik az emberi kezek munk�j�t. Minden, ami az egyetemes vil�grendet illeti, Zeus hat�sk�r�be tartozik, �gy az esztend�k is "Zeus esztend�i" �s az �vszakok "Zeus h�r�i". A g�r�g a vil�got jellemz�en "kosmos"-nak, azaz "rendnek" nevezte, s a vil�grend rendet k�vetel az emberi viszonylatokban is, az igazs�gtalans�g alapj�ban rend�ti meg a vil�got �s ebben ism�t Zeusnak igazs�got k�vetel� hatalma �rv�nyes�l. Pelops k�t fia, Atreus �s Thyest�s k�z�l az uralmat Atreus sz�m�ra egy aranygyapjas b�r�ny birtoka biztos�totta. De Thyest�s elcs�b�totta Atreus nej�t, A�rop�t �s ez kez�re j�tszotta a b�r�nyt, mi�ltal � jutott uralomra. Zeus csod�latos �gi jellel figyelmeztette az embereket, hogy fon�kj�ra fordult az igazs�g: a nap �s a csillagok p�ly�j�t visszafel� ford�totta. �gy ker�lt vissza Atreushoz - Agamemn�n �s Menelaos atyj�hoz - a kir�lyi hatalom.

Mint maga a minden�tt jelenlev� �gbolt, mindent l�t, panoptasnak, mindentl�t�nak is mondja Aiskhylos, mint m�sok H�liost, a mindenhov� bevil�g�t� Napot. Minden oldalra egyenl� m�rt�kkel m�r, � az az isten, ki, ha k�t h�s szemben �ll, egyform�n becs�lheti meg mindkett�t. Igazi mivolt�t a leg�lesebben az a helyzet mutatja, mikor az Ida hegy�n, a Gargaron-cs�cson �l ragyog� dics�s�g�ben �s egyforma nyugalommal n�z le a tr�jaiak v�ros�ra �s a g�r�g haj�t�borra. A t�bbi istenek megoszlanak, ki a g�r�g�k, ki a tr�jaiak p�rtj�n �ll, de Zeus aranyos m�rleg�t veszi kez�be, hogy lem�rje a k�t szemben �ll� n�p sors�t. Ar�sr�l, ki �ltal�ban a tr�jaiak mellett �ll, szint�n halljuk itt-ott, hogy a g�r�g�ket seg�ti, de ez a kisz�m�thatatlan "hadiszerencse" szesz�lyess�ge �s nem p�rtatlans�g: aki h�bor�ba elegyedik, mindig kock�zatot v�llal. Viszont, ha Zeus egy darabig l�tsz�lag a tr�jaiaknak osztja a gy�zelmet, ezt Thetis k�r�s�re �s nem minden "lelkiismeret-furdal�s" n�lk�l teszi, s jellemz�, hogy � az egyetlen isten, akit ez�rt a t�bbiek r�sz�r�l szemreh�ny�s illethet. Az � feladata �ppen, hogy a Moira �rv�nyes�l�s�re, az Anank�, a V�gzet beteljesed�s�re �gyeljen. Az Ida hegy�n is volt szent�lye, mint Zeus Idaiosnak, �s Hom�ros is tudja, hogy az�rt �ppen ott, mert onn�t az eg�sz Tr�ja l�tszik. Zeus vil�guralma mindenben az eg�szet n�zi, a r�sz�rdekeken t�l az eg�sz vil�got, az emberi �rdekellent�teken t�l a vil�g �r�k rendj�t �rzi.

Mindig az eg�szet n�z�, egyenl� m�rt�kkel m�r� mivolt�b�l folyik, hogy � a szerz�d�snek, az esk�nek is a legf�bb �re �s biztos�t�ka, mint Zeus horkios. �ppen az egyetemess�g szempontja biztos�tja mindenkinek az �t megillet� r�szt. Nemcsak a horkost, az esk�vel megk�t�tt szerz�d�st v�di, mely kinek-kinek megk�ti a jog�t �s a szerep�t, hanem a herkos, a s�v�ny is az � oltalma alatt �ll, mely a vil�g nagy eg�sz�b�l egy-egy h�zhelyet ker�t el egy-egy csal�d sz�m�ra, azaz mint az esk�, szint�n elhat�rol, a herkos ter�letet, a horkos jogot �s hat�sk�rt: a k�z�s sz�t� is mutatja, hogy a g�r�gs�g az emberi �let e k�t t�nyez�j�nek k�z�s l�nyeg�t �rezte. Zeus herkeiosnak a h�z s�v�ny�n bel�l volt olt�ra. Ugyan� v�di a haz�tlan f�ld�nfut�, az oltalomra szorul�, idegen, a sz�k�lk�d� koldus helyzet�t is. Mint xenios, v�di az idegent (xenos = "idegen", "vend�g"), de meg is b�nteti, ha ez vissza�l a vend�gjoggal. K�l�n�sen v�delme alatt �ll az oltalomkeres�, a hiket�s, aki valakit�l p�rtfog�st k�r, rendesen egy v�ros vagy egy h�z olt�r�n�l keresve mened�ket. A hiket�st, az oltalomkeres� �ld�z�ttet Zeus hiket�sios kis�ri, olyannyira, hogy a hom�rosi vil�gban el�g volt megl�tni a hiket�st �s m�ris Zeusnak �ldoztak, mert a hiket�s nyom�ban mindig p�rtfog�ja, Zeus jelenl�t�t �rezt�k. S az oltalomkeres�t elutas�tani vagy �ppen b�ntalmazni a legs�lyosabb b�nnek sz�m�tott, mely mindig Zeus haragj�t vonta maga ut�n.

Zeust�l val� a koldus is, �s az aj�nd�k kedves, ha m�g oly kicsiny is. Zeus tisztelet�nek ez a von�sa, az �gi hatalom egyetemess�g�nek az emberi viszonyokban is �rv�nyes�l� ereje, bizonyos fokig "nemzetk�zi jogot" is p�tol. Zeus oltalma alatt �ll a k�vet is. Ak�rmin� c�llal, ak�rhonnan �s ak�rhov� igyekszik, minden k�vet megb�z�j�n fel�l Zeusnak is k�vete: Dios angelos.

L�tnival�, Zeus alakja komoly erk�lcsi k�vetel�seket fejezett ki: a b�n b�ntet�s�t is neki tulajdon�tott�k. (Zeus tim�ros: a "b�ntet�".) De ez semmi esetre sem jelentette azt, hogy a f�ldi javak mindig az er�nyt jutalmazz�k �s a csap�sok mindig a b�n�st �rik. Zeus k�sz�b�n k�t homb�r van, egyikben a j� adom�nyok, m�sikban a csap�sok. �ltal�ban keverve osztja ezeket Zeus, s akinek �gy osztja, az egyszer boldogs�gra, m�sszor bajra tal�l az �letben. De a theodice k�rd�s�re, azaz arra a k�rd�sre, hogy mik�nt f�r meg az isteni igazs�goss�ggal az, ha az igaz embert is �ri szenved�s �s a gonosz ember is boldogul sokszor, magyar�zatot a g�r�g ember sem tal�lt, s Hom�ros nem is igen keresett, csak felismerte �s a m�toszokban �br�zolta az ellentmond�st. Az olymposi Zeus maga osztja a boldogs�got a j�knak �s a rosszaknak egyar�nt, ahogyan �ppen akarja, mondja Hom�ros, �s az erk�lcsi k�vetkezm�nyeket �ppen ebb�l vonja le: az egyetemes vil�grend szempontja, a zeusi k�vetel�s mindig az, hogy a Moir�t tiszteletben kell tartani, kinek-kinek a maga oszt�lyr�sz�t, a neki jutott helyzetet �s hat�rokat. A balsorsot is t�relmes l�lekkel kell elviselni. Csak ha valakit sz�ntelen�l �ld�z a balsors, az kelt megd�bben�st, de �ppen �gy, mint az emberi m�rt�ket fel�lm�l� szerencse. Kiv�teles �s balj�slat�, az emberi viszonyokon k�v�l�ll�st jelz�, az emberekt�l elszigetel� jelens�g mindkett�.

T�k�letes boldogs�g: az istenek oszt�lyr�sze, �s ezek k�zt is els�sorban a legt�k�letesebb isten�, akinek a l�nyege �ppen ez a t�k�letesebb teljess�g. Zeusnak erre vonatkoz� jelz�je, teleios, kett�s �rtelm�: "t�k�letes" �s "t�k�letess� tev�". T�k�letess� e k�m�letlen�l t�r elismertet�s�re kedves madara a sas a legt�k�letesebb mad�r, a kir�lyi ragadoz�. A m�toszokban t�bbsz�r szerepel bikaalakban. A n�v�nyvil�gb�l a t�lgy tartozik hozz�, teh�t az a fa, melynek latin neve: robur, egyenesen az er�t jelenti. Hangs�lyozott f�rfiass�ga is ezt a kir�lyi gy�zelemre t�r�st �br�zolja. Hozz�tartozik ehhez az elismertet�s�t kier�szakol� t�k�letess�ghez, hogy a vele vet�lkedni mer�szel� embereket is s�lyosan megb�nteti. �gy Salm�neust, �lis kir�ly�t, mert z�rg� szeker�vel �s f�kly�kkal a mennyd�rg�st �s a vill�mot merte ut�nozni, a Tartarosba vetette. S�t m�g az olyan kis emberk�ket sem k�m�lte haragja, mint K�yx �s Alkyon�. A boldog h�zasp�r annyira b�szke volt egym�sra, hogy "Zeus"-nak �s "H�r�"-nak sz�l�tott�k egym�st; de meglakoltak �rte, mert Zeus az asszonyt j�gmad�rr�, a f�rj�t tengeri sir�lly� v�ltoztatta b�ntet�sb�l. Ilyenf�le m�toszok m�s isten f�lt�kenys�g�r�l is ismeretesek. Zeusnak kem�nyebb ellenfelekkel szemben kellett kik�zdenie elismertet�s�t: saj�t atyj�val, Kronosszal �s a tit�nokkal, majd a gig�szokkal kellett m�rk�znie. Ezt az uralomra t�r� c�ltudatos f�rfiass�got fejezik ki az Otricoliban tal�lt Zeus-szobor kem�ny von�sai.

� seg�ti c�lhoz az emberi t�rekv�seket is, � adja a telost, a befejez�st, a t�k�letess�get. Term�szetes, hogy � el�re tudja mindennek a v�g�t, m�g Apoll�n j�stehets�ge is a mindentud� Zeust�l val�. De maga Zeus is ad j�sjelet az embereknek. Szent madar�nak, a sasnak a r�pte �s a mennyd�rg�s hangja egyar�nt lehet kedvez� vagy kedvez�tlen el�jel, aszerint, amint balr�l vagy jobbr�l j�n. A szent t�lgyf�k susog�s�b�l lest�k el a j�slatot D�d�n�ban Zeus papjai, a kezdetleges �letm�dot folytat�, "f�ld�nh�l�" Sellosok. M�r kor�n hallottak a g�r�g�k az egyiptomi Amm�n istenr�l, kinek a sivatag egy o�zis�n volt a j�shelye. A kosszarv� istent Zeusszal azonos�tott�k, �s Zeus Amm�n szent�ly�t G�r�gorsz�gb�l is gyakran felkerest�k j�slat�rt.

�rdekesen fejezi ki Zeus teleios volt�t, mindent j� v�gre juttat� term�szet�t egy ritk�bban el�fordul� mell�kneve is. �, a legf�bb isten, mint tritos ("harmadik") is szerepel n�ha. Ennek a jelz�nek �si eredet�t teszi val�sz�n�v�, hogy a germ�n mitol�gi�ban Odinnal kapcsolatban is el�fordul (Thridhi), tov�bb� az �ind mitol�gia ismert egy Trita Aptya nev� h�st; e n�v els� tagja ugyancsak a. m. "harmadik", Aptya k�t testv�r�nek, Ekat�nak �s Dvit�nak a neve pedig "els�t" �s "m�sodikat" jelent. E kett� - a bibliai J�zsef testv�reihez hasonl�an - irigys�gb�l veti egy verembe a "harmadikat", ahonn�t az csod�latos k�r�lm�nyek k�z�tt szabadul ki, ak�rcsak a n�pmese jellegzetes h�se, a "legkisebb fi�", aki ugyancsak t�bbnyire a harmadik a testv�rek k�z�l, s aki minden kalandon diadalmaskodva �ltal�ban szerencs�s v�ghez juttatja a mes�t. Zeus is Poseid�n �s Had�s mellett Kronosnak harmadik fia, aki elker�li azt a veszedelmet, amely valamennyi testv�r�t elnyelte, s�t testv�reit - h�rom n�v�r�t is - � szabad�tja ki Kronos gyomr�b�l. De Zeus tritos, azaz harmadik abban a tekintetben is, hogy Uranos �s Kronos ut�n � az, aki a harmadik istennemzed�kben uralkodik. A mitol�giai cselekm�nyekkel indokolhat� jelz�nek erk�lcsi tartalmat tulajdon�tanak, amennyiben kifejezi Zeusnak az igazs�ghoz val� viszony�t, ugyanazt, amit a m�tosz avval is �rz�keltet, hogy Dik�t az � le�ny�nak mondja. Mert a b�r� �s a tan� az, aki mint �rdektelen harmadik az igazs�g oldal�n �ll, ez�rt f�gg �ssze a latin testis, a. m. "tan�" a tertius, a. m. "harmadik" sz�val, s a tretyij sorsz�mn�v a r�gi orosz nyelvben is "d�nt�b�r�t", "tan�t" jelentett. Tov�bb� Zeus tritos az, akinek a t�k�letess�get, teljess�get, sikert biztos�t� hozz�j�rul�sa sz�ks�ges m�g ott, ahol m�r k�t er� �sszej�tszott, vagy k�t t�nyez� megegyezett. Aiskhylos szerint hi�ba van valaki mellett Kratos �s Dik�, az "Er�" �s az "Igazs�g", az oszt�lyt�rsadalomban ritka sz�vets�gben, gy�zelemre ez is csak akkor vezet, ha Zeus, a "harmadik" is jelen van. Hom�rosn�l Zeus tritos jelz�je nem fordul ugyan el�, legfeljebb annyiban, hogy le�ny�t, Pallas Ath�n�t � is "Tritos le�ny�nak", Tritogenei�nak nevezi, de Zeust t�bbsz�r �ll�tja el�nk a "harmadik" jellegzetes szerep�ben. Zeus az, aki, amikor a g�r�g�k �s a tr�jaiak k�zdelme az isteneket is k�t p�rtra osztotta, nem foglal �ll�st, hanem a cselekm�ny legmagasabb kil�t� pontj�r�l, az Ida hegy�r�l n�zi a h�bor�t, s csup�n a V�gzet beteljesed�s�re �gyel. Idev�g az is, hogy amikor a g�r�g�k �s tr�jaiak esk�vel k�t�ttek fegyversz�neti szerz�d�st, a k�t szerz�d� f�l f�l�tt �ll� harmadik, Zeus, nem "teljes�tette" a szerz�d�st, ez�rt bonthatta meg tr�jai r�szr�l Pandaros.

Minden megbesz�l�sen is Zeus telost ad� jelenl�te sz�ks�ges; mint agoraios biztos�tja a n�pgy�l�sen a kiel�g�t� hat�rozatot, �ltal�ban mint m�tieta, � k�ldi el a megfontolts�got az emberek k�z�, �s � ny�jtja k�t ellenf�l k�z�l egyiknek vagy m�siknak a harci dics�s�get. Ez�rt tartotta Pheidias szobr�n Zeus a tenyer�n a sz�rnyas Nik�t, a sebes sz�rnyon j�r�, �llhatatlan "gy�zelmet". Ez a szobor a Zeus tisztelet�re minden negyedik �vben tartott olympiai versenyj�t�kok sz�nhely�n, �lis tartom�nyban �llott; maga a szobor elpusztult, de n�mi k�pet alkothatunk magunknak r�la, mert t�bb �lisi p�nz maradt r�nk, melyre e szobor k�pm�s�t vert�k, t�bb r�gi �r� sz�l r�la, �s �jabban �nt�mint�ja is el�ker�lt. Pheidias szobra Zeust m�r nem az er�szak, hanem a fens�bbs�ges er� oldal�r�l mutatja, az isteni hatalomnak azon a fok�n, mely m�r a szel�ds�get �s nyugalmat is jelenti, mint maga a vil�grend biztoss�ga. Itt m�r nincsenek er�szakos mozdulatok, szem�ld�k�nek egyetlen r�nd�t�s�val korm�nyozza a vil�got. Strab�n �rja, aki m�g �pen l�thatta e szobrot, hogy Pheidiast Hom�ros sorai ihlett�k: "Sz�lt �s s�t�t szem�ld�k�vel intett Kronos fia, ambrosi�s f�rtjei hull�mzottak a vil�g ur�nak halhatatlan fej�r�l �s megr�zta vele a nagy Olympost."

Zeust, a vil�g ur�t, Kr�ta sziget�n mint gyermekistent tisztelt�k. A m�tosz szerint itt, a Dikt� hegy barlangj�ban sz�letett. M�g �t id�sebb gyermek�t elnyelte Kronos, Zeust, a legkisebbet, megmentette Rhea �s a Kur�sekre, valamint a Dikt� hegy k�t nymph�j�ra, Adrastei�ra �s Id�ra b�zta, hogy felnevelj�k. Az Amaltheia nev� kecske t�pl�lta a gyermeket, a Kur�sek, a fegyveres ifjak pedig �rizt�k a barlangban �s d�rd�ikkal vert�k �rcpajzsukat, hogy a fegyverzaj elnyomja a gyermek s�r�s�t, nehogy Kronos meghallja a hangj�t. Sok mes�s hagyom�ny volt a gyermek Zeusr�l, hallunk m�g labd�j�r�l is, melyet Adrasteia, a dajk�ja k�sz�tett sz�m�ra. Azt is besz�lt�k, hogy m�hek t�pl�lt�k. A m�h g�r�g�l melissa, s �gy n�melyek szerint az egyik nympha neve Melissa, m�sok meg Adrasteia �s Ida atyj�t mondj�k Melisseusnak. Az Amaltheia kecske egyik szarv�b�l nekt�r, a m�sikb�l ambrosia �ml�tt, �s az � let�rt szarv�nak mondt�k a b�s�gszarut is, Plutosnak, a "Gazdags�g"-nak �s Tykh�nek, a "Szerencs�"-nek jelv�ny�t, amely �telt-italt kifogyhatatlan b�s�gben ont mag�b�l. Zeus pajzs�t, az aigist ("�gisz"-t), mely eredetileg a s�t�t viharfelh�t jelentette (kataigis = "vihar"), szint�n evvel a kecsk�vel hozta kapcsolatba a n�petimol�gia. Aix (t�ve: aig-) = "kecske", mi�rt is az aigist "kecskeb�rpajzs"-nak magyar�zt�k �s azt reg�lt�k r�la, hogy az Amaltheia kecske b�r�b�l k�sz�lt.

Zeus feles�ge H�ra, a "feh�rkar�" istenn�. H�romsz�z �ve szerett�k m�r egym�st, mikor v�gre h�zass�got k�thettek. Euboia sziget�n az Okh� cs�cs�n �lelte meg el�sz�r Zeus H�r�t, m�s helyi hagyom�nyok szerint m�s hegyeken, de mindig a hegyek cs�cs�n k�pzelt�k el a "szent menyegz�t". Zeus, az �g ura, itt, a hegy tetej�n tal�lkozik H�r�val, kit sokszor a F�lddel azonos�tanak. Mert a hegyek cs�cs�n tal�lkozik a F�ld az �ggel, mikor az aranyos felh�k k�r�l�lelik az ormokat. Ilyenkor az isteni f�ld sarjaszt friss p�zsitot �s gazdag vir�gz�st, harmatos l�tuszt, s�fr�nyt �s j�cintot. A s�r�n n�tt l�gy n�v�nyzet puha kerevet gyan�nt emeli fel Zeust �s H�r�t a kem�ny f�ldr�l, aranyos felh� borul f�l�j�k �s hull a csillog� harmat. A "szent menyegz�" �nnep�t tavasszal �nnepelt�k a g�r�g�k, amikor az �ldott es� megterm�keny�ti a f�ldet. Erre mutatnak H�ra jelv�nyei is, fej�n vir�gkoszor� �s kir�lyn�i jogar�n a kakukkmad�r. A m�tosz arr�l tud, hogy kakukk k�p�ben j�tt el hitves�hez Zeus, s a kakukksz� a g�r�g parasztok b�lcsess�ge szerint is h�romnapos es�z�st jelent.

De Zeusnak mint a vil�g ur�nak az �gbolt csak egyik megmutatkoz�sa. Zeus �s H�ra viszony�nak is csak egyik oldala az �g �s a F�ld tavaszi tal�lkoz�sa, H�ra asszonyi istens�g�nek csak egyik megmutatkoz�sa a F�ld, mely tavasszal boldog nyugalommal v�rja a term�keny�t� es�t. � a feles�ge a vil�g ur�nak s minden vonatkoz�sban az olymposi t�k�letess�ggel megval�sult asszonyis�g.

A kakukk mellett a p�va az � szent madara, s ez H�ra pomp�z� asszonyi sz�ps�g�t, "p�v�skod�" asszonyi hi�s�g�t fejezi ki. A teh�n nagy, barna szem�ben viszont az anyai tekintet nyugalm�t �s m�lab�j�t l�tt�k, ez�rt H�ra asszonyi sz�ps�g�t m�s oldalr�l bo�pis ("teh�nszem�") mell�kneve jellemzi akkor is, amikor a n�p eml�kezet�b�l r�gen kihullottak a r�gi, �llat alak� (th�riomorf) istenek, s m�r senki sem tartotta sz�mon, hogy egykor Zeust bika s n�i p�rj�t teh�n alakj�ban tisztelt�k. Neh�z �r�jukban H�ra seg�ts�g�t v�rt�k az any�k, �s az � le�ny�nak tartott�k Eileitbyi�t, aki minden gyermek sz�let�s�n�l jelen van. Anyai b�szkes�ggel legink�bb H�b�re, az "ifj�s�g" istenn�j�re tekint. Az � fia Ar�s, a h�bor� istene is �s H�phaistos, a s�nta kov�csisten, de ennek cs�fs�ga nagyon b�ntja anyai hi�s�g�t.

H�ra v�di a h�zass�g szents�g�t; ebben a vonatkoz�sban a Gam�lia vagy Zygia mell�knevet viseli (g�r�g gamos = "h�zass�g", zygon = "p�r"). Az a n�sz, amelyt�l � t�vol tartja mag�t, nem vezet boldogs�gra. P�lda r� T�reus �s Prokn� tragikus t�rt�nete. Amikor Pandi�n, Ath�n kir�lya a thr�k kir�lyhoz adta n��l le�ny�t, az esk�v�n nem volt jelen H�ra, sem pedig Hymenaios, a n�sz�nek ifj� istene, sem a kedves Kharis, hanem a bossz��ll�s kegyetlen istenn�i, az Erinnysek tartott�k a menyegz�i f�kly�t, �k vetett�k meg a n�sz�gyat, s bagoly huhogott a n�szszoba tetej�n. A balj�slat� el�jelet igazolt�k az esem�nyeket: T�reus meggyal�zta Prokn� h�g�t, Philom�l�t, s hogy ez el ne �rulja, a nyelv�t is kit�pte. A szerencs�tlen le�ny jelekkel, b�borba sz�tt k�pekkel adta balsors�t n�v�re �rt�s�re, mire Prokn� �gy �llt bossz�t, hogy a Dionysos-�nnep vad szenved�lyeket felszabad�t� szertart�sai k�zben saj�t fi�t, Ityst �lte meg �s t�lalta fel a mit sem sejt� ap�nak. Mikor T�reus megtudta, mi t�rt�nt, karddal t�madt a n�v�rekre, de mindh�rman madarakk� v�ltoztak. Pandi�n k�t le�nya fecsk�v�, illet�leg f�lem�l�v�, T�reus pedig b�bos bank�v�. Tavasszal a fecske csicserg�s�ben a gyermek�t b�nb�n�an sirat� Prokn� gy�szdal�ra v�ltek ismerni a r�giek.

A m�tosz H�ra h�zass�g�t is folytonosan vesz�lyeztetettnek mutatja be, hogy ez�ltal min�l t�bb oldalr�l �s min�l elevenebben �lljon el�tt�nk a h�zass�g v�delmez�jek�nt. � maga a hitvesi h�s�g mintak�pe; cs�b�t�ja, Ixi�n sz�m�ra � k�r s�lyos b�ntet�st Zeust�l. Zeus ann�l kev�sb� ismeri a h�s�get. Istenn�kkel �s haland� asszonyokkal kel egybe H�ra h�ta m�g�tt; H�ra ilyenkor er�lyesen v�di meg hitvesi jogait; vet�lyt�rsn�it s Zeusnak ezekt�l sz�letett gyermekeit (mint pl. H�rakl�st) kegyetlen�l �ld�zi.

M�sk�l�nben sem ritka a civ�d�s az olymposi h�zast�rsak k�z�tt. Egy kis �sszekoccan�s megesik n�ha a legjobb h�zass�gban is, Zeus �s H�ra h�zass�ga nem mutatn� a h�zass�got az olymposi t�k�letess�g fok�n, ha err�l nem venne tudom�st a m�tosz. Az istenek lakom�it meg-megzavarja a k�t h�zast�rs sz�v�lt�sa. S ilyenkor esetleg feloldja a fesz�lts�get a nevet�s, ha H�phaistos valami tr�f�s �tlettel k�zbel�p, de az is megesik, hogy � is p�rul j�r, ha a civ�d�s k�zben anyja p�rtj�t fogja. Megt�rt�nt az is, hogy H�ra s�rt�d�tten visszah�z�dott �s sz�ba sem �llt az ur�val. De Zeus tud b�nni az asszonyi l�lekkel. A Kithair�n hegy�n rejt�zk�d�tt H�ra, Zeus megtal�lja �s cselhez folyamodik. A vid�k kir�lya, Alalkomeneus seg�t neki; egy sz�p t�lgyf�b�l b�bot k�sz�t, amit Daidal�nak neveznek, mert "mester" (daidalos) k�sz�tette. Azt fel�lt�ztetik sz�pen, menyasszonyi ruh�ba, elj�nnek a szomsz�dos Trit�n foly� nymph�i is, egy�tt van a n�szn�p �s zenesz�val vonulnak v�gig Boi�ti�n. Erre m�r elfogja H�r�t a f�lt�kenys�g, lej�n a Kithair�n hegy�r�l. Plataiai asszonyainak k�s�ret�ben j�n Zeushoz, itt l�tja csak, hogy Zeus fel�ltette: nincs menyasszony, csak egy felcifr�zott b�bu. H�ra kiengesztel�dik, de m�g a b�bura is f�lt�keny �s azt k�veteli, hogy �gess�k el. Csak akkor engedi meg, hogy a b�bu tisztelet�re �nnepet �lj�n ezent�l Plataiai n�pe. (Ebben a v�rosban val�ban volt is egy �nnep - Daidal�, "b�bu�nnep" -, melynek szertart�s�hoz a b�bu �nnep�lyes el�get�se tartozott, ak�rcsak pl. n�hol a kisz�z�shez, vill�z�shez a magyar n�pszok�sban.)